Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-281

281. országos ülés november 5-én, kedden. 1889. 303 civillistának egy millióval felemelése czéloztatott, nem pedig a már megállapított nagyságban való megNagyása. (Igaz! Ugy van! jobb felől.) Harmadszor azt mondja a képviselő ur, hogy nem hallott még tőlem ilyen nyilatkozatot. Megengedem, mert én 1867. óta soha a képviselőházban az ellenkező követelést nem hallottam, tehát nem volt szüksége azoknak, a kik az 1867-diki törvény alapján a kormányon voltak, megmagyarázni, hogy mit értenek és mi érthető szerintük azon törvény alatt. Nem hallhatván tehát az elsőt, nem hallhatta a másodikat sem a képviselő ur. Végezetül azt mondja a képviselő ur — s ez az, a mit helyre kell igazítanom — hogy én azt mondtam, hogy a bécsi császári udvartartás alatt mindig értetett a magyar udvartartás is. Nern azt mondtam, hanem azt, hogy nem lehet Bécsben külön, csak császári, itt csak magyar királyi udvartartás, hanem ugy ott, mint itt kell hogy legyen ő császári és királyi apostoli Felsége udvartartása. (Helyeslés jöbbfélöl.) Ez, gondolom, nagy különbség. (Élénk helyeslés johbfelől, ellenmondások balfelöl) Gróf Apponyi Albert: T. képviselőházi Én a magam részéről csak annak kijelentésére és néhány szóval indokolására, szorítkozom, hogy nem fogadhatom el Ugron Gábor t. képviselőtársamnak határozati javaslatát, mely az udvartartási költségek megtagadására concludál és a törvényjavaslat megszavazásához csekély szavazatommal hozzájárulok, mert a királyi udvartartás költségeinek megszavazását oly feltételekhez kötni, melyek az eddigi gyakorlatban nem találják indokolásukat, részemről nem tartanám helyesnek. (Helyeslés jobbfelöl és a baloldalon.) De egyúttal azt is ki akarom jelenteni, hogy azokhoz a felfogásokhoz, melyeknek a t. miidsterelnök ur adott kifejezést, nem járulhatok hozzá és nem akarom az én szavazatomat, melylyel a törvényjavaslat elfogadásához hozzájárulok, akként interpretáltaink mintha ez azoknak a nézeteknek alapján történnék, a melyeknek a ministerelnök ur kifejezést adott. (Tetszés s derültség a bal- és szélső baloldalon.) Mert, t. ház, én elismerem és méltánylom minden alkotmányos monarchiában és különösen a mi viszonyaink közt az udvartartásra vonatkozó minden kérdés kényes voltát és azért, a mint azt már egy előző alkalommal kifejezni bátor voltam, gondolom, 10 évvel ezelőtt, mikor hasonló törvényjavaslat tárgyaltatott, az ut, a melyen a nemzetnek óhajtásait ezekben az ügyekben érvényesíteni kívánom, nem az, hogy itten határozatok hozassanak, hanem az, hogy az ő Felségét környező s alkotmányos tanácsadásra hivatott férfiak a nemzet óhajtásai iránt, azoknak jogossága iránt, azoknak teljesíthetősége iránt ő Felségét felvilágosítják. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) És ezért nem is fogok ez alkalommal — mintán határozatot ez ügyben provocálni nem kívánok — azon óhajtások defmitiójába bocsátkozni, a melyekben én látnám a nemzetnek udvartartás körüli jogait és érdekeit körülírva. De azt sohsem fogadhatnám el. hogy mintegy tétel gyanánt felállitt-issék annak, hogy magyar udvartartás legyen, lehetetlensége, annak a dualismussal összeférhetlensége. A ministerelnök ur ezen nyilatkozata ellen s azon interpretatio ellen, hogy a törvényjavaslat megszavazása által azt magamévá tenném, határozottan tiltakozom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját és Ugron Gábor képviselő urat, az ellenindítvány beadóját. Dániel Ernő előadó: T. képviselőház! Bátor vagyok a pénzügyi bizottság nevében kérni a t. házat, hogy azon határozati javaslatot, melyet Ugron Gábor t. képviselő ur benyújtott, ne méltóztassék elfogadni éspedig a következő indokokból. (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Ugron t. képviselő ur azzal indokolja határozati javaslatát, hogy a jelenleg beadott törvényjavaslat ellenkezésben áll az 1867: XII. törvényczikk 7. §-ával. Az én szerény nézetem szerint ezen ellenvetés nem áll, mert mit mond a nevezett szakasz? Azt, hogy az udvartartás költségei nem tartoznak azon költségek közé, melyek közösen állapittatnak meg s meggyőződésem szerint ezen törvényjavaslat tökéletesen ezen törvény alapján áll. (Helyeslés jobbfelöl. Zajos ellenmondás a szélsőbalról.) Kern a delegatiók határozzák meg az udvartartás költségeit — mert a közös ügyek költségei határoztatnak ott meg — hanem az országgyűlés állapítja meg egészen külön. Ez végrehajtá-a a a 7. §-nak és szerintem e tekintetben a törvényjavaslat benyújtása és annak intézkedései ellen semmiféle sértés fenn nem forog. (Ellenmondások a szélső baloldalon. Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Nem akarok arra kiterjeszkedni, a mit Ugron Gábor t. képviselő ur a közös udvartartás káros befolyására állított, hiszen mindnyájan tudjuk, érezzük a tapasztalatból, hogy az, a mit Ugron képviselő ur állított, bizony élénk színekkel ecsetelve, túlozva van. Csak egy körülményre vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselő urat; 22 éve, hogy alkotmányos királyunk megkoronáztatott, 22 évi kormányzása alatt az ő személye mindig példaképe volt a polgári kötelességek teljesítésének, a legpontosabban tartotta meg mindig a törvényeket. (Ugy van! jobbfelöl.) Négy izben intézkedett már a törvényhozás, négy izben van törvényhozási praecedensünk arra