Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-287
mbcr lil-én, kedden, 1889. 378 -^- országos ülés nőve sának első stádiumát látták s kik ennélfogva azért ragaszkodnak oly makacsul a közös és nagyrészben még mindig osztrák szellemű hadsereghez, azért akarják ezt lehetőleg kivonni az alkotmányos tényezők befolyása alól, mert csak ebben látják valahogy megőrizve az egységes monarchia eszméjét. (Igaz! Ugyvan.! abal-ósszélső baloldalon.) A t. ministerelnök urat nem menthetik, hogy még mindig vannak ilyenek, kik ennek következtében a közjogi kapcsoknak folytonos szűkítésére törekszenek és mivel ők még mindig csak a dualismusnak bilincseit érzik, folyvást panaszkodnak, hogy sem activ kül , sem activ kereskedelmi politikát nem lehet csinálni, sőt szövetségeseink is gúnyo lódnak, hogy minden kül-és katonai kérdésben két országgyűlésnek van szava. Mindez a t. ministerelnök urat nem mentheti, mert ha léteztek is ily áramlatok, annyival inkább hozzá kellett volna látnia ahhoz, hogy ezen áramlatok — ha talán egyszerre nem. is szüntethetők meg — legalább évről-évre ne erősbödjenek. (Igaz! Ugy van! a ba'és szélső baloldalon.) A t. ministerelnök urnak meg kellett volna magyarázni, hogy igaz ugyan, hogy van Magyarországon egy igen erős nemzeti áramlat, mely ellentétben a Lajt ín-túli áramlatokkal, a dualizmust, a közjogi alapot azért nem fogadja el, mert ebben nem az elszakadásnak, de az összeolvadásnak legális formáját látja; igaz ugyan, ezen erős nemzeti áramlat külön magyar hadsereget követel, de a külön magyar hadsereg eszméje, mely csak egy vágy s mely felett pro és eontra vitatkozni lehet, sokkal kevésbé vezethet conflictusra, mint a közjogi alapon álló, tehát nem a vágyak világából való, hanem az irott törvényekből folyó, jogos és szerény követelésnek visszautasítása ; (Zajos helyeslés a baloldalon) mert ennek visszautasítása evidenter jogtalan ; a hol pedig a jogtalanság ily világos, a hol a vita ki van zárva, ott mindig közelebb áll a conflictus. (Igaz! Ugy van! Zajos tetszés a baloldalon.) De a t. ministerelnök ur soha sem mert erélyesen belekezdeni ezen magyarázatokba s bár jól látta a mérges szálkát a nemzet testébe hatolni és bár tudta, hogy a szálka sebet és a seb gyuladást okoz, mégis, ha a gyuladás acuttá vált, mindig csak a láz ellen keresett palién tiv szereket, a szálkát a sebben Nagyta. (Taps és zajos tetszés a bál- és szélső baloldalon.) A t. ministerelnök ur valahányszor Magyarországnak jogos követelései ugy itt az országgyűlésen, mint a delegatióban rendszeresen leszavaztattak, azt hozta fel, hogy Európa csak ugy számol velünk, ha nem bolygatjuk a katonakérdést, hozzunk tehát áldozatokat. És ha ez egy bizonyos határig igaz is, de vájjon ebből annak kell e következnie, hogy ha mi felvetjük a közjogi alapon álló a katonai kérdéseket hogy akkor bennünket mindenkor a koronával való conflictus előidézése miatt vádoljanak? (Zajos tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Ha mi ezen téren elkövetett mulasztásokért csak magát a magyar kormányt akarjuk kérdőre vonni, már ezt is ugy tüntesse fel, mint ha mi a kettős monarchiát szét akarnók robbantani? Annak kell ebből következnie, hogy mig minden más ország bún ;i kormányhatalom arra való, hogy a nemzet aspiratióit valósítsa meg, addig Magyarországon a kormányhatalom abban az arányban növekszik, a milyenben a nemzet aspiratióit fékezni vagy elnyomni tudja. (Hosszan tartó zajos tetszés és tapsa bal- és szélső baloldalon) Kern, t. ház! Mindezek csak azért fajulhattak el ennyire, mert a t. ministerelnök ur 15 éven át mulasztotta kötelességét ezen a téren, (Igaz! ügy van! abál- és szélső baloldalon) talán nem is annyira, azért, mert a nemzetet féltette a confüctustól, hanem mert a saját positióját féltette. (Élénk helyeslés. Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És hogy biztosítsa hatalmát, késleltesse e jogok erejének érvényesülését; engedte ama körökben elterjedni ama végzetes tévedést, hogy hiszen ezen aspiratiók megvalósítását maga Magyarország sem követeli, mert hisz a többség nem tűzi azokat napirendre és csak az ellenzék az, mely azokat pártszempontból kihasználja. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) És innen van, t. ház, hogy még az a nagy igazság is, hogy mikor mi egy erős és önálló Magyarországot követelünk, ezt, tőként azért követeljük, mert nem akarjuk megérni a kettős monarchiának gyengülését, sem felbomlását, hogy, mondom, az a nagy igazság h, mely ezen követelésben rejlik, u<xy tűnik fel már, mint fenyegetés és kihívás Bécs és az udvari körök irányában. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Es az udvari politieusok már hitelv gyanánt vallják, hogy a kettős monarchia csak addig állhat fenn, mig Magyarország állandóan a függő önállóság keretében mozog. (Zajos tetszés.) Pedig épen megfordítva áll a dolog és ők a kettős monarchia megerősödésének feltételeit utasítják vissza, midőn Magyarország jogos aspiratióinak teljesítését megtagadják, mert Magyarország az, mely a kettős monarchiának megadja nyugat felé az autoritást, kelet felé az erőt (I;az! ügy van! Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Jól tudom én, t. képviselőház, hogy régi és Nagyományos előítéleteket kiirtani nagyon nehéz, különösen akkor, ha egy kormány azokat 15 éven át a legalitás pajzsával védi. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De azért most sem mondok le a reményiől, hogy ama körök felvilágosíthatok és megnyerhetők arra hogy Magyarországnak jogos követeléseit nem elnyomni, hanem támogatni kell; most sem mondok le reményről, bog)- ama körök felvilágosíthatok a felől is, hogy minden politika közt az a legszerencsétlenebb, a mely több, egy-