Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.
Ülésnapok - 1887-278
278. orszáaros ülés október 28-án, lnUfőn. 1889. 271 hogy a b) pontban a négy első sző után beillesztessenek a következő szavak; „általuk választandó" a többi változatlanul maradván. Az első három bekezdés nem támadtstván meg, azt Mezem, hogy azokat elfogadott-tKúnk jelenthetem ki. (Helyeslés.) Most kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni Petrich Ferencz képviselő' urnak a negyedik bekezdéshez tett módosítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el és igy a b) pont az eredeti szerkezet szerint fogadtatik el. A c) pont végén Petrich Ferencz képviselő ur e szavak helyett „választandó kiküldöttekből" e szavakat kívánná tétetni: „két-két kiküldöttből". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a c) pont szövegét, szemben Petrich képvi-elő ur ezen módosításával fen'artani, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a többség az eredeti szöveget fentartja. Petrich képviselő ur ugyancsak a c) ponthoz még azt módosítást tette, hogy a „kebelükből" szó után beillesztessenek e szavak: „külön-külön". Kérdeznem kell tehát a t. házat, méltóztatik-e a c) pont eredeti szövegét, szemben Petrich képviselő ur módosítványával fentartani, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége a szöveget fentartja. A többi bekezdések meg nem tíimadtatván, változatlanul elfogadtatnak. Következik a 39. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 39. § t). Elnök: Ezen szakaszhoz Petrich Ferencz képviselőur módosítványt terjesztettbe; méltóztassék azt meghallgatni. Madarász József jegyző (olvassa)-. Módo sítvány: „A 39. első bekezdése törlendő". Varasdy Károly: T ház! Én nem fogadhatom el Petrich képviselő ur módosítványát, mert szükségesnek tartom, hogy az álüspán, a ki legjobban ismeri az elöljáróság tagjait, állapítsa meg a tagokat, a kik az elöljáróságból vétetnek, valamint szükségesnek tartom azt is, hogy miután az egyes községi érdekkörökben különböző nemű községek vannak, az alispán állapítsa meg azt is, mely községből hány tag vegyen részt ezen bizottságban. Én tehát a szakasz első bekezdését okvetlenül fentartandónak tartom. (Helyeslés a jobboldalon-) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha tehát szólani senkisem kivan, a vitát bezárom. A 39. §-nak csupán első bekezdése támadtatott meg, kéreznem kell tehát a t. házat, méltóztatik-e a bizottság szövegezését, szemben Petrich képviselő ur kiNagyás! indítványával fentartani, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a többség azt fent irtja. A többi bekezdések nem tárna dtatván me<r, fen tart itnak. Következik a 4 0. §. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a40.§-t, mely észrevétel nélkül elfogadiattk, olvassa a 41. §-t). Madarász József jegyző: Petrich Ferencz! Petrich Ferencz: T. ház! Én kinyilvánítottam, hogy nekem a megyei közigazgatási bizottságok iránt, tekintve szervezetüket, nem nagy bizalmam v.ni. Bár tisztelem az egyéneket, de bizalmam még sincs hozzájuk, mert azok a tisztességesurak nobile officiumnak tekintik állásukat, elmennek a főispáni ebédre és csak betekintenek a hivatalba és igy az állam által kiküldött tisztviselők döntenek. A megye érdekére nézve ezt nagyon veszélyesnek tartom. Szeretném tehát a felebbezési jogot a közigíizgatási bizottság kezéből kivenni és a törvényhatósági bizottsághoz áttenni. Módosítványom az, hogy az utolsó előtti bekezdésben „közigazgatási bizottsághoz" szavak helyett „törvényhatósági bizottsághoz" tétessék. (Helyeslés a ssélsöbaloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa): Az utolsó előtti bekezdésben „közigazgatási bizottsághoz" szavak helyett tétessék : „törvényhatósági bizottsághoz. Beadja Petrich Ferencz. Bezerédj Viktor előadó: T. ház! Nem akarok az előttem szólott t. képviselőtársammal vitatkozni arra nézve, hogy a közigazgatási bizottságok mennyiben felelnek meg a törvényben előirt kötelességeiknek, mert utoljára is mindig a beválasztott egyénektől függ, hogyan fogják föl azon kötelezettségeiket, a melyeket a törvényhatósági közgyűlés rájuk ruház ; de itt incidentaliter nem lehet egy hatóságot, melynek jogköre törvényeinkben már meg van állapítva, kivenni és azután annak jogkörét más hatóságra ruházni. A törvényhatóságokról szóló törvényben meg van állapítva, hogy az alispánnak minő határozatai mennek fölebbezés folytán a közgyűléshez s melyek azok a határozatok, melyek a törvényhatósági bizottsághoz mennek. E határozatok ismét olyanok, a melyek már más törvényben a közigazgatási bizottsághoz vannak utalva; tehát onnét el sem vétethetnek. De a dolog gyakorlati oldalát tekintve, sokkal inkább szükséges az, hogy e kérdésekben a közigazgatási bizottság döntsön. Ezt csak a jövőre nézve vagyok bátor megjegyezni, mert a közigazgatási bizottság folyton hoz határozatokat; már pedig a törvényhatósági közgyűlés a legtöbb megyében évenkint csak kétszer tartatik és igy esetleg több hónapig kellene várni, inig a 2-od fokú elintézés lehetővé válnék. E szempontból is szükséges tehát, hogy helyt álljon a szakasznak azon intézkedése, hogy a közigazgatási bizottság maradjon meg 2-od fokú bíróságnak. (Helyeslés jobbfelöl.)
