Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-298

236 298. orsiágos ülés deczember 2-án, hétfőm 1889, nyerik, a melyet a törvénynél és rendeltetésüknél fogva nyerniök kellene, hanem azt, a mely tartalmat ő ad nekik. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Államot kellett volna szerveznie és organisált pártot, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Eletet, nemzeti életrendszert kellett volna alkotnia és csak kormányképességének megélhetéséről gondoskodott ; intézményeket kellett volna a nemzet számára alkotnia és csak hivatalokat rendszeresített, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) A közhatalmat kellett volna rendszerbe tagoznia és helyette kortes-hálózatot szőtt, (ügy van! ügy van! a balés a szélső baloldalon.) A jogot összecserélte a formává], az igazságot a pajtáskodással, az eszméket az érdekekkel, az elveket a furfanggal, (Zajos helyeslés a bal- és szélső balon) az érdemet a szolgálattal, (ügy van! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Akkor azután elénk állott és a nemzeti öntudatot kormányképtelennek nyilvánította; a polgári önérzetet ellenzéki viszketegnek, (ügy van! a bal- és a szélső baloldalon) a nemzeti törekvések hangoztatását thauvinismusnak, a megalkuvást államférfiúi bölcsességnek, a jogfeladást politikai axiómának, (ügy van! ügy van! Zajos helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) A nemzet agyával kellett volna gondolkoznia és a nemzet gyomrára speculált, a nemzet tettvágyát kellett volna harczba vinnie és a nemzet étvágyával dolgozott. (Zajos tetszés, ügy van! ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Ne csodálkozzunk tehát, t. ház, ha egy egész eabinet politikájának vezére még a belügyi államélet terét is nemcsak hogy ki nem használta, hanem a megoldatlan kérdések egész özönét hagyja reánk. Például Magyarország czímere és zászlója — ámbár az „és" már régen használtatik — a követségeknél és consulatusoknál nincs használatban, a közös hivatalokkal szemben a magyar nyelv a magyar hatóságok érintkezésében törvényesen elismerve és érvényre juttatva nincs. (Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Megdicsérte Jókai Mór képviselő ur, hogy milliókat építettünk be Fiúméba és elég nekünk arra mutatni, hogy a milliókkal fényesebbé és gazdagabbá lett Fiume kié? holott a határőrvidék rendezésének kérdése alkalmával ezt is meg lehetett volna oldani. (Egy hang jobbfelől: Meg van oldva!) Vállyi Árpád t. barátom az imént benyújtott indítványa azt mutatja, hogy alkotmányosságunk legelemibb része, a korona és kormány, a miuisterek és a nemzet közti viszonynak törvénybe iktatására, az alkotmányos élet biztosítására és kiegészítésére a szükséges lépéseket meg nem tette. Minden tevékenységet elkerült és csak akkor cselekedett, ha rákényszerült és ott van politikájának legnagyobb bűne, mert mikor aztán már kénytelen volt cselekedni, akkor a kényszernek és nem elveknek, nem követelményeknek megfelelőleg kellett hogy a kérdések megoldassanak, (ügy van! ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Félig akart mindent s a mit nem akart, azt örökké egészen akarni látszott, hogy annál inkább elodázhassa, (ügy van! ügy van! a szélső balon.) Van-e nekünk kereskedelmi politikánk? Iparpolitikánkról beszélnek, de még annak vázlata sincsen megkészítve; majdnem hihetetlen, de földmívelési politikánk is hiányzik és önök hirdették és hirdetik, hogy a jogállamok sorába kell Magyarországnak lépni. Önök hirdették, hogy az administratio tarthatatlan állapotban van; én teljesen igazat adok önöknek, de akkor le kell belőlük vonni a consequentiát. Mit érhet az a kormány, mely a gyakorlati élet politikáját a nemzet számára nem dolgozta ki, a jogélet valósítását pedig teljesen elhanyagolta, (ügy van! ügy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső balon.) És ha a ministerelnök urat itt megítélni akarjuk, meg kell keresni azt, hogy milyen volt és milyenné tette a belügyi administratiót, a melybe egész lelkét átültette 12 évi belügymiuistersége~ alatt. (Tetszés a bal- és szélső balon.) Önök mindnyájan a túlsó oldalon azt hirdetik, hogy a belügyi közigazgatást reformálni kell s ezzel Tisza Kálmánt is reformálni akarják. (Derültség és tetszés a bal és szélső balon.) Mi is az a jelenlegi közigazgatás? Mi annak a feje? A helügyministerium — mert nem akarok az intézményekre reá térni — tehát Tisza Kálmán öröksége egy nagy alispáni hivatal, mely egyenesen érintkezett az ország szolgabiróival és elintézte azoknak ügyeit, de másfelől a főispánoktól vette át az ügyeket elintézés végett. (Igaz! ügy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Az volt a gyakorlat, hogy bármi ügy érkezett be a belügyministeriumhoz, a szakreferens elküldte azt az illetékes főispánnak, még ha jogi kérdést is tartalmazott, hogy abban nyilatkozzék, (ügy van! abalés szélső balon.) Mindnyájan tanúságot tehetünk arról, hogy a helyett, hogy a belügyministerium egy közigazgatás egységét képezte volna, nem volt egyéb, mint alkalom arra, hogy az ország í'őispánságokra, valóságos satrapiákra osztassák föl; (ügy van! ügy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső balon) a helyett, hogy az összetartozandóság kapcsa lett volna, szétrombolásnak nyújtott alkalmat; a helyett, hogy egységet teremtett volna, a főispánok egyénisége szerint darabolta fel az országot, (ügy van! ügy van! Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső balon.) A belügyminister elintézte az ügyet, mely bekiildetett referada végett a főispánhoz a szerint, a mint a főispán azt referálta ; ugy, hogy megtörtént az, hogy ugyanazon ügyben, ugyanazon községben és nemcsak ugyanazon vármegyében, nemcsak a szomszéd vár-