Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-292

292. országos ülés november 25-én, hétfőn. 1889. 99 sen és méltó formában. Ma már nem csak az értelmezés iránt van közöttünk különbség, hanem magának a közjogi alapnak kiszélesítése van szó ban. És én t. ház, meglehet naiv jóhiszeműséggel hajlandó vagyok elhinni, hogy t. képviselőtársam akkor, a mikor a közjogi alap kiszélesítéséről beszélt,nem puszta phrasist kivánt alkalmazni. De ha ez nem puszta phrasig, akkor mit jelent? Jelenti, hogy ma már a t. ellenzék a közjogi alapot magát nem tartja elégségednek arra, hogy azon nemzeti önállóságunknak megfelelő fejlődés történhessék. (Ellenmondás balfelöl.) De én nem kérdem, miként, fogják a t. képviselő urak ez újabb programmot megvalósítani. Nem kérdem azt sem, miként egyeztetheti össze épen t. képviselőtársam ezen újabb törekvést, a közj'ogi alap azon jellegével, melyet erre nézve Beöthy Ákos t. képviselőtársam minapi beszédjében említett és azzal, melyet én ez érvelésem kezdetén mint tételt felállítottam. Beöthy Ákos: Mindenesetre jobban össze lehet egyeztetni. (Zaj és derültség jobbfelöl.) Gajári Ödön: Egyet azonban megvalósított t. képviselőtársam már most és ezt eonstatálhatjuk: az elvi közeledést t. szomszédjaik álláspontja felé. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mint Kaas Ivor t. képviselőtársam felszólalásából kivehetjük, ez elvi közeledés lehet egy új pártalakulás programmja; de akkor aztán vigyázzanak a t. képviselő urak, hogy a nemzeti aspiratiók megvalósításában ne illesse meg önöket is ugyanaz a felelősség, mely a Deák-párt idejében megilltette — mint előbb említem — a volt balközépet. így tehát, t ház, talán még sem mi vagyunk azok, a kik a közjogi alapot lábaink alól elvesztettük; talán mégsem mi vagyunk azok, kiknek kezében a közjogi alap összezsugorodott. Mi ezt a közjogi alapot fenn akarjuk tartani az 1867-ik XIL törvényczikk szellemében, ezt sem szűkebbre szorítani nem engedjük, sem pedig, mint öuök, kitágítani nem akarjuk. (Mozgás balfelöl.) És hogyha t. képviselőtársam báró Kaas Ivor azt mondja, hogy a két párt között ő azt látja, közte van a Lajtha: ón meg azt mondom, hogy nem a Lajtha az, hanem Léthe, melynek vizéből t. képviselőtársam ivott. (Derültség johbfelöl.) T. képviselőtársam mindent elfelejtett azóta, csak egyet nem felejtettel: a szenvedélyt. (Igaz! TJgy van! jobb felől.) r Ábrányi Kornél t. képviselő ur nagyon érdekes fejtegetésekben mutatott rá a fusio okaira és kiemelte, hogy a kormánynak legnagyobb hibája és bűne épen az, hogy midőn a nemzet akarata és a viszonyok alakulata oly hatalmat juttatott kezeibe, mint a minővel egy előtte való kormány sem birt, még sem vitte előre a nemzeti aspiratiókat, sem a hadügy terén, sem a külügyi téren, sem pedig a közös ügyekkel összefüggő nemzetgazdasági téren. Egyet azonban elhallgatott t. képviselőtársam, egyet pedig kifelejtett. Elhallgatta azt, hogy sokan a volt Deákpártból, kik e fusiót megalkották, tették ezt azért is, mert az 1867-iki XII. törvényczikk alapján már megalkotott intézményeket meg akarták védelmezni azon fractio ellenében, melynek hadseregi programmja a honvédség fejlesztésének megállítása és a hadsereg szerves összeköttetésbe hozatala, Ábrányi Kornél: Olyan nem volt! Gajári Ödön: Nem önökről beszélek. (Derültség.) Pénzügyi programmja pedig az Austriával való szorosabb csatlakozás volt az indirect adók közössé tételének formájával, mely eszme a kiegyezés utáni tárgyalásokban a korona előtt is kisértett. És ezeket tudva, mégis egy kissé furcsán történik az, hogy ép Beöthy Ákos t. képviselő ur hányja szemére a t. ministerelnök urnak, hogy ő a közös vámterület mellett síkra szállott. De kifeledett t. képviselőtársam még egyet. Kifeledte azt a nisust, a törekvések ama jellegét, a mely a fusiónak szintén egyik oka volt, az úgynevezett, vagy legalább is igy nevezhető takarékossági nisust és azt a számban kicsiny, de tehetségekben gazdag pártot, mely ezt a törekvést irta zászlójára. Olvassa el t. képviselő ur Ürményi és Sennyey akkori beszédeit. (Egy hang szélső balfelől: Ott mondták el!) Meg fogja találni a takarékosságot nemcsak a budget tételeivel szemben, de takarékosságot a nemzeti aspiratiók megvalósításában, takarékosságot, a nemzeti aspiratiók tárgyát képező intézményekben. A honvédség intézményének lassítása, sőt megállítása volt ezen programúi egyik kimagasló momentuma; annak az intézménynek megállítása, mely alig néhány évvel ezelőtt a nemzeti aspiratiók egyik legkiválóbbika volt. A pénzügyi programm pedig, a mint már említeni bátor voltam, szoros kapcsolat Austriához az indirect adó kJzössé tételének formájában. És én nem kérdezem, t. ház, hogy azon kiváló férfiak, kik akkor ezen fractió tagjai voltak, hol ülnek ma ebben a házban, mert ez nem a dologhoz tartozik. (Egy hang balfelől: A kormánypárton!) Talán a túlsó oldalon is. (Tetszés jóbbf elöl.) Csak rámutatni kívánok ezzel arra, hogy az aspiratiók még akkor nem ugy voltak formulázva, mint ma, vagy legalább nem azok voltak, melyek a t. képviselő ur öt pontozatában foglaltatnak. Kellett egy bizonyos időszak ezen aspiratiók formulázására. De kellett egy bizonyos időszak továbbá arra is, hogy ezen aspiratiók megvalósíthatók legyenek azon gyanú ellenére és daczára, a ! melyről t. képviselőtársam Beöthy Ákos is mégis*