Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-297
297. országos ülés november SO-án, süomfoaton. 1889. 215 xá alkalom; legközelebb pedig a törvényhozásnak mindkét háza már elfogadta a törvényt a legmagasabb udvartartás költségeinek megállapításáról úgy, mint a múltban is volt, most ismét ÍO évre. Én csak azt kívánom még megjegyezni, hogy azt, hogy Magyarország külön állapítja meg udvartartási költségét, úgy mint azt az 1867 :XII. törvényezikk megállapítja, ép ezen törvénynek külön Önálló megszavazása bizonyította. Ez történik most ép úgy, mint 1667 óta mindig. Semmi változás. eltérés az 1867-ben életbelépett alkotmányos rend szertől nincs és igy alkotmánysértésről ezen tekintetben beszélni, azt hiszem, teljességgel lehetetlen. (Helyeslés jdbbfelől.) Ez az egyik. A másik, a mit kötelességemnek tartok megjegyezni — mert a t. képviselő urat történelmi elmefuttatásában követni nem szándékozom — az, hogy én is dicsőnek tartom azon korszakot, melyről beszél, habár nem tartom a történeti igazságnak megfelelőnek minden részleteikben azokat, a miket mondott. De, mondom, nem akarok ezekre kiterjesz kedni, csak két dolgot kell megjegyeznem. Az egyik az, hogy a mi a jótékonyságot illeti, kövesse akárki figyelemmel azt, a mi naponta, lehet mondani, nyilvánosan tudomásra jut, (Élénk helyeslés a jobboldalon) látni fogja, hogy a magyar király jótékonyságát nem cseppenként, de igen nagy mértékben gyakorolja. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) A másik az, hogy akármint búvárkodjék bárki a tör ténelemben, Magyaroszág életében, sajnos, de igaz, nem fog oly 22 évet egymásután találni, a me lyekben az alkotmány oly lelkiismeretes srcupulositással tartatott volna meg, mint most; (Élénk helyeslés jobbfelöl) és nem volt talán régebben sem, de 300 év óta bizonyosan nem volt ol j magyar szellem egy magyar király udvarában, mint most. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Megtagadni akarni tehát a költségeket azon az alapon, mert alkotmánysértés van, mert a magyarság ellen vétenek, egyáltalában nem lehet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem tehát a tétel elfogadását. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a királyi udvartartás költségeire előirányzott 4,650.000 frtot megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A ház többsége a tételt megszavazza. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): 0 császári és apostoli királyi Felsége cabinet-irodája és e cabineti iroda nyugdíjai. Rendes kiadások: II. fejezet. Kiadás 73.978 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Országgyűlés. Rendes kiadások: III. fejezet, 1—5. czím és VI. fejezet. 1. czím. Kiadás. A főrendiház kiadásai; 55,374 frt Elnök : Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .• A képviselőház kiadásai; 1,132.188 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Az országgyűlési gyorsiroda személyzetének illetményei: 36.240 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (oha a). A magyar delegatió kiadásai: 6.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): kz állami közös függő adósságot ellenőrző bizottság kiadásai: 7.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Összes kiadás, 1,236.802 frt. Nyugdijak: 12.629 frt. Elnök: Megszavaztatik. Dárdai Sándor jegyző (olvassa) .• Állandó országház építésére az 1884. évi XIX. törvény ezikk alapjai!. Beruházások: I. fejezet. Állandó országház építésére az 1884. évi XIX. tlörvényczikk alapján : 850,000 frt. Josipovich Géza jegyző: Q-aal Jenő (pécskai)! Gaal Jenő (pécskai): T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az állandó országház építésére felvett 850.000 frt költséget ez idő szerint megszavazandónak tartom,niert az építés már sokkal inkább előre haladt — a jelentés szerint ugyanis mintegy 2,700.000 frt fog az év végéig abba beruháztatni — hogysem ezen tételre vonatkozólag elfoglalt eddigi álláspontunkat most is fentarthatónak vélnők. Mi annak idején az állandó országház építésének ilyen nagy mérvben való eszközlését oly intézkedésnek tartottuk, mely az ország vagyoni helyzetének nem felel meg. Mindjárt az első években helyesebbnek véltük aztt, ha az e czímen felvett költség egyszerűen töröletik és a kötött szerződések felbontatnak, mert pénzügyileg mégis előnyösöbbnek tartottuk volna ezen eljárást. (Ugy van! a baloldalon.) Miután azonban az építési költségeknek most már mintegy harmadrésze beruháztatott, ez eljárástól el kell térnünk; és a mit ez alkalommal fellehetünk, nem egyéb, mint az, hogy szigorúan megnézzük, vájjon az építés folytatása azzal a gondossággal, azzal a takarékossággal történik-e, mely habár vagy épen mert a méretek nagyobb alapra fektetvék, akivitelnél rendkívül szükséges. (Helyeslés baloldalon.) Ennek megítélésénél nézetem Rzerint szükséges külön figyelem tárgyává tenni azt a jelentést, melyet a ministerelnök uraz állandó országház építésének előhaladására vonatkozólag u folyó évben benyújtott. A jelentésben vannak olyan mozzanatok, melyek nézetem szerint helyesek, igy például az a törekvés, hogy az egyes munkanemek kiadásánál megtakarításokat igyekeztek elérni és bizonyos megtakarítások el is érettek. Ezen ki vili helyeslendő