Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.
Ülésnapok - 1887-294
29i, országos M6s november 27-én, szerdán. 1889. 149 ellenkezik, a mit eddig felolvastam, mint a törvénynek élére odaállított indokokkal és czéljával, valamint az udvartartási költségekről szóló 7. szakaszszalis. (Igaz! Ugy van!abal- és szélső baloldalon.) Ezen 7. szakasz \ ilágosan mondja, hogy: „Magyarország alkotmányos önállóságával és a magyar király fej edeimi magas tekintélyével sokkal inkább megegyez, hogy a magyar országgyűlés, a felelős magyar ministerium előterjesztésére külön szavazza meg a magyar királyi udvartartás költségeit." (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Azon magyarázat, a mely mindezekből azt hozza ki, hogy ezen törvény szerint a magyar királyi udvartartás lehetetlen; (Halljuk!) azon magyarázat a törvénynek ugy szellemével, mint betűivel homlokegyenest ellenkezik (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) és ennek valódi értelmét a nemzet egyenes kárára, a nemzet önállóságának veszélyére megrontja. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon ) A kik a ministerel nők urnak ezen működését évek óta figyelemmel kisérik, ismételve felvetették a kérdést arra nézve, hogy mi. indok vezérelheti a ministerelnök urat ilyen irányban? En a különféle eonjecturákat, a melyek e részben felvettettek, itt sem felemlíteni, sem elemezni nem akarom. Mert én e részben csak egyet látok bizonyosnak és ez az, hogy az igen t. ministerelnük ur az 1867-iki kiegyezést és az arróló szóló XII. törvényezikk szellemét, czélját és valódi értelmét sem akkor nem értette, a mikor ellene 8 évig küzdött, sem most nem érti kellően, midőn annak alapján 16 éven át kormányoz. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hogy ez igy van, ez előttem azért világos, mert az igen t. ministerelnök ur, midőn a közjogi kiegyezést és a XII. törvényczikket ostromolta, ezt azon egyenesen kifejezett indokolással tette, hogy nézete szerint Magyarország az 1867 : XII. törvényezikk alapján nem is állam. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezek voltak az igen t. ministerelnök ur szavai, ez volt az indok, a melynek alapján az 1867 : XII. törvényezikk ellen küzdött. Ugy látom, hogy a t. ministerelnök ur ma is azon nézetben van. Rálépett az 1867-iki XII. törvényezikk alapjára és kormánynz annak alapján, azt hiszi, hogy annak szellemében kormányoz, de kormányoz ugy, mintha azon törvény értelmében Magyarország nem volna önálló független állam, (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon) hanem mintha Ausfriának csak valami provinciája vagy valamely autonomicus joggal biró része volna. (Ugy van! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Pedig es nem igy van, t. ház! Ennek ellenkezője nyilvánvaló ugy abból, a mit felolvasni bátor voltam a törvény indokára és czéljára nézve, valamint a törvénynek más részéből és különösen a 23. ezikkely utolsó szavaiból, melyben „kimondja az országgyűlés, hogy ő Felsége többi országaival érintkezni akar, mint alkotmányos népekkel mindkét fél függetlenségének megóvása mellett". Igenis, t. ministerelnök ur, ez az 1867-iki XII. törvényezikk értelme és szelleme és ez a:;, a mi ellen az igen t. ministerelnök ur folyvást vét. (Ugy van! a bal- és széhő baloldalon.) A törvénynek ez az értelme az, a miértekhez az ország ragaszkodott. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ezért fogadta el az ország lakosságának túlnyomó többsége ezen törvényt és ezen kiegyezést. Magyarország alkotmányában a törvényhozás hoz és hozhat létre módosításokat, de az állam függetlenségét és önálláságát feledni sohasem fogja. (Elénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Az alkotmány is csali eszköz, a ezél mindig csak egy : Magyarország állami önállósága és függetlensége, (ügy van! Ugy van! Élénk tetszés és helyeslés a bal- és szélső balddalon.) Minden interpret vtio, mely ezzel ellenkezik, ellenkezik a dolog természetével, valamint azon törvénynyel is, melyben az kifejezetten ki van mondva. (Élénk tetszés a bal és szélső baloldalon.) ^ túloldal egy igen t. szónoka azt állította, hogy azon párt, melyhez tartozni nekem is szerencsém van, a dolgokat nem mindig igy fogta fel. A mit a t. képviselő ur e részben mondott, az a tévedéseknek egész sorozata. (Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Beszédének azon része, mely a Sennyey-pártra vonatkozott, teljesen megczáfoltatott; ez a párt nem lett a Sennyey pártból, ez a párt saját programmja alapján alakult meg (Ugy van! a baloldalon) és a Sennyey-párthoz tartozott igen t. képviselő urak részint a túlsó oldalon, részint ezen az oldalon, mint új pártok tagjai ülnek ma itt. (Ugy van!) Ez a párt tehát tökéletesen saját programmja alapján alakult (Helyeslés a baloldalon) és én kérem, hogy a t. képviselő ur szíveskedjék ezen pártnak 1884. óta megjelent pro grammjait elolvasni és akkor azt fogja látni, hogy azok mindegyikében fel van panaszolva a ministerelnök ur vezetése alatt álló kormány ellen az, hogy az 1867. évi kiegyezést megrontja s azt nem Magyarország önállósága értelmében alkalmazza. (Igaz! ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez folytonos panaszunk volt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A képviselő ur, azt hiszem, opticai csalódásban szenved akkor, a midőn azt állítja, hogy azóta is, a mióta ezen párt, mint ilyen fennáll, más-más phasisok észlelhetők eljárásában a 67-iki kiegyezés tekintetében a ministerelnök úrral szemben. Opticai csalódás ez és pedig először azért; mert ez csak onnét származhatik, hogy bizonyos az, hogy mentől inkább fokról-fokra távolodik el a ministerelnök ur a 67. évi kiegyezés szellemétöl, t neki és a képviselő urnak, annál nagyobbnak