Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-288
288. országos filés november 20-án, szerdán. 1889. 1? magát a t. ministerelnök urat. (TJgy van! Ugyvan! a bál- és szélső balon.) Vagy talán az alkotmányos jogok megtámadásának tartja a t. ministerelnök ur azt, ha mi a kétszínűséget és az álparlamenta rismust ostorozzuk ? (TJgy van! ügy van! a bal- és sssélsö baloldalon.) Avagy a 14. szakaszos védelemben a ministerelnök ur nem volt kétszínű? Meri ezt nyíltan az ország színe előtt mondani és azt gondolja, hogy van valaki, a ki ezt a ministerelnök urnakel fogja hinni? (Mozgás jobbfélől.) Én, t. ház^ nem hiszem el. Avagy a t. ministerelnök nr azon formai tényben látja az alkotmányos jogok megtámadását, hogy míg az ellenzék a ministerelnök urat perseqnálta, addig a túloldal őt minden érdemeivel együtt a közjónak megmenteni törekedett? Én megengedem, t. ház, hogy a páriámén tarismus ellen vétene az, a ki normális viszonyok közt, akkor, midőn a parlamentarismus minden feltétele nagyban és egésztsen megvan; mikor a kormányzati felelősség nem üres szó, hanem erkölcsi tartalom, avagy mikor egy tisztességes kormányzattal állunk szemben, provokálna oly eljárást, mely a ministerelnök ur ellen igénybe vétetett és alkalmaztatott. (Ugyvan!balfelöl.) Megengedem, hogy ez a parlamentarismus ellen vétene; de ezen tartalom nélkül és csak az üres tényekre hivatkozva, constatálnom kell, hogy a parlamentarismus minden veszedelme, minden gonoszsága és minden garázdálkodása aláfér a miristerelnök ur ily elmélete alá; mert akkor nem kell egyébre törekedni, mint minden áron és minden eszközzel összehozni egy numericus többséget s ha ez megvan, szabad mindent tenni és a ki ez ellen felszólal, mert azt látja, hogy az ország érdeke és a nemzet jogai megkívánják, hogy ellent állást foglaljon, az megtámadja az alkotmányos jogokat, mert hisz a többség előtt legfeljebb kérőleg és könyörögve lehetne szólni és nem lehet a megtámadott jogok érdekében erélyes állást és védelmet elfoglalni. (TJgy van! TJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Egyébiránt, t. ház, ne is bigyje azt senki, hogy a ministerelnök ur a parlamenti nyugalmat vagy az alkotmányos jogokat félti. (TJgy van! ügy van! a bal- és szélső baloldaJon.) A ministerelnök ur félti önmagát; félti hatalmát és félti ministerelnöki állását. (TJgy van! TJgy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És az utóbbi téren csudálatosan találkozunk, csakhogy egy kissé több erkölcsi tartalommal, (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon) mert mi is féltjük azon széket, bár ne tessék azt hinni, hogy olyan nagyon vágyódnék oda valaki. (Élénk, hosszas derültség jobbfélől.) Ha pedig vágyódik valaki oda, vágyik önérzettel, vágyik azzal, hogy igazi és őszinte odaadással szolgálja a közügyet. Ezért vágyhatik oda valaki, hiszen a parlamentaris küzdelemnek ez az értelme, ez a lényege. (Derültség jobbfélől.) Es e felett tehát mosolyogni nem lehet. (TJgy van! EÉVH. NAPLÓ. 1887 —9°2. XIV. KÖTET. balfelol.) De semmi esetre sem vágyódik oda azért, hogy csak széket foglalhasson. (Derültség a jobboldalon. TJgy van! balfelöl.) Már pedig a t. ministerelnök ur milyen situatióban van itt! (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Ha a ministerelnök ur dolgai jól mennek, jól kormányoz, azt mondja: maradok és kormányozok. Igaza i* van, ez a parlament&rismusnak igazi tartalma. De ha a ministerelnök ur súlyos bajokat csinál, akkor is azt mondja: „Most is maradok, mert illő, hogy a ki a bajokat csinálta, ! az hozza is azokat rendbe." (Derültség bal- és szélső bah ftlöl. Ellenmondás jobbfelöl.) Engedelmet kérek, a 22 millió frtos túl- kiadási összeg megszavazásánál a t. ministerelnök ur ezen argumentatióval élt. (Helyeslés balfelol.) Ha a t. ministerelnök urnak vannak eszméi, melyeket megvalósítani akar, igen helyesen teszi, ha kormányoz és ba azokat megvalósítani igyekszik. Joga is van hozzá. Ez a parlamentarismus lényege és erkölcsi tartalma. De ha a ministerelnök urnak nincsen programmja, akkor is marad és kölcsön vesz mástól. (Derültség balfelöl) De hogy mikép hajtja azt végre: az más. Azonban, hogy a parlamentarismus lényegével ésszellemével hogy egyezhetik az meg, hogy valaki más politikai programmja! és nézetét hajtsa végre, a melynél még a legjobb hiszemüség mellett is lehetséges a mystificatio, azt a t. ház megítélésére bizoni. (Élénk helyeslés balfelöl.) A ministerelnök ur, hogyha meg van a többsége, nemcsak numericusan, hanem béltartalommal is, őszinte odaadással és ragaszkodással kornuwryoz, helyén marad; igen helyesen, ez a parlamentarismus lényege. De azután, ha a ministerelnök ur leszavaztatott, nem ugyan itt a házban, mert az itt nem történik meg, a mint ez egy, nézetem szerint, igen fontos kérdésben, minő a véderő is volt,már megesett, mert nézetei a többség által nem helyeseitettek, akkor is marad, mert hiszen azt mondja, hogy ő oly politikai pártot még sehol sem látott, melyben minden ember egy véleményen lett volna. (Derültség és tetszés a balon.) A ministerelnök ur tehát félti hatalmát. (Halljuk! Halljuk!) félti ministerelnökségét és ha ezt ily körülmények és felfogások kíséretében teszi és oly nehéz küzdelem után, minő a véderővita volt, akkor is rögtön készen van reá a formula, (Halljuk! Halljuk!) és ez az, hogy „mig koronás királyom s a többség ugy akarja, addig én maradok és szenvedek". (Nagy derültség és tetszés a baloldalon. Egy hang: Szegény martyr!) Erre (Halljuk! Halljuíc!) következik azután az általános elérzékenyülés fent is és lent is, (Helyeslés és tetszés balfelöl) de mi, a kik a közéletet sem nem a hivatalkeresésnek, sem nem a hatalmi állások szerzésének tekintjük, hanem a nemes küzdelem versenyének taríjuk, talán mégis csak joggal teszszük, hogy ha a ministerelnök úrhoz azon kérdést 8
