Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-297

297. országos ülés novemoer 30-án, szombaton. 4888. g •£ 7 Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindig köszönettel veszem, ha takarékosságra figyelmeztetik a kormányt és pedig figyelmeztetik azok, a kik ugy eljárni tartoznak; de kötelességemnek tartom ez alkalommal azt mondani, hogy a t. képviselő ur nem méltányosan alkalmazza azt a szemrehányást, hogy e tételnél a kellő takarékosság figyelembe nem vétetett. A t. képviselő ur meg fogja engedni, hogy ily épület­nél a művezető díja nem lehet kisebb, mint a milyen általában palotaszerű épületeknél lenni szokott s ha a mérnök-egylet megállt a 300.000 frtnyi összegnél, ezt azért tette, a mint az minden ily tételnél, hol maximalis és minimális tételek vannak szokásban, hogy a mi ennél a tételnél meg­szűnik, a külön meghatározásra tartozik, a melyen túl egyforma marad azután a díjazás. Ezt erre vonatkozólag. De főleg az ellenőrzés szempontjából kívá­nok szólani, mert hisz az előbbire nézve a kép­viselő ur maga elismerte, hogy az már szerződési­leg meg van állapítva, azt tehát megváltoztatni nem akarhatja. T. ház! En az ellenőrző személyzetet nem a saját nézetem szerint — mert szakértő nem vagyok — hanem szakértők meghallgatása után túlságosnak nem tarthatom ; mert az az ellenőrzés nem abban áll, hogy a j elentéseket nézzék át, hanem abban, hogy ily épületnél minden detail tervet és ennek kivitelét, minden anyagot, mely beszereztetik, a helyszínén folyton ellenőrizni kell, mert ily épületnél megkímélt egy pár ezer forint százezrekbe kerülhet. (Helyeslés jobbfelöl.) Ily nagy épületeknél épen az ellenőrzés a fődolog és ha az ellenőrző közegek, a kik az épületnél vaunak — mint hiszem és remélem — jól teljesítik hiva­tásukat és ha ez az épület ugy, a mint terv sze­rint kell, hogy ex történjék, jó anyagból, pon­tosan felépüi, akkor ezen eljárás által nagy szol­gálatot tettek, mig a kellő ellenőrzés elmulasztása, esetleg, majd a mikor már fennáll az épület, az államnak milliókba kerülhetne s igy e takarékos­ságot igen helytelenül alkalmazott takarékosság­nak tartanám. (Helyeslés jőbbfelől.) A t. képviselő ur továbbá — bocsássa meg, hogy erről is szólok — az irodatisztet és a fűtőt is fölöslegesnek tartja. Engedelmet kérek: a bizottság tagjaitól méltán meg lehet kívánni azt — s meg is teszik — hogy működésüket minden díjazás nélkül teljesítsék ; de hogy még az irato­kat is lemásolják, azt már nem lehet kívánni és még kevésbé azt, hogy a kályhákat is ők fűtsék. (Derültség jőbbfelől.) Azt hiszem tehát, hogy ezek az alkalmazottak egyáltalán nem fölöslegesek. {Ellenmondások balfelöl. Egy hang: Arra valók a szolgák!) Abban pedig, a mit a t. képviselő ur szintén mondott, hogy ezt azért is óhajtja, hogy ez is jele KÉPVH. HAPLÓ 1887—92. XIV. KÖTET. legyen annak, hogy az az epocha, a melyben az országháznak ily mérvű kiépítése elhatároztatott: nem osztozom; mert ebben az epochában — elismerem — sokat költöttünk, a mi nem volt ugyan fölösleges, hanem a mi pénzügyi viszo­nyainkhoz mérten elhamarkodva, idejekorán tör­tént, de azt nem tartottam és nem tartom fölös­legesnek ma, hogy Magyarország törvényhozásá­nak palotája a legszebb palota legyen a főváros­ban. (Helyeslés jőbbfelől.) Madarász József jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Hálljtűt!) Csak egy pár szót kívánok szólani, még pedignemazonviczezekre,amelyekkel a t, minister­elnök ur a takarékosság hiányát fedezni kívánja, hanem magára a dologra. Megengedem, hogy az országház építése annak monumentális természe­nél fogva egy műszaki vezetőt igényel; sőt tovább megyek, még azt is megengedem, hogy daczára annak, hogy a tervek elkészültek — nem tudom, hogy külön honoráltattak-e vagy sem — de ha nem honorálhatok, akkor azok kiviteléhez nagyobb szabású műszaki közegek alkalmazásának szük­sége fenforog. De azt is tudom, hogy e tervek detail részeit a kormány szakközegei bátran elvé­gezhetnék. Ha azonban már eoncedálom, hogy az építkezés kivitelénél ily kiváló műszaki közegre szükség van és azt 450.000 frttal, vagy esetleg egy fél millió forinttal kell honorálni, absolute fölöslegesnek tartom azon további közegeket, kik­nek teendőit a kormány minden körülmények közt elláthatja saját közegeivel. Hogy egy osztály­tanácsos, kinek az egész ország építési ügyeire kell felügyelnie, kinek teendői mindenesetre mun­kásabbak, mint a mekkorákat ilyen — bár meg­engedem, monumentális — építésnél teljesíteni kell, mondom, hogy egy osztálytanácsos, egy számtiszt, egy mérnök ne láthatná el azon detail felügyeletet, mely a műszaki közeg ellenőrzésében áll, azt belátni nem birom. Ebben nem látok semmi egyebet, mint a hivatalok felesleges kiterjesztését, (Ugy van! balfelől) bizonyos egyéneknek, bizonyos kedvenezeknek való honorálását, a mint hogy ilyen kedvezés volt az az állás is, a melyet egyik képviselőtársunk töltött be s a mely azóta megszün­tettetett. Én itt is, mint lépten-nyomon constatálni kívánom, hogy a kormány az államháztartásban nemcsak nem törődik a takarékossággal, sőt ellen­kezőleg a közjövedelmeket használja fel arra, hogy oly politikát űzzön, a melyet többszörösen kortes politikának jeleztem. (Élénk helyeslés és tet­szés a baloldalon) Gróf Tisza Lajos : T. ház! Én csak rövi­den néhány felvilágosítással kívánok szolgálni a t. képviselő urnak. Mert valóban, ha ily dologhoz szól az ember, mégis szükséges, hogy legalább m

Next

/
Oldalképek
Tartalom