Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-263
203. országos ülés június 7-én, pénteken. 1889. s f „57*%-ot és pedig 5°/o-ot kamat és l / 2 %-ot kezelési költség fej éhen." (Helyeslés a szélső haloldalon.) Wekerle Sándor. pénzügyminisíer: T. képviselőház! Én mindenekelőtt azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ez az 1 százalék kezelési illeték, mely itt említve van, nem azonosítható a pénzintézetek által rendszerint szedetni szokott kezelési illetékekkel ; inert azok a kezelési illetékek fis összegekhői állanak, tehát ha valaki egy hétre veszi is igénybe azt az előleget, fizeti azt a meghatározott százalékot, azt a provisiót; itt pedig a kezelési illeték pro ráta temporis fizettetik. Minthogy minden valószínűség szerint ezen előlegek hat hónap múlva vissza fognak térülni az által, hogy az illetőknek a kötvények kiadatnak, illetőleg az állam közvetítésével értékesíttetnek, ez a kezelési illeték — miután pro ráta temporis számíttatik — tulaj donképen nem 1 százalékot fog tenni. Különben kitűnik ez magából a javaslatból is, a hol meg van mondva, hogy 6 százalékot évenként, tehát pro ráta temporis van megállapítva. (Helyeslés jobbfelől.) A mi pedig az előlegek után fizetett kamatok nagyságát illeti, erre nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy ez a kamat nagynak egyáltalában nem mondható. Igaz ugyan, hogy ha 6 százalékban veszszük, a kezelési illetékkel együtt a kamatot, ez a rendszerint elsőrendű lombard-kamatlábat — melyet például az osztrák-magyar bank szed — meghaladja, mert nálunk jelenleg 5 százalék a lombard-kamatláb; de vagyok bátor megjegyezni, hogy ott, a hol intézetek közvetítésével vétetik igénybe, a lombardüzlet, ott ezen 5 százalékon túl egy mérsékelt provisio szokott még az intézet részéről szedetni, ugy, hogy ez a 6 százalék a piaczon létező — hogy ugy mondjam — lehető legolcsóbb lombard-kamatlábat meg nem haladja. Pedig méltóztassanak azt szives figyelmükbe venni, hogy micsoda kötelezettséget vállal itt az állam vagy más kölcsönadó magára. Azt a kötelezettséget, hogy ha a pénzpiaezi viszonyok olyanok lennének, hogy azok a kötvények a jövő év elején értékesíthetők nem lennének, hanem azt a végső terminust kell megvárnunk, mely a regaletörvényben meg van állapítva, 1892-ig eltarthat az, hogy az illető intézet vagy kölesönnyujtó vagy állam saját pénzéhez nem jut. Ha igy méltóztatnak ezt megbírálni, bármilyenek legyenek a pénzpiaezi viszonyok, ha nem értékesíthetők a kötvények, tehát rosszak lesznek a pénzpiaezi viszonyok: akkor a kamatláb természetszerűleg magasabb és akkor egész a kötvénykiadás végső határáig kötve van az állam és kötve van az intézet, hogy az itt megállapítottnál magasabb kamatot vagy kezelési illetéket nem szedhet. . Ha ezen szempontokból méltóztatik megbírálni az ügyet, merem mondani, hogy a törvényKÉPVH, NAPLÓ. 1887—92. XIII. KÖTET. javaslatban foglalt kamatozási határozmány tálmagasnak nem mondható és csakis a mai pénz piaczi viszonyok, a mai pénzbőség mellett lehetett ily előterjesztést tenni. Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslat ezen részét az adott felvilágosítás után eredeti szövegében méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a j obioldalon.) Elnök: A 3-ik§-hoz Irányi képviselő ur azt a módosítványt adta be, hogy az abban előforduló 6 százalék kamat helyett tétessék 57* százalék és pedig 5 százalék kamat és 7» százalék kezelési illeték. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e, szemben az Irányi képviselő ur módosítványával a 3 §-t változatlanul fentartani ? (Igen ! Nem!) A kik a szakaszt változatlanul fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége a szakaszt fentartja és igy Irányi kéjyviselő ur módositványa elesett. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 4—6. §-oJcat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a, törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazását a legközelebbi ülés napirendjére tűzöm ki. Következik a véderő-bizottság jelentése ..az országgyűlés kötelékéhen álló tagjai katonai szolgálatra behívásának szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a jelentést felolvasottnak tekinteni. Az általános vitát megnyitom. Az első szó a bizottság előadóját illeti. Münnich Aurél, a véderő-bizottság előadója: T. ház! A véderő-törvényjavaslattárgyalása folyamán a véderő-bizottságban felvettetett az a kérdés, hog) 7 nem lehet helyeselni, miszerint az országgyűlés azon tagjai, kik a véderő kötelékében állanak és tényleges katonai szolgálatra béke idején hivatnak, ezen szolgálati idejük alatt törvényhozói jogaik gyakorlásában néha akkor is akadályoztatnak, ha a szolgálat érdeke eztmulhatlanul nem kívánja meg. Ennek a bajnak orvoslása végett nyújtotta be a véderő-bizottság határozati javaslatát, mely a véderőről szóló törvényjavaslatra vonatkozó jelentéshez volt mellékelve. A törvényjavaslat tárgyalása folyamán ezen baj a t. ház nyilvános ülésében is felhozatott és akkor a t. kormány kötelezte magát, hogy ezen ülésszak alatt törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni, a mely hivatva lesz a bajt orvosolni. Ennek folytán nyújtotta be a honvédelmi minister ur ezt a törvényjavaslatot, mely kimondja, hogy az országgyűlés tagjai béke idején akkor. ha az országgyűlés együtt van, egyáltalában tényleges katonai szolgálatra be nem hívhatók. Miután ez által a baj teljesen, gyökeresen orvosolva van, a véderő-bizottság ezen javaslatot általánosságban elfogadta. n
