Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-278

264 278. országos ülés október 2S-án, hétfőn. 1889. De van, t. ház, a nemzetnek még egy más napszámos osztálya is, a mely mostohább anyagi körülmények közt van még az úgynevezett napszámosoknál is; mert mig azok a napszámosoka városokban évente átlag 1 forint napszámot megkeresnek, addig a nemzet ezen napszámosai, bár szellemi munkások, de 1 forintot naponkint kiérdemelni nem képesek. A nemzet ezen napszámosai a legtöbb törvény­hatóságban a közmunkától ezideig mentesek voltak. Én legalább alig ismerek törvényhatóságot, a mely őket azzal terhelte volna. T. ház! Ha ezen törvényjavaslat végrehajtaná azt az elvet, hogy itt kiváltság senkinek se adassék, nem szólaltam volna fel; de miután kiváltság adatik a b) pontban, ha az az eredeti szerkezetben fogad­tatik el, de még kiváltság adatik akkor is, ha az a Bolgár Ferencz t. képviselőtársam jelenleg tett indítványa értelmében fogadtatnék el és azon b) pont szerint még nagyobb a kiváltság, ha meg­marad az eredeti szöveg, mely azt mondja, hogy a tényleges szolgálatban nem álló tisztek és katonai hivatalnokok, úgyszintén azok családjai is mentesek — vagyis minthogy a b) pont szerint a katonaság részére kiváltság adatik, ez indokból én indítványozom, hogy tudniillik c) betű alatt szintén mentessék fel a teherviselés alól a néptanítók azon része, kiknek évi fizetése a 300 forintot sem éri el. (Helyeslés szélső baloldalon.) Ezek a nemzetnek azon napszámosai, kik közmunkával terhelve idáig sem voltak. Ezek a nemzetnek azon napszámosai, a kikről szólottam, hogy naponkint 1 forint díjat ki­érdemelni nem képesek. Ha tehát valakinek nyúj­tunk, meg vagyok róla győződve, hogy ez az osztály melynek első sorban meg kell azon kiváltságot adni. Ennélfogva kérem módosításomnak elfoga­dását, mely következő: Módosítvány a 25. §-hoz: „Azon tanítók, úgy­szintén azok családjai, kiknek évi fizetése 300 forintot meg nem halad." Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa a módo­sítványt): Thaíy Kálmán ! Thaly Kálmán: T. ház! Minthogy jelen szakaszhozj annyi módosítás adatott be, s mint­hogy e szakasz egyáltalában annyi fontos érdeket is érint, mely érdekek különben szorosan véve nem tartoznak az úti törvény fogalma alá s csak az adó révén vonatnak ide be, elvi szempontok is forognak fenn kivételek adása végett : én nagyon óhaj­tottam volna, hogy a t. minister ur annyi felszólaló után nyilatkozott volna, azért hogy ismerhessük felszólalásából a kormány nézetét s intentióit arra nézve, vájjon meg van-e a hajlandóság a tett módosítások közül egynémelyiket elfogadni, vagy egyáltalában nincs ? Ezért szerettem volna a tájé­koztatást, a mely ha megadatik, talán nem is szólalok fel. Azonban, miután ez eddigelé be nem következett — remélem, hogy ez ezután be fog következni — a sorrend rajtam lévén — kötelesnek érzem magamat röviden néhány észrevételt tenni. (Halljuk!) Gr. Tisza Lajos képviselő ur iménti fel­szólalásában azt jegyezte meg, hogy eszakaszt talán helyesebben is lehetett volna szövegezni s hogy azok, a kik a munkáskérdésre vonatkozólag nyi­latkoztak, egy vagy más szempontból nem ugy fogták volna fel e szakaszt, ha a szövegezés más lett volna. Igazat adok a t. képviselő urnak, magam részéről sem tartom e szakaszt helyesen fogalmazva, E szakasz annyi érdeket ölel fel s mert a szö­vegezők talán nem gondolták meg jól minden érdeknek mellékkörülményeit, ezért vitattatott ezen §-nál annyi sokoldalú nagy elvi kérdés. En sem helyeslem, hogy itt például inciden­taliter a munkaadók és a munkások közti kérdés, mely lehet mondani egész Európát foglalkoztatja, e szakasz alapján vitattassék, de tagadhatatlanulmeg van ad alkalom. Én ugyan nem kívánok az alkalommal élni, miután ezt az előbbi napokon folyt vitában mások sokkal alaposabban tették, mint a hogy azt talán én tehetném, csak utalok e körülményre. Hanem én, t. ház, más elvi kérdésre nézve szólalok fel, (Halljuk!) tudniillik a b) pontban tervezett kivételek kérdésére nézve, melyek a ka­tonai karhoz tartozó egyénekre vonatkoznak. Ezt pedig összekapcsolom a szakasz általános szerke­zetével, a mennyiben össze is kell kapcsolni. Arra utalok, hogy e szakasz egyáltalában nem szerencsé­sen van fogalmazva. Az 1. §-ban ugyanis a napszám természetben leszolgálása vagy ezzel egy enértékíí váltság összeg lefizetésének! kötelezettsége mon­datik ki, ezután jönnek a kivételek. A minister ur talán igazat ad nékem abban, hogy itten szemé­lyekre kirótt adókról van szó, nem pedig a bir­tokra kirovandókról. Legalább igy kell értel­meznem a szöveget, habár e tekintetben sem világos a szöveg, ugy, hogy a félreértések kike­rülése végett ezt is óhajtanám praecisirozni. Ezt csak mellékesen hoztam fel. Mielőtt azonban a ki­vételekről szólanék, a zárpontra nézve teszem meg észrevételemet. Ebben az van mondva, bogy „az ezen szakasz értelmében kötelezettek össze­írása, nyilvántartása és a kötelezettség teljesíté­sének módozatai, úgyszintén a netalán további mentességek megállapítása iránt a törvényhatóság közgyűlése szabályrendeletet alkot és azt a ke­reskedelemügyi minister j óváNagyása alá terjeszti". E szerint a törvényhatóságok közgyűlésének van megadva a mentességek megállapításának joga in infinitum. Először az országgyűlés maga tesz kivételeket, azután szabad kezet enged a törvény­hatóságoknak a minister felügyelete alatt s igy oda jutunk, hogy mindenik szakasz a minister

Next

/
Oldalképek
Tartalom