Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-296

200 296. országos ttlés november 29-én, pénteken. i§§9. cselédek és a titkos látogatók számára tartják. (Ugy van ! a szélső haloldalon.) Magyarország volt kormányzóját a fokapu, mondhatom, diadalkapu illeti meg; (Éljenzés és tzps a szélső baloldalon) még pedig elég magas, hogy elmehessen alatta, a nélkül hogy fejét meghajtania kelljen. (Tetszés és élénk éljenzés a szélső baloldalon.) Ezt csak törvény biztosíthatja; csak ez méltó a nemzethez; csak ez ő hozzá magához. (Tetszés és éljenzés a szélső bal­oldalon.) Ha van magyar ember, a kinek önérzethez van joga, az bizonyosan ő: e nemzet jótevője, dísze, büszkesége és örök dicsősége. (Zajos éljen­zés a szélső baloldalon.) A törvénynek oly módosításával, minőt mi kérünk, ő be fogja érni, az ki fogj'a elégíteni őt; sőt — és ezt egész határozottan és illetékesen mondhatom — (Halljuk! Halljuk!) az ilyen meg­oldás örömmel és megnyugvással fogja betölteni szivét életének komor alkonyán. De törvény­magyarázatokká], de megalkuvásokkal ő be nem érheti és nem is fogja beérni. (Éljenzés a szél-ó baloldalon.) Hiába mondják tehát, hogy önök to­vábbá is állampolgárnak tekintik őt; ő sokkal alkotmányosabban érez, semhogy a törvény sza­vainál a ministerek vagy a többség nyilatkozatait többre becsülje. (Ugy van! a szélső baloldalon.) 0 köszönettel fogja venni, ha a törvény akként változtattatok meg. hogy állampolgári jogai to­vábbá is épségben maradnak; de ministereknek köszönettel tartozni nem akar: ő, a ki születésénél fogva birja azon jogot és azt azonkívül hosszú életen át rendkívüli szolgálatokkal is megérde­melte. (Éljenzés a szélső baloldalon.) Ám foszszák hát meg állampolgári jogaitól törvénymagyarázatokkal azt, a kit nyíltan meg­tagadni nem mernek. A nemzet ítélni fog felettünk, önök felett és mi felettünk. De tudják meg, hogy valamint Kossuth nem fogja beszámítania nemzet­nek, a mit önök tesznek: ugy viszont a nemzet sem fog minket okolni azért, hogy az önök aján­lotta méltatlan megalkuvásba bele nem egyeztünk. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) És ha lesz, a kit Kossuth hálátlansággal fog vádolhatni; ha lesz, a kire neheztelni foghat, az nem a nemzet lesz. (Igaz! ügy van! a szélső bal­oldalon.) A nemzet velünk van, velünk érez; ál­talunk szól önökhöz és mi önökre hárítjuk a fele­lősséget .... Bossányi László: Elfogadjuk! (EUen­mondások és zaj a szélső baloldalon.) Gróf Károlyi Gábor: Egyebet is elfogad­nak. (Derültség a szélső baloldalon.) Irányi Dániel: . . . azon fájdalomért, me­lyet az agg hazafinak száműzetésében és azon bá­nattal párosult szégyenért, melyet a nemzetnek okozni fognak, (Igaz! Ugy van! a szélső bal­oldalon.) De eljön még a leszámolás napja. S eljön, ha előbb nem, mikor a nagy száműzött örökre behunyja szemeit: a megdicsőülés napja, midőn a nemzet hálával telve éä gyászba borulva vissza fogja hozni őt az édes hazába, hogy itt övéinek közepette pihenje az örök álmot és szelleme virraszszon továbbra is az időnek teljességéig nemzetének sorsa, jövője felett. S a sirt, hol Kossuth nyugoszik, a nép veszi körül, s az ember millióinak szemé­ben gyászköny ül. És a mig állni fog ez ország, s az emberek szivéből nem hal ki a háladatosság, addig az ő neve, híre, dicsősége is élni fog. (Lelke­sült éljenzés a szélső baloldalon) „Semper honos, nomenque tuum, laudesque manebunt". És most szavazzanak uraim! Szavazzák le határozati javaslatunkat! Száműzzék Kossuthot másodszor is, ha eszük, szivük, hazafiságuk meg­engedi azt. (Hosszantartó éljenzés és tetszés a szélső baloldalon. Szónokot pártjának tagjai üdvözlik.) Wekerle Sándor pénzügyminister: T. ház! Számolok az idő előrehaladottságával és csak néhány perezre óhajtom igénybe venni a t. ház szives türelmét. De kénytelen vagyok ezt tenni először, mert a múlt napok folyamán egyes, az előttünk fekvő tárgyat szorosan érintő oly pénz­ügyi kifogások tétettek, melyeket észrevétel nél­kül nem hagyhatok; másodszor, kénytelen vagyok — bár csak igen rövid időre — igénybe venni a t. ház türelmét, mert arra az egész politikai momentumra, mely ezt a vitát uralta, szintén kény­telen vagyok állásomnál fogva röviden reflectálni. (Halljuk ! Halljuk!) De, hogy először a pénzügyi részszel végez­zek, kénytelen vagyok némileg polemisálni azon t. képviselő urakkal, a kik egy vagy más tekin­tetben kifogást tettek, jelesül első sorban, a kik azon állításomat vonták, mint helyt nem állót, kifogás alá. hogy ma a növekedett terheket köny­nyebhen vagy legalább ép oly könnyűséggel visel­jük, mint az előtt a sokkal kisebb terheket. Én azon argumentumok ellen, melyek felhozattak, melyek statistikai adatokra voltak alapítva, más statistikai adatokat hoztam fel, kimutatni igyekez­tem a felhozott statistikai adatok helyt nem álló­ságát és általános jelenségekből, kétségbe nem vonható jelenségekből vontam le a következtetést, hogy igenis elismerem, hogy a terhek fokozásában egy oly T határkőig érkeztünk, a hol meg kell állapodni; áe másrészt el nem hagyhatom vitatni azon tétel jogosultságát, hogy ezeket a fokozott terheket könnyebben viseljük, mint viseltük ez előtt a kisebb terheket. Mit hoztak fel e tekintetben a t. képviselő urak % (Halljuk! Halljuk!) Szalay Károly t. képviselő ur arra utal, hogy Somogymegy ében a végrehajtások száma szaporo­dik. Hát megengedem, hogy Somogymegyében a végrehajtások száma szaporodik, de talán más

Next

/
Oldalképek
Tartalom