Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-300

800. országos ülés űeczember 4-én, szerdán. 1889. 299 azt hiszem, hogy mint a szabadelvú'párt tagja, ezen állításokat hallgatással nem mellőzhetem. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő úr azt méltóz­tatott mondani, hogy a belügyminister úr elő­adásában a jelen rendszernek elítélése foglaltatik; (Zajos felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Igaz! Úgyis van! Halljuk! Halljuk! johbfelől) a bel­ügyminister valaminek véget vet és valamit kez­deményez. Bocsánatot kérek a t. képviselő úrtól, a szavakat csoportosítani ő nála senki szebben nem tudja, de ha egy rendszerről egy másikra térünk át, akkor természetes, hogy valaminek vé­get kell vetni s valami mást kezdeményezni kell. (Tetszés jobbfelöl. Nagy derültség bálfelől.) De annak igazolásával a t. képviselő úr adós maradt, hogy a jelen rendszer keletében is nem történt meg min den, a mi megtörténhetett (Egyhang balfelöl: Hogy elromoljék! Derültség bálfelől. Zaj. Halljuk! Hall­juk ! jobb felöl) és adós maradt a t. képviselő úr annak kimutatásával is, miszerint a jelen rendszer alatt nem történt meg sok előkészítő lépés, a mely oda vezetett, hogy az igen t. belügyminister úr az administratio államosításának elvét ma procla­málhatta. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) De, t. képviselő úr, én azt hiszem, hogy mint ezen párt egyik igénytelen tagjának, tiltakoznom kell azon követelés ellen is, mely szerint a kor­mányzati szellem egészében megváltozzék. (Igaz! ügy van! a jobboldalon) Abban igaza van a t. képviselő lírnak — mert a premissái rendszerint helyesek — hogy az intézmények gyakorlati értéke nemcsak azok tartalmától, hanem függ azon emberektől is, a kik ezen intézményeket alkalmaz­zák és keresztülviszik: de engedje meg a t, kép­viselő úr, hogy mi a szabadelvűpárton azon meg­győződésben legyünk, miszerint azon egyének, kik jelenleg a kormány padjain ülnek, igenis alkalmasak arra egyenkint és összességükben véve, hogy ezen reformokat, a maguk teljes érvé­nyében és hatályában keresztülvigyék. (Zajos he­lyeslés a jobboldalon.) És azon törekvés ellen is tiltakoznunk kell, mely szerint az igen t. képviselő úr — kevésbé élesen ugyan, mint az mások részé­ről történt — a ministereket mintegy egymással szembeállítani iparkodik. (Mozgás és ellenmondás a bal- és a szélső balon.) T. ház! Ezen törekvés a t. ellenzék részéről saját szempontjukból, érthető, sőt igen dicséretes dolog lehet; éri csak azt vagyok bátor megjegyezni, miszerint azon eredményt, melyet elérni czéloz­nak, e párt útján és e párt által elérni nem fogják. (Helyeslés jobbfdöl. Halljuk! Halljuk!) Engedje meg most a t. ház, hogy részemről is röviden üdvözöljem az igen t. belügyminister urat azon fontos kijelentéséért, mely szerint az administratio államosításának elvét proclamálni méltóztatott. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezt annál több joggal tehetem, mert folytonosan azon néze­tet vallottam és eme nézetemet már közel egy év­tized előtt, midőn első programmomat adtam, nyíl­tan és határozottan ki is fejeztem. De, t. ház, mi­dőn itt hangsúlyozom az administratio államosítá­sának helyes voltát, részemről is kiemelni kívánom azt, miszerint óhajtom, hogy az önkormányzat egészséges részében, főleg ellenőrzési részében fentartassék és fejlesztessék (Helyeslés jobbfelől) és hogy az állampolgárok öncselekvősége annyira, mennyire csak az lehetséges, megróva legyen. Ezen két dolog nem ellentétes; e két dolog, a határ­vonalakat és a hatásköröket helyesen megszabva és megvonva, egymást kiegészíteni képesés alkal­mas. Es ezzel kapcsolatban részemről még csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy a városok és köz­ségek autonómiája, helyzetüket és hivatásukat te­kintve, minél szélesebb alapokra fektettessék. A költségvetés általános tárgyalása alkalmá­val Molnár József t. képviselő úr a tisztviselők fizetésének rendezését is felhozta és e kérdésre akkor az igen t. pénzügyminister úr is azon jó­akarattal, melyet nála e kérdésben megszoktunk, kiterjeszkedett, de magát a kérdést az administra­tio reformjának megoldására utalta. Arra kérem az igen t. kormányt, de miután a kérdés ide utal­tatott, különösen az igen t. belügyminister urat, hogy tekintve azon aránytalanságokat, melyek e részben fennállanak, tekintve, hogy jó munkát e?ak jól fizetett embertől lehet várni és követelni s hogy a szellemi proletariátus minden proletariá­tus közt a legveszélyesebb, ezen kérdést, mely az igen t. pénzügyminister úr által hozatott kapcso­latba az administratio reformjával, ezzel kapcsolato­san meg is oldani méltóztassék. (Helyeslés.) Én, t. ház, nem kívánok túlzott igények szószólója lenni, de hangsúlyoznom kell, hogy évek előtt, midőn e kérdés szóba hozatott, az igen t. kormány azon álláspontot foglalta el, hogy annak megoldását a pénzügyi helyzet nem teszi lehetővé, de a pénz­ügyi helyzet javulása első sorban e kérdés rende­zésére fog felhasználtatni. Nem teszek egyebet, t. ház, minthogy a t. kormányt ez Ígéretére figyel­meztetem. (Helyeslés.) A t. belügyminister úr előadásában kijelölte azon törvényjavaslatokat, melyeket e ház elé be­nyújtani szándékozik Engedje meg, hogy e tör­vényjavaslatok közül kettőt különösen kiemeljek. Az egyik a közigazgatási biráskodá-ra és ezzel kapcsolatosan az illetékességi bíróságra vonatkozó törvényjavaslat. (Helyeslés) Ez. azt hiszem, indo­kolásra nem szorul (Élénk helyeslés.) Különben Fluger Károly képviselő úr erre igen érdekesen ki is terjeszkedett. Á másik, a mit különösen sürgős­nek kell jeleznem s a melynek érdekében e házban már más alkalommal volt alkalmam bővebben felszólalni, a szolgálati pragmatica megállapítása. : (Általános helyeslés.) Ez alatt nemcsak a jogoknak, de a kötelességeknek is szabályozását, nemcsak a 38*

Next

/
Oldalképek
Tartalom