Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-262

g2 262. országos ülés június <>-án, csütörtökön. Í889. Elnöki A törvényjavaslat e szerint ugy általánosságban, mint részleteiben is el lévén fogadva, annak végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság jelentése az 1881. évi XL1I. t.-cz. némely határozatainak mó dosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a bizottság jelentését felolvasottnak méltóztatik venni (Helyeslés) s igy az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Darányi Ignácz előadó: T. ház! Ezen törvényjavaslat az adóvisszatérítésekkel foglalkozó 1881 : XLII. törvényczikk némely határozatainak módosítását tárgyazza. Az 1881: XLII. törvényczikkben vannak tudniillik meghatározva azon adóvisszatérítések, melyek különös gazdasági költség ezíméu az ármentesítő társulatokat, mint ilyeneket illetik. A kormány azt találta, hogy midőn az állam bizonyos áldozattal gondoskodik arról, hogy az ármentesítő társulatok olcsó és bármikor visszafizethető kölesönökben részesüljenek, akkor méltányosnak fog találtatni, hogy másfelől az Í881: XLII. törvényczikk némely intézkedései az államkincstár pénzügyi helyzetére való tekintettel módosítást szenvedjenek. Különösen két irányban mutatkozott a módosítás szüksége. Az egyik szempont az volt, hogy a befektetési alap összege után eddig 87i,-al számított százalék, a pénzláb-viszonyok változását tekintve, a jövőre nézve 5°/°-ra mérsékeltessenek. A másik pedig az volt, a mit, azt hiszem, mindenki természetesnek fog találni, hogy a jövőben liquidálandó adóvisszatérítés több ne lehessen, mint maga az adós ezért az adóvisszatérítéssel járó koczkázatok, továbbá az általános jövedelmi pótadónál fenforgó viszonyokra és köi-ülményekre való tekintettel a bizottság módosítása szerint az állapíttatott meg, hogy az adóvisszatérítés az adónak és járulékainak 80%-át a jövőben meg ne haladhassa. A bizottság a kormánynak ezen javaslatát helyesnek, czélravezetőnek és a kincstár érdekében levőnek találta. Helyeselte a bizottság a kormánynak azt az álláspontját is, mely szerint a szerzett jogokra bizonyos tekintettel kivánt lenni és a szerzett jogokkal szemben kíméletet tanúsított. A bizottság ezen intézkedést csupán tüzetesebben és teljesebben kifejtendőnek tartotta, annak kimondása mellett, hogy a törvényjavaslat 1. és °2. pontjaiban foglalt rendelkezések csupán az 1888-ik év végén túl eszközölt vagy eszközlendő befektetési tőkeemelésekre vonatkozhatnak és csakis új liquidatio esetében alkalmazandók a nem arra való minden visszahatás nélkül. Végül a bizottság oly irányban talált intézkedést szükségesnek, hogy mondassák ki, hogy az adóvisszatérítés mérve mennyi ideig tekintendő változatlannak. Szükségesnek tartották ezt azért, mert az 1881: XLIÍ törvényczikk ide vonatkozó rendelkezéseinek magyarázata iránt nézeteltérés merült fel. De különben is kívánatosnak találta a bizottság, hogy a társulatok, a melyek költségvetési berendezésének factorát képezi az adóvisszatérítés, egy bizonyos időszakon át, vagyis a kölcsönök rendes tartamán át, tudniillik 50 évre biztosítva legyenek ezen adóvisszatérítés mennyisége és mérve felett. Miután e szerint e törvényjavaslat tekintettel van az állam pénzügyi érdekeire, sőt mondhatom abból indult ki, de másfelől számba veszi azt, hogy azon nagy közgazdasági érdekek, melyek itt fenforognak, ne sértessenek, ennélfogva a pénzügyi bizottság ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadásra ajánlja. (Élénk helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Josipovich Géza jegyző (olvassa a csímet, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t). Darányi Ignácz előadó: T. ház! Az l. §. 3. pontja helyett a következő szöveget vagyok bátor a t. háznak ajánlani: „3. Az adóvisszatérítéseknek 1888-ik év végéig már megállapított öszszege a fentebbi 1. és 2. pontban foglalt rendelkezések által nem érintetik s e szerint a rendelkezések csakis a befektetett alaptőkének az 1889. év elejétől eszközölendő felemeléséből eredő többletére való vagy ezentúl felemelendő részére nézve, illetőleg új liquidatio esetére alkalmazandók." Elnök: T. ház! Maga a szöveg nem támad tátott meg, csupán a 3. számmal jelölt bekezdés helyett az előadó ur egy másik szabatosabb szöveget hozott indítványba. Azt hiszem, a t. ház ezzel méltóztatik az 1. §-t elfogadni. Josipovich Géza jegyző (olvassa a 2. §4). Elnök: Elfogadtatik. Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi bizottság 379. számú jelentése „a Budapest főváros által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentességéről" szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Visi Imre, a pénzügyi bizottság előadója: T. ház! A Budapest főváros által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentességéről szóló