Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-275

275. orseégos filés október 24-én, estttörtökön. 1889. 203 t. barátom indítványában foglaltatik. Mindannyian azzal kezdték — kivéve Hieronymi Károly t. kép­viselőtársam felszólalását, amelyre azonban vissza fogok térni — hogy ezen a kettőn kivül van még nagyszámú oly eset, a mely közérdekből a mi­nister beavatkozását szükségessé teszi és mikor azután példa gyanánt ilyen eseteket nekünk fel­hozni akartak, ezek mindegyike belevágott abba a körbe, a mely t. barátom indítványa által meg­vonatik. Varasdy Károly t. képviselő ur a köz­ségeknek esetleg sértett érdekeire hivatkozott. Már pedig ez csak világosan benn foglaltatik az indítványnak azon részében, hogy felebbezés foly­tán, akkor, midőn a törvényhatóság úthálózatában egyes vidék érdekeit szembeötlőleg sérti, midőn egy, netalán a megyében uralkodó clique, egyes vidék érdekeit sérti, ezeknek megóvása szem­pontjából a ininisternek kiigazító befolyása szük­séges; világosan benfoglaltatik ez és ha azt talál­ják, hogy nem eléggé világos, egy-két szónak beiktatásával lehet a bajon segíteni, mert ki lehet mondani, hogy ez egyes községek elhanyagolt, vagy sértett érdekeire is vonatkozik. A minister ur pedig felszólalásának talán leghatásosabb részében arra a példára hivatko zik, hogy Hajdú és Bihar megye közt controversia fejlődhetik ki, mert az egyik megye nem akarja tovább építeni azt az utat, a melyet a másik egé­szen a megye határáig kiépített. Azt mondja erre vonatkozólag a minister ur, hogy mit csináljunk már most? A kérdés elintézése szerinte az indít­vány értelmében csak felebbezés folytán történ hetik; felebbezés pedig nem lehetséges, mert Bihar megye nincsen képviselve Hajdú megye gyűlésében. Bocsánatot kérek, nem csodálom, hogy egy­szeri hallásra vagy elolvasásra a módosítás egyes részletei a minister urnak figyelmét talán kikerül­ték; de ezen argumentatio a módosítványnyal szemben minden alapot nélkülöz. Mert a módosítvány csak abban az esetben kivánja a felebbezést, a végből, hogy a minister hozzászólhasson, mikor ugyanazon törvényhatóság egyes vidékei közt kell a kiegyenlítő befolyást gyakorolni; holott abban az esetben, midőn két szomszédos törvényhatóság határozatait kell egy­máshoz simítani és illeszteni, a módosítvány sző vege szerint felebbezésre egyáltalán nincs szük­ség. És tudomással bir ily esetekről a minister ur, minthogy tudomásvétel végett az úthálózatot megállapítható valamennyi törvényhatósági meg­állapodás hivatalból felterjesztetik. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez az a két ellenvetés, a mely gyakorlati szempontból a módosítványban foglalt körülírás ellen felhozatott. De Hieronymi Károly t. képviselőtársam és azután a minister nr is felszólalásának egyéb ré­szeiben általánosabb szempontra helyezkednek és azt mondják, hogy mind a két t. képviselőtársam­nak felszólalása körülbelől erre redticálható, ha a törvényhatóság rosszul állapítja meg az út háló­zatát, akkor mégis kell a ministernek beleszólást engedni, hogy ő azt kiigazíthassa. Ezzel szemben arra kell visszatérni, hogy minő úthálózatról van itt tulaj donképen szó ; (Igás! Ugy van! a baloldalon) tudniillik helyi jelentőségű úthálózatról, hiszen az országos szempontból szükséges úthálózatokat a minister, illetőleg a törvényhozás a költségvetés alkalmával állapítja meg. Az országos szempont­ból szükséges utakat, különösen a hadi szem­pontból szükséges utakat országos költségen építik. És itt közbevetőleg azt vagyok bátor megjegyezni, hogy semmi körülmények közt nem fogadhatom el azt, hogy valamely hadi érdek által követelt áldozatnak terhe egyes törvényhatóságra vagy bármely, az egész országnál szűkebb érdekeltségi kör által viseltessék. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Az elv itt tiszta és világos, hogy az az ér­dekkör viselje az áldozatot, az viselje a terhet, a melynek érdekei a teljesítés által kielégítést nyer­nek. Helyhatósági, helyi érdeknek terheit viselje az a helyi érdekeltség, a melyeknek érdekeit az úthálózat kielégíti, a mi ezenfelül — hangsúlyo­zom — általános országos érdekből szükséges, azt sem méltányosság, sem teherviselési képesség, sem czélszerűségi szempontból indokolni nem lehet, hogy az egy, az egész országnál szűkebb érdekeltségi körre rovassék; (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mert hogy az a hadiút helyesen legyen megcsinálva, teszem azt, Szepes megyében, hogy ennek folytán az ország védelme ezen a téren biztosítva legyen, ez ép olyan érdeke a pestmegyei lakosoknak, mint a milyen érdeke a szepesmegyei lakosoknak. És a legnagyobb mél­tatlanság nélkül nem lehet ezen érdek kielégíté­sének terhét erre az egy megyére róni. Mert ebből aztán az az óriási igazságtalanság származnék, hogy az exponált helyzetben levő, különben is szegényebb megyék országos szempontból oly túlterheltetésben részesittessenek, melyet sem anyagi erejük elviselni nem képes, sem annak reájuk ruházását semminemű erkölcsi szemponttal igazolni nem lehet. (Elénk helyeslés a bal- és ssélsö baloldalon.) Igaz, hogy a t. minister ur fentartja magának azt, hogy ő majd ezen aránytalanságot ki fogja egyenlíteni, meg fogja határozni azon hozzájáru­lásnak mértékét, melyet ebből a szempontból az állam az illető törvényhatóságnak ad; de, t. kép­viselőház, midőn arról van szó, hogy legyen a megterheltetés igazságos vagy igazságtalan, legyen elviselhető vagy elviselhetlen, szóval, ha az adó­zási terhek felemeléséről vagy leszállításáról és arányosításáról van szó, ezt a ministernek, bár­mely ministernek, nem Baross Gábornak, de akár én vagyok az, akár elvtársaim közül bármelyik, 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom