Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-277

277. orszAgos ülés október 26 án, szombaton. 188S. 255 a társadalom egy igen nagy részét bevonjak a teherviselésbe, mely eddig abban nem vett részt és bevonjuk nem kis teherrel, hanem egyenes adójuk pótlékával, ugy, hogy a kötelezettség alól ki nem bújhatnak. Ha ily elemeket bevonunk és ez helyes és igazságos, méltánytalannak tartom kivonni azt a néposztályt, mely évszázadokon át három akkora terhet viselt, mint most fog s a melynek e törvényjavaslat kenyeret ad az által, hogyíkimondj a a megváltást ugy, hogy ezentúl pénzzel fogják díjazni a napszámost sigy épen akkor, midőn mezei munkával nincsen elfoglalva, módot nyer az állandó keresetre. És épen azért, mert szerintem egy osztályt sem kell kivonni az útadó alól, ne vonjuk ki a társadalom egy más napszámos osztályát sem; a diurnistát, e szellemi proletárt. Ezeknek is kell útadót fizetniök egyenes adójuk xttán és senkisem mondhatja, hogy könnyebben fizethetik, mint a napszámos, a ki maga oda állhat az útépítéshez. Sajnálom tehát az igazság és az egyenlő teherviselés szempontjából, hogy a bízottság megváltoztatta az eredeti szöveget és a napszámos - osztályban különböztetéseket tett. De sajnálom ezt a technicai kivitel szempontjából is. Mert az az ellenvetés, hogy azért kell őket kivenni, mert nehéz az összeírásuk: csak akkor állana meg, ha külön Írnánk össze a városi és külön a megyei napszámosoka". így aztán, ha végre akarnók hajtani a törvény rendelkezését s a városi napszámosokat az útadó teljesítésére akarnók szorítani, azok legnagyobb része megyei napszámossá változnék, ugy, hogy pontos evidentiáhan tartásuk lehetetlenné válnék. En tehát kérem, méltóztassék a bizottság változtatását mellőzve, a javaslat eredeti szövegét elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Beőthy Algernon jegyző (olvassa) .• A L

2b. §. 3-ik bekezdésében e szavak: „A törvényhatósági joggal biró városokban törlendők. Madarász József jegyző: Tóth Ernő! Tóth Ernő: T. ház! A törvény szövegének világosnak és tisztának kell lenni. Nem szabad tehát mást mondania, mint kizárólag a törvényhozó intentióját. Ennélfogva bátor vagyok felszólalni, mert az én véleményem legalább az, hogy e szakasz többet mond a törvényhozó intentiójánál. A 25. §. b) pontja kiveszi a közimmka-kötelezettség alól a többi között a tényleges szolgálatban nem álló tiszteket és a katonai hivatalnokokat is. A tényleges szolgálatban nem álló tiszteknek többféle eathegoriája van. Vannak tartalékos, szabadságolt állományú tisztek, szolgálaton kivüli viszonyban állók és nyugdíjazottak. Én azt hiszem, t. ház, hogy a törvényhozó ezeket a categoriákat ki nem akarja venni, mert hogy jön hozzá egy tartalékos tiszt, például én, hogy közmunka-adót Magyarországon ne fizessen. (Tetszés a bal- és a szélső baloldalon.) Minthogy tehát azt tartom, hogy ezen cathegoriákra a közmunkaadó-mentességet kimondani nem lehet, bátor leszek egy módosít ványt benyújtani, mely szerint ezen szakasz kiigazittassék. (Helyeslés.) De még tovább megyek. A törvény szerint a 18 éves kortól 60 éves korig még a törvényhatósági joggal felruházott városokban is a napszámos is közmunkaköteles. A b) pont kiveszi a közmunkakötelezettség alól a tisztek családjait is. Én azt tartom, hogy ha egy napszámos, kisiparos vagy tanítónak a 18 vagy 24 éves fia, mely a család kötelékébe tartozik, a törvény szerint közmunkaköteles, a közteherviselés elvét sértjük, ha a katonatisztnek 18 vagy 24 éves, a család kötelékébe tartozó fiát a közmunkakötelezettség alól kiveszszük. (Helyeslés a szélső balon.) Módosítványom, mely mind a két most általam felhozott esetet összefoglalja, a következőleg szól: „A 25. §. b) pontjának 2. sorában a kővetkező részek ;

,ugyszintén azok családjai, a tényleges szolgálatban nem álló tisztek s a katonai hivatalnokok, úgyszintén azok családjai-', egészen a harmadik sorban álló „továbbá" szóig kiNagyandók". (Helyeslés.) A b) pont ekkép fogna szólani: „a fegyveres erőhöz és a csendőrséghez tartozó tényleges szolgálatban álló személyek, továbbá a katonai ellátást élvező rokkantak". Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés a szélső balfelől.) Elnök: A módosítvány fel fog olvastatni. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Beőthy Algernon jegyző: Hagara Viktor! Hagara Viktor: T. ház! A 25. §. az egyenes adót nem fizetők munkatartozásáról szólva, a), b), c), d), f) pontok alatt felsorolja azon kivételes körülményeket, melyek arra indítják a törvényhozást, hogy ezek a közmunka természetbeni szolgáltatása alól kivétessenek. Azt hiszem azonban, hogy itt a kivételek közül egy pont kimaradt, egy olyan, mely ha ezt a törvény szelleméhez viszonyítjuk, ide mindenesetre beveendő volna. Hiányzik ugyanis ebből az, hogy az állandó szolgálatban levő cselédek, kik szolgálataikat az év minden napjára másnak rendelkezésére bocsátották, a természetbeli közmunka alól kivétessenek. Hogy a törvény intentiója az, miként ez a kivétel eszközöltessék, kétségtelenül kitűnik a 49. §. d) pontjából, a hol hasonló esetnél a községi közmunkát illetőleg ez a kivétel megtétetik és én azt hiszem, hogy a törvény szerkesztői, a t. minister ur és a bizottság is abban a véleményben vannak, miszerint e kivétel az állandóan alkalmazott vagy szerződött cselédekre vonatkozólag a megyei természetbeniközmunkánál is fentartatik. Minthogy azonban a törvény e szakaszában ez nyíltan kitéve nincs,