Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-303

806. országos ülés deczember 7-én, szombatos. 1889. 363 jegyzem, hogy hiszen ez a belügymlnistertől nem is függ, mert a választási törvény értelmében a választás színhelyén a rend fentartásáról és bizto­sításáról a választási elnöknek kötelessége gon­doskodni. (Felkiáltások a szélsőbalon: Tudjuk! Tud­juk!) Az elnök ezen jogával szemben tehát a mi­nister utasításokat nem is adhat. (Helyeslés a jobb­oldalon. Felkiáltások a szélső balon: Tudjuk! Tudjuk!) Elnök: Tisza István képviselő ur kivan személyes megtámadtatása czímén szólni. (Fél­kiáltások a szélső baloldalon: Nem támadta meg senki!) Tisza István: Nagyon sajnálom, hogy a házszabályok szerint nem lehet jogom és alkalmam rövid felszólalásom következtében. . . (Felkiáltások a szélső balon: Halljuk ! Halljuk!) Polónyi Géza: Csak tessék! Elnök: Ez nem Polónyi Géza képviselő úrtól függ! (Tetszés jóbbfelől.) Polónyi Géza: Tőlem is. (Zaj jóbbfelől.) Tisza István : . . . felszólalósom következ­tében felmerült vitára részletesebben nyilatkozni, azonban a t. ház engedelmével (Halljuk.' Halljuk!) csak arra az egy megjegyzésre szorítkozom, hogy nincs annál könnyebb, mint két és fél év múlva mindenféle üres vádakkal előállani. Thaly Kálmán: Kikérjük magunknak! Szemmel látott dologról beszéltünk- tessék meg­kérdezni Zichyt. A mit mondtam, azokért jótállok, nem üres beszéd. Kövesse meg magát a képviselő ur. (Helyeslés a szélső baloldalon. Mozgás jóbbfelől.) Tisza István : Ha a képviselő urak ilyen súlyos sérelmeket tapasztaltak, akkor kötelességet mulasztottak, midőn a csendőrség eljárása miatt illetékes helyen panaszt nem emeltek . , . Gulácsy Gyula: Eltussolták a visszaélé­seket ! Tisza István: ... ha azt tapasztalták volna, hogy a csendőrök, a kik megszegték köte­lességüket, büntetésben nem részesültek, akkor lett volna helye a képviselőházban fellépni, de nem most, évek múlva, odadobott általános vádakkal. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Személyes kérdésben pedig Uray t. képviselő­társam beszédére csak azt jegyzem meg, hogy ő tévedésben van, ha azt hiszi, hogy én védő sze­repre vállalkozom. Hivatkozhatom e tekintetben igénytelen felszólalásaimra, melyekben iparkodtam objective meggyőződésemnek kifejezést adni s ha polémiába is bocsátkoztam, talán inkább támadó voltam, mint védő. Védőszerepre a ministerelnök úrral szemben nem vállalkozom, nemcsak azért, mert az tőlem természetesen egészen helytelen dolog volna, hanem azért sem, inert az önök táma­dásaival szemben a ministerelnök urnak semmiféle védelemre nincs szüksége. (Élénk tetszés a jobb­oldalon. Zaj a szélső balfelől.) Ugron Gábor : T. ház! Személyes kérdés­ben kívánok felszólalni. (Halljuk! Halljuk!) Én a t. háznak nem adtam okot arra, hogy ha valamit állítok, annak valóságában bárki is kételkedjék. Én csak azért nem hoztam fel concret eseteket, mert már kiméletből sem akartam a sebeket fel­tépni, hanem rá akartam mutatni oly hibára, melyet a jövőre nézve elkerülendőnek tartok ; de legyen meggyőződve a t. ház, hogy Erdélyből egész soro­zatát tudnám felhozni az eseteknek, midőn a vá­lasztók csendőrök által kisértettek be a választás helyére. Mondhatom, hogy az oláh választókkal szemben, midőn ellenzéki jelölt is van a keiület­ben, épen azoknak félénkségét, gyávaságát s velük szemben a közhivatalok tekintélyét felhasz­nálva, leginkább alkalmaztatik az, hogy csend­őrökkel kisértetik be a választás színhelyére. S ezzel szemben mi történik, t. ház? Feláll Tisza István képviselőtársam s azt mondja, hogy ő nem látott, nem tud ilyen eseteket s hogy ezek csak üres vádak. Mit ér, t. ház, olyan tanúsággal szemben, midőn tényeket hoznak fel, ha valaki azt mondja, hogy valamit nem látott és nem tud róla semmit? Nagyon természetes, hogy a t. kép viselő ur szerint Lincoln Ábrahámot nem ölték meg, mert nem látta. (Derültség.) Valóban "sok dolgot kellene meg nem történteknek tekintenünk, ha elfogadható volna a képviselő ur állása, mert tudatának körébe még igen sok nem tudott beha­tolni. (Tetszés a szélső balon.) Igen nagy önbizalom az, ha azt hiszi a képviselő ur, hogy mindent tud, mert a tudásnak legelső ismertető jele épen az, hogy minél többet tanalt és tud valaki, annál inkább érzi ós tudja azt, hogy mily kevés az, a mit egy ember tudhat. (Élénk tetszés a baloldalon.) Polónyi Géza: Köviden akarok személyes kérdésben nyilatkozni, még pedig Tisza István képviselő ur azon vádjával szemben, hogy ha mi tudtunk ilyen eseteket, miért nem vettük igénybe a törvényadta oltalmat és miért mulasztottuk el kötelességünket. Méltóztassék nekem elhinni a t. képviselő ur, hogy azon esetben, a melyre én hivatkoztam, a törvényes atnak minden módja ki lett merítve; volta képviselőház előtt a vá­lasztás igazolása, ellen kérvény, volt a büntető bíróságok előtt fenyítő panasz, csakhogy fájdalom, a választási visszaélések körül a bíróság azt mondja, hogy ő nem avatkozhatik A dologba, mert a képviselőház már verificálta a választást, a képviselőház meg azt mondja, ón verifieáloin; de a visszaélések kérdésében a bíróság illetékes. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Egy esetben követtük tanácsát és sikert is arattunk, még pedig a szegedi királyi törvény­szék előtt. Erre nézve hivatkozom a, most folya­matban levő bűnügyi vizsgálatra, melyből a képviselő ur meggyőződhetik arról, hogy midőn Mindszenten a csendőrök a választás körül több 46*

Next

/
Oldalképek
Tartalom