Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-274

182 274. országos ülés október 33-án, szerdán. 1889. fogjuk venni a kérdést és a törvényhozás böl­ceesége szerint fog határozni. Egyébiránt mirö] van e megtámadott szaka­szokban szó? A 7-ik szakasz szerint az egyes községek, városok stb. területén átvonuló állam­utak költségeihez azon a czímen, hogy az az állami út községi közlekedési út is, az illető község hozzájárulni tartozik. Tehát a hozzájárulási arány megállapításáról van szó. Ez lehet t a közigazga­tási bíróság eljárásának a tárgya. Én elvileg ezt semmi esetre sem vonom kétségbe; de hogy ez a közigazgatási bíróság végleges rendezését be nem várhatná,, azt tagadom. A 9. §. pedig az államutakat illetőleg támad­ható contentiosus kérdésekre vonatkozik, de ez sem oly égető rész, mely a végleges rendezést be nem várhatná. És eldöntendő kérdés lesz az annak idején, há vájjon ezen kérdések is oda utaltassanak és mily formán, de, t. képviselőház, ma nekem azokkal a forumokkal kell számolnom, a melyek tényleg megvannak. De milyen különös lenne is az, ha az administratio mai helyzetében és mai fórumai szerint, épen a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat egy egészen eltérő, sőt még ideiglenes közigazgatási szervezetet tolna be a fennálló administrativ szervezeti)e. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur, ki a határozati javaslatot beadta és Grünwald képviselő ur is érezték, hogy tulajdonképen időközben tenni kell valamit, ha nem akarnak inconsequensek lenni; még ideig­lenesebb szervezettel akarnak segíteni: a curiai bírákat tolják előtérbe — gondolom két birát és két tisztviselőt — de hogyan illik be ezen ideig­lenes szervezet az egész mai állapotba? Hiszen a kir. Curiát külön törvénynyel fel is kellene hatal­mazni, hogy ezekben az ügyekben ítéljen. És itt fölmerül az az elvi kérdés: vájjon az a közigaz­gatási bíráskodás gyakorolható e most már alkal­mazott birák által, vájjon az 1869 : IV. t.-czikkel szemben lehet-e közigazgatási birói functiót ruházni a curiai bírákra? (Egy hang a baloldalon: A törvény kimondhatja!) A törvény mindent ki­mondhat — nincs róla szó — de kérdés, vájjon ideiglenesen lehet-e egy ily forumot statuálni az ügy érdekében? olyan dolgot kimondani, a mely­nek absolute helyessége felett én a magam részé­ről meggyőződve nem vagyok. Nem habozom ki­mondani, hogy ily ideiglenes szerkezettel most akarni fellépni, ezt én rationalis dolognak nem tartom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hanem az előttem szóló t. képviselő ur nem állhatta meg, hogy bizonyos összegét a szatírának ne vegyítse beszédébe, különösen azon jó érzelem­nél fogva, melylyeí ő a ministerek iránt viseltetik. (Derültség.) 0, ki az administratióban oly rendkívül jártas, (Egy hang balfelől: Honnan tudja?) van szerencsém ismerni ebbeli jártasságát még Zólyom megyéből — felhozta, hogy neki ugyan senki sem fogja bebizonyítani, hogy a minister ilyen apró ügyekkel fogna foglalkozni, hanem azokat vala­melyik titkár vagy fogalmazó fogja elintézni; és hogy tulaj donképen azt az erősködést, melyet itt véghez viszünk, nem is a minister, hanem a tiszt­viselőnek kedveért teszszük. Nem akarok a felett vitatkozni, mit győz és mit nem győz a minister. (Helyeslés jobbról.) Linder György: A zóna szerint dolgozik! (Derültség.) • Baross Gábor kereskedelmi minister: Az sem ártana, ha valaki zóna szerint gondolkoz­nék. (Zajos derültség.) T. ház! Vagy aprók ezen ügyek, vagy nem aprók. Ha aprók, akkor kérdezem: nem párttak­tika-e, ha azok kedveért bennünket jogok felfüg­gesztésével, ignorálásával, nagy conceptiók elte­metésével vádolnak? (Helyesés jobbfelöl.) De én a képviselő úrral határozottan ellentétes nézetben vagyok. Ezek nem apró, hanem igen jelentékeny ügyek és ha mindjárt nem is magánjogi természe­tűek, mint a milyeneknek azokat a képviselő ur képzeli, .azokra nézve mégis a ministernek köz­vetlen határozata minden körülmények közt indo­kolva van. Ezek után azzal concludálok, t. ház, hogy vannak e törvényjavaslatban kérdések — és e tekintetben köztünk eltérés nincs — a melyek felett, ha lesz közigazgatási bíróság, ennek dön­tése lesz kiköthető; de, a mig e szervezetről a törvényhozás nem határozott, addig nem tartom okszerűnek és lehetőnek, hogy akár végleges, akár ideiglenes formában más forumokat állítsunk fel és más forumok illetékességet toljuk előtérbe, mint a melyek ma törvény alapján a magyar köz­igazgatási eljárásban fennállanak. (Élénk helyeslés jdbbfelől.) Ezt annyival inkább kérném méltányolni, mert nem lehet szem elől téveszteni, hogy ugy a 7-ik, mint a 9-ik §. a mai állapottal szemben mindenesetre kedvezőbb eljárást statuál. A köz­igazgatási bizottságok eljárása tekintetében cont­radictorius módozatot hoz be a törvényjavaslat; minden egyes panasznál igyekeztem megmondani, hogy a panaszos fél — mindig a mai rendszert véve — hol keresheti és találja fel panaszának orvoslását. És itt Zay képviselő ur egy intézkedésen ütközött meg, mely szerint az állami utakra vonat­kozó kérdésekben, mielőtt valamely határozat jog­erejűvé válnék, az még végrehatás előtt a keres­kedelmi minister jóváNagyását igényli. Ezt azért tettem, t. ház, mert itt államutakról lévén szó, valakire bizni kell a közérdek képviseletét, az a valaki pedig nem lehet más, mint az, a ki a közutak kezeléseért a törvényhozásnak felelős. De szükséges volt ezen intézkedés azért is, mert azon határozatnak pénzügyi következménye is

Next

/
Oldalképek
Tartalom