Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-276

276. országos ülés október 25-én, péntekéi). 1889. 217 kegyes volt idézni, az 1877-iki törvényjavaslat indokolásául szolgáltak, hogy nevezetesen némely törvényhatóságok nem kaptuk kellő szakközegeket, magától elesnek, mert ha nem kapnak szakközegeket, az államépítészeti hivatalokat, mikor nekik tetszik, igénybe vehetik. De van egy másik ok, mely a mellett szól, hogy ezen paragraphus eredeti szerkezetét fogadjuk el. A jelen helyzetben, midőn az államépítészeti hivatalok, melyek a minister közvetlen rendelkezése alatt állanak, oly teendőket végeznek, melyek a törvényhatóság teendői; azok voltakép egyszerre két urnak szolgálnak és bár a legutóbbi időben a kereskedelmi minister által kiadott szabályrendelet meglehetős praecise felsorolja a szolgálatban az egymásutánt, melyet meg kell tartani, már maga ezen szabályrendelet értelmében, de még inkább a gyakorlatban igen könnyen feltételezhető, sőt a legtöbb esetben valószínű, hogy a törvényhatósági érdekek a direct állami érdekek mellett háttérbe szoríttatnak. Ha tehát a törvényhatóság nem akarja magát ennek kitenni, másrészt pedig az államépítészeti hivatalt is meg kell óvni azon dilemmától, hogy két sürgős kötelesség közül válaszszon, nem marad más hátra, mint a törvényhatósági mérnöki intézmény létesítése. Még egy harmadik indokot is vagyok bátor felemlíteni. A törvényhatósági mérnökök teendői ugyanis a törvényhatóság összes műszaki teendőire vonatkozván, a dolog természete szerint ezen teendők sorozatának évről-évre növekednie kell, mert a civilisatio és a eultura előrehaladásával sok oly szükséglet lesz a törvényhozás kebelében megoldandó, melyek műszaki közegeket igényelnek. Hogy példákat említsek, ott van a városok csatornázása, világítása és más munkálatai, továbbá a szépészeti rendszabályok, melyek mind műszaki teendőket igényelnek és a melyek szorosan a helyhatósági kormányzat kebelében végeztetnek. A eultura haladásával ezen teendők mindinkább szaporodnak és nagyobb mérveket fognak ölteni és nincs kizárva — magam részéről óhajtanám — hogy eljön az idő, midőn a törvényhatósági teendőkre egész külön műszaki szolgálat lesz rendszeresítve, mert ez jelentené az igények emelkedését és azzal a eultura nagymérvű fejlődését. A tárgyalás alatt levő szakasz eredeti szövegét tehát főleg ezen harmadik szempontból tartom szükségesnek, nevezetesen, hogy oly törvényhatóságokat, melyek érzik ezen fejlődő eultura szükségét és a melyekben több műszaki teendő tartozik törvényhatósági intézkedés alá, meg ne gátoljuk ezen előrehaladásukban, az államépítészeti hivatalokat pedig megszabadítsuk ezen tehertől; és különösen azon szempontból pártolom az eredeti szöveget, mert ezen törvényjavaslat perKÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XIH. KÖTET. missiv intézkedés lévén, mig a törvényhatóság jogát fentartja, senkire semmi terhet nem hárít. (Helyeslés jobhfelől.) Zaj Adolf jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. ház! Azt vártam, hogy Móricz Pál igen t. képviselőtársam tegnapi felszólalása után, miután tegnap a választás oly lelkes hívének vallotta magát, előáll és e szakasznál indítványt fog tenni az iránt, hogy a főispáni kinevezés helyett a törvényhatóság részére az általa oly lelkesen pártolt választás állíttassák helyre. Éles Henrik: Az tegnap volt! Szederkényi Nándor: Tegnap mondta, tehát az tegnap volt; igaza van a t. képviselő urnak. Ma már más nap van. (Derültség, ügy van! a lal- és szélső halóidalon.) Azok, a kik tegnap a választás pártolása ürügye alatt egy igen fontos megyei autonóm jogot elleneztek, ma már nem léteznek e házban. (Helyeslés. Ugy van! a hal- és szélső baloldalon.) De, t. ház, sokkal fontosabb szakasz ez és sokkal mélyebb megfontolást igényel, mintsem hogy egyszerűen átsurranjunk azon. És én igen csodálkozom azon, hogy a t. háznak annyi kitűnő közigazgatási tehetsége e szakasznál nem vesz magának alkalmat megvilágítani a helyzetet és egyszersmind a kormányt is felhívni arra, hogy nem érzi-e ezen szakasznál azt az összeütközést, mely e szakasz intézkedései és a régibb törvények között előáll, vagy ha érzi, e szakaszban egy szóval sem tesz a tekintetben intézkedést. Már Hieronymi t. képviselőtársam reá mutatott arra, hogy ha e szakasz igy egyszerűen elfogadtatik és életbe lép, a végrehajtásánál nagy confusio fog támadni. A megyékben két mérnök lesz. Az egyik az államépítészeti hivatal mérnöke

3 a másik, ha a megye ilyen mérnöki állást szervez, a törvényhatósági mérnök, hogy igy nevezzem, ámbár majd visszatérek reá, hogy az semmiesetre sem lesz törvényhatósági mérnök. Tehát két mérnök lesz. Az egyik a megyei, a másik az állami mérnök. Az egyik administrálni fogja a megyei utakat, a másik representálni fogja a megyei utakat a közigazgatási bizottságban és mint ezt Hieronymi t. képviselőtársam előadta, mindazon jogok és kötelességek teljesítéséből, melyeket a régi törvények, nevezetesen az 1876-iki törvény az államépítészeti hivatalra ruháztak és az ma is teljesít és végez a törvény értelmében a közigazgatási bizottság keretében, a megyei mérnök ki volna zárva, A ki ismeri a közigazgatási bizottságban a mérnök functióját, az majd bámul rajta, hogy mi fog ebből keletkezni, ha utólagosan a törvény keretében és annak értelmében nem történik valami intézkedés. Igy például a községi utak, mint tudjuk, a közigazgatási bizottság rendelkezése alatt 28