Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-285
285. ©rsgíígos ülés november 16-áo, szombaton. 1889. 339 melyben oly törvényhozási intézkedésért kérelmez, hogy a betegek ápolási költségei ne a törvényhatóságok betegápolási alapjából, hanem az állami kincstárból nyerjenek kielégítést. Pozsony sz. kir. város közönségének feliratát, melyben a nyugdíj-intézmény szervezésére vonatkozó* belügyministeri rendeleteket feloldani s az ezek alapján módosított nyugdíj •szabályrendeletét hatályon kivül helyezni kéri. Ezen feliratok kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Elnök: T. ház! Méltóztatik tudni, hogy a legközelebb, november 19-ikén bekövetkezendő Erzsébet napján a ház mindenkor az elnök utján szokta hódolatteljes szerencse- ésüdvkivánatait ő Felségének Erzsébet királyasszonynak bemutatni. Ö Felsége méltóztatott kegyesen intézkedni az iránt;, hogy tekintettel nagy gyászára, a szerencse-s üdvkivánatok jövőre elmaradjanak. Ennéifogva azt hiszem, a t. ház, tekintettel arra, hogy minden magyar ember szivében él az a vágy, hogy ő Felségeiket mindenütt szerencse és üdv kisérje, méltóztatik ennek jegyzőkönyvileg kifejezést adni. (Helyeslés.) Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Dárdai Sándor jegyző: Wekerle Sándor pénziigyminister! Wekerle Sándor pénziigyminister: T. ház! Van szerencsém a jelzálog-kölcsön átváltoztatásánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményekről szóló 1881. évi LXX. törvény ezikk érvényességének meghosszabbításáról és ezen kedvezménynek a vasúti elsőbbségi kötvényekre való kiterjesztéséről egy törvényjavaslatot indokolásával együtt benyújtani, kérve, hogy azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: A törvényjavaslat indokolásával együtt ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Dárdai Sándor jegyző: Neményi Ambrus, a közlekedésügyi bizottság előadója! Neményi Ambrus előadó: T. ház! Van szerencsém beterjeszteni a pénzügyi s közlekedésügyi bizottság jelentését a somogy-szobb-barcsi helyi érdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában, továbbá a közlekedésügyi bizottság jelentését a dévaványa-szeghalom-kóti és szeghalom-füzesgyarmati helyi érdekű vasútra vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. Kérem, méltóztassék e jelentéseket kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztáloyk mellőzésével tárgyalásra kitűzni. Elnök: A beadott jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az osztályok mellőzésével annak idején napirendre fognak tűzetni. Dárdai Sándor jegyző: Hagara Viktor, a kérvényi bizottság előadója. Hagara Viktor előadó: T. ház! Van szerencsém a kérvények 14. sorjegyzékét azon kéréssel beterjeszteni, méltóztassék azt kinyomatni, szétosztatni és annak idején napirendre kitűzni, Elnök: A kérvények sorjegyzéke ki fog nyomatni, szét fog osztatni s a legközelebbi szombati ülés napirendjére tűzetik ki, maguk a kérvények pedig megtekinthetés végett a ház irodájában tétetnek le. Több előterjesztés nincs. Következnék a napirend. Előbb azonban jelentem a t. háznak, hogy, a belügyminister ur az ülés végén óhajt felelni Ábrányi Emil urnak a tatai színház ügyében hozzá intézett interpellátlójára. Következik az indítvány- s interpellatióskönyv felolvasása. Dárdai Sándor jegyző: Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Ellenben az interpellatiós könyvben a következő bejegyzés foglaltatik: „1889. november 16. Polónyi Géza,, a rendjelek adományozása tárgyában, a ministerelnökhöz." Elnök : A képviselő ur az ülés végén fogja megtenni interpellatióját. Következik az igazságügyi bizottság 432. számú jelentése „a bíróságok tagjainak az igazságíigyministeriuniban ideiglenes alkalmaztatásáról" szóló 411. számú törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a bizottság jelentését felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Első szó illeti a bizottság előadóját. Krajtsik Ferencz előadó: T. ház! Az igazságügyi közigazgatás, illetőleg az igazságszolgáltatás végleges szervezése érdekében nem csak az erre különösen hivatott közegek, nevezetesen a képviselőház tagjai, az ügyvédi és birói kar tagjai, hanem a jogkereső közönség is évek óta, hogy agy mondjam, bizonyos követelményekkel lép fel és olyan reformok életbeléptetését sürgeti, a mely reformokat elodázni és melyek előtt kitérni, mai nap már egyáltalán nem lehet. Belátta a törvényhozás ezen követelések jogosságát és felismerte a reformok kezdeményezésének szükségességét már évekkel ezelőtt és ebből kifolyólag már 1886. évben felhatalmazandónak találta az igazságügyministert arra, hogy az igazságügyministerium hatáskörén kivül eső bizonyos teendők végzésére és az elsőbiróságok ügymenetének megvizsgálására az igazságügyministeriumi személyzeten kivül eső munkaerőket vehessen igénybe s a felsőbb bíróságok, nevezetesen a kir. Guria, a kir. ítélő tábla bírái közül alkalmazhassa azokat, kik fölhívására ezen alkalmazást elfogadni készeknek nyilatkoznak. Gondoskodott a törvényhozás ez alkalommal arról is, hogy a felsőbb bíróságoknak ezen behívás által megcsonkított létszáma ki43*
