Képviselőházi napló, 1887. XIV. kötet • 1889. november 20–deczember 7.

Ülésnapok - 1887-292

392. országos ülés november 25-én, hétfftn 18S9. 97 vei értük el, hanem ugyanakkor, midőn e czél felé törekedtünk, nem kellett intézményeink fejlesztésére vonatkozó aspiratióinkat teljesen háttérbe szorítani és e tekintetben magunkat teljes tespedésnek átadni. És ha van, a mi ezen eredményben kiválóan megnyugtató, az az, hogy ma már azon aspiratiók és törekvések, melyek a nemzetben köztudattá váltak a reformok valósítására, nem látják útjukban azon akadályokat, a melyek azelőtt, az államháztartás helyzetének bizonytalanságából folyólag csakugyan útjukban álltak. De, t. ház, hogy csak még egy és általános vonással emlékezzem meg magáról a költségvetésről, fel kell említenem azon módszer világos és könnyen áttekinthető voltát és az abból levonható eonsequentiákat, melyekkel ezen eredmény el lett érve. Midőn a t. ministerelnök ur, mint akkori pénzügyminister, az 1888. évi költségvetést a ház elé terjesztette és arra adott exposéjában e módszer részleteit előadta s egyúttal kijelentette, hogy az, a ki az 1890-iki budgettet be fogja terjeszteni, a hozzá fűzött előföltételek valósulása esetén azon helyzetben lesz, hogy deficitmentes budgetet terjeszthet a ház elé és később, midőn az ide vonatkozó pénzügyi törvények megalkottattak, e módszer egyes faetorai sokkal részletesebben lettek megvitatva, semhogy most azokra tüzetesebben kiterjeszkedni akarnék. De azóta, a szeszadót némileg kivéve, a fogyasztási adók, jövedékek és az üzemek eredményei kétségtelenül igazolni fogják a ministerelnök ur mint pénzügyminister számításának helyességét ; de ezenkivül igazoltak még egyet, azt, hogy ezen jövedelmi ágak belső fejlődési képességgel birnak, mely fejlődési képességet pedig az időközben történt adóemelések következtét en a t. túloldal teljesen tagadásba vette. Ugyanazon fejlődési képességgel találkozunk az egyenes adók némely nemeinél, az üzemeknél, kivált az államvasutaknál. És ha az egyenes adóknál a bélyeg és illetékekre nézve fel is hozható —- a mint felhozatott — hogy ez a fejlődés administrativ intézkedések következése, a pénzügyi törvények és szabályzók szigorú megtartásának folyománya, a mi talán szintén nem megrovásra méltó dolog: akkor ezen eredmények a többi jövedelmi ágaknál azt igazolják, hogy a közgazdaság előfeltételei is, melyek ezen jövedelmek alapjait képezik, a jövedelmi többlettel arányos fejlődésbe jutnak. E tekintetből a költségvetés ezen részében való javulás egyúttal eriteriuma a közgazdasági fejlődésnek is, azon súlyos állapot daczára, melyben mezőgazdaságunk körülbelől egy évtized óta leledzik. Hogy e fejlődésnek viszonyai a mezőgazdasági helyzet javulásával — melyre első KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XIV. KÖTET. sorban törekednünk kell — még kedvezőbben alakulnak, előttem kétségtelen. Kifejezésre fog jutni ez a belső fejlődés minden czímmel, főleg az államvasutak jövedelmével, melyeknek j övedéi mi szempontból való kihasználását a mezőgazdasági helyzet súlyos volt i ma, még — és pedig nézetem szerint igen helyesen — sok tekintetben kötve tartja. És ebből, t. ház, nézetem szerint az következik, hogy ha a javulás factoraiból kiveszszük is a conversionális müvelet eredményét, melyre nézve lehet különböző jogos felfogás köztünk — akkor ezen tény, ezen belső fejlődés azon reményre jogosít, hogy most nem egyoldalúlag és tisztán a költségvetési mérleg helyreállítása és pedig helyes helyreállítása, hanem államháztartásunknak helyes alapra állítása és fokozatos javítása nyert kifejezést a költségvetésben. (Helyeslés a jobboldalon.) De e tény fölött könnyen átsiklottak a t. ellenzék tagjai, hogy napirendre térjenek, t. i. a t. ministerelnök ur személyére. Én egyszerűen indokolni kívánom szavazatomat épen a t. túloldalnak az általános politikai helyzetre vonatkozólag tett megjegyzéseit illetőleg; (Halljuk!) és midőn ezt teszem, természetesen a bíínbvjstroinból, melyeket czímenkint ésrovatonkint lehetne idézni, csak azokra kívánok refleetálni és azoknak sem mindegyikére, melyek politikai érzék és értelem dolgában vitatkozás tárgyát és anyagát képezhetik; (Helyeslés a jobboldalon) de főleg azokra, a melyek komoly gondolkozásba. ejthetnek, hogy vájjon, ha igazak azok, nem kellene- e nekem is e költségvetést megtagadni és ezen esetben nem kellene-e még tovább menni? (Tetszés a jobboldalon:) Mert e tekintetben nem érthetek egyet Kaas Ivor t. képviselő úrral, mert ha igaz az, hogy mi a közjogi alapot eljátszottak, a nemzeti aspiratiókat meg nem valósítottuk és arra nem törekszünk; hogy a hadsereg kérdésében a végzetes tévelygések ködében élünk — mondom — ha ezek a vádak igazak: akkor az ezen oldalon ülők részéről nem elégséges a költségvetés meg nem szavazása és önöknek azon czéljukban való elősegítése, hogy a ministerelnök eltávozzék helyéről, hanem akkor le kell vonnia a pártnak a consequentiát azon viszonyból is, mely azt a ministerelnökhöz, mint pártvezérhez fíízi Ez már nemcsak a morál, hanem a hazafiság kérdése [a. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az a párt, a mely tudva vagy öntudatlan eszköze volt ezeknek a politikai bűnöknek és hibáknak, elvesztette létjogosultságát ngy a politikai morál, mint ahazafiság szempontjából, (ügy van! ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) De, t. ház, hogy rátérjek azokra, a mik a közjogi alapra nézve felhozattak és a mik azon bűnökre nézve elmondattak, a melyek ezen alap ellen elkövettetnek, bizonyos megnyugvással 18