Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-277

24ö •2<7. országos filés október 26-4B, szombaton. 1889. latnak consequens keresztülvitelét lehetségessé teszi. T. képviselőház! A minimum ugy, ä mint az a törvényjavaslatban meg van határozva, forrását találja a mai viszonyokban, a mai adóteherben. Ma Magyarország területén kétféle minimum áll fenn. Az egyik a kézi napszámra vonatkozó minimum, a mely áll három, illetőleg hat kézinapszámból ; a másik az igás minimum, a mely áll két igás napszámból. Ennyi terhet az országban minden honpolgár egyaránt viselni tartozik azon osztályok közül, a melyek e teher alá esnek. Az erdélyi részekben, a mint már az általános vita alkalmával is meg volt mondva, sok tekintetben kettős e teher és sokkal súlyosabb az illető vidékekre nézve. En czélul tűztem ki azt, hogy a megoldás olyan legyen, hogy minél szegényebb a vármegye, annál csekélyebb legyen az adó fehér, mert a gazdag vármegyéknél a nagy adótétel, mely mint alap elfogadtatik, segít az egyenletes szétosztáson. A kivitelben tehát ezt a tételt fogadom el: minden honpolgár tartozik minimum gyanánt b zonyos tételt fizetni; a tehernek meghatároztam maximalis határát is, azaz kimondottam azt, hogy a kézieknél ezen maximum határa lehet — három kézinapszámot számítva 50 krjával — 1 frt 50 kr. és egyúttal kimondván azt is, hogy az igásoknál pedig a minimum legyen egy igás napszámnak megfelelő váltságár, mely azonban nem lehet nigyobb 2 frt 50 krnál. Az indokoláshoz egyúttal egy kimutatást csatoltam, annak kitüntetésére, mily hatása van ezeknek a minimumoknak, melyek sokkal kedvezőbbek, mint a jelenleg létezők az ország egész területén, még pedig — a mint azt már az általános vita alkalmával is kimondtam, mindenütt a legrosszabb helyzetet véve zsinórmértékül, azaz minden vármegyében a minimumot és a legmagasabb adótételt. így jött ki az, hogy ha pl. Árvamegye egyebet nem tenne is, mint annyit vetne ki, a mi a minimum, fedezhetné útadó-szükségletét és hasonló helyzetben van Csikmegye is, vagyis hogy minél szegényebb valamely törvényhatóság, annál nagyobb mértékben eszközöltetik e mérsékelt elosztás a vármegye lakossága közt. Épen ez az, a mire súlyt fektetek, mert kétséget nem szenved s a házban mindenki el fogja ismerni, hogy az adóképesség is mérvadó oly alkalommal, midőn a természetbeni teherviselésről az adózásra akarunk átmenni. Ki van mondva, t. ház, hogy a minimisták által nem fedezett összeg a többi adózóra vettetik ki, azon világos korlátozással, hogy 10%-nál nagyobb tétel senkit sem terhelhet és egyúttal azzal a világos kikötéssel, hogy a mennyiben valamely törvényhatóság útszükségletét 10%-kal nem fedezhetné, az állam a hiányt fedezni tartozik. Ezzel, t. ház, egy egészen rationabilis, a mai viszonyoknak teljesen megfelelő, egyetlenegy adóosztályt sem sújtó, a jelenlegi terheket jelentékenyenenyhítő adózási módot hoztam javaslatba. Az adóteher nem emeltetik, de adó alá vonatnak azon osztályok, melyek eddig egyáltalában nem viselték e terhet, mert épen e teherviselés általánossága érdekében nem lehet azt a helyzetet tűrni, hogy az ország területén bármely adózó polgár ezen teherviselés alól magát kivonhassa. Ezen adóteher tehát csak azon osztályokra lesz új, a melyek eddig ezen adó alá nem estek. Hogy áll az, a mit bátor voltam mondani, csak egy-két adatot fogok felhozni. Több, mint 50 vármegye van az ország területén, melynek uti terhe összes többi állami adójának 10°/°-ánál többet tesz. Van 31 vármegye, melyben ez a minimumot elérni; de a jelenlegi alap szerint, mondom, 50 vármegye az, mely többet fizet. Mármost vannak oly vármegyék is, a hol ezen adóteher 40% ot tesz. A mérséklés jelentékeny pl. Aradvärmegyénél, hol a mai teher 16-2%, azon kivetési mód alapján pedig, melyet ajánlani bátor vagyok, ha mindenütt a maximumot használják, a tehertétel csökken 10°/

0-kal. A mennyiben Aradmegye ezzel sem tudná fedezni, szükségleteit, a többletet az állam fogja fizetni. Árvamegye adóterhe 17-7°/o és jövő adóterhét teljesen a saját viszonyai szerint fogja rendezhetni. És ha Gulner Gyula t. képviselő ur azt mondja, hogy oly anomália áll elő, hogy Árvamegyében mindenki 1 frt 50 krt fog fizetni, a mi igazságtalanság, mert pl. a nagyárvai uradalom is 1 frt 50 krt fog fizetni, ez nagy tévedés. Mert, mint bátor voltam mondani, az én kimutatásom csak a maximalis megterheltetésnek következményeit tünteti fel és erre nézve szolgáltat bizonyos adatokat; de hogy Árvamegye hogy

T fogja felhasználni a minimumot, arra nézve teljes útmutatást a törvény fog adni, mely világosan kimondja, hogy az útadó tételeivel kell az összhangzásnak meglenni. Ha tehát a t. képviselő ur nem akarja azt, hogy visszaadjam vádját, mely szerint én bizalmatlansággal viseltetem a törvényhatóságok iránt, akkor nem szabad neki kifogásolnia azt, hogy a megyéknek megadatik az a latitude, hogy rendelkezhetik olyképen, hogy a minimumot és maximumot ehhez a tételhez viszonyítsa. Bars vármegyében az adóteher jelenleg A33°/o, jövőre 6"8°/° lesz. Pest-Pilis-Solt-KisKún vármegyében jelenleg 9"37o-ot tesz ki az adózás, jövőre 3'3%-ot. Turóez vármegyében ma 98% a teher, jövőre ez is sokkal kisebb teherrel fogja útügyeit teljesíteni. Ezekkel szemben, t. ház, ismételten utalva azon nehézségekre, a melyekkel ezen dolog rendezése jár, óva intem a t. házat attól, hogy elvileg approbálni méltóztassék oly határozati javaslatot, a melynek részleteire nézve a lehető leghátrányosabb adatokat szolgáltathatom, de ha nem is tud• nám ezt tenni, még akkor sem ajánlhatnám ennek