Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-272

•272. országos ülés oltőber 21-éii, hétfőn. 1889. 139 egyúttal azt is kijelenteni, hogy ha azon módosítások, melyeket a részleteknél tenni fogunk, ha talán nem is mind, de azok leglényegesebbjei el nem fogadtatnának: akkor igenis a harmadszori felolvasásnál a törvényjavaslatot nem fogjuk megszavazni. (Helyeslés a baloldalon.) Különben ismétlem most a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: T. ház! Nem tudom, kivánja-e a t. ház a következő feljegyzett szónokot, vagy esetleg, ha szólani kívánna, a minister urat meghallgatni, vagy pedig, a tárgyalás folytatását a holnapi ülésre áttenni és minthogy mára egy interjjellatióra adandó válasz is van kitűzve, talán azt meghallgatni? (Halljuk a minister válaszát!) Baross Gábor kereskedelemügyi minister : T. képviselőház! Ha még áll idő rendelkezésre, szívesen válaszolok most az eddig felhozottakra, (Felkiáltások: Holnap !) Elnök: T. ház! Miután az Irányi képviselő ur interptllatiójára való válasz is ki van a mai ülés napirendjére tűzve, talán méltóztatik a t. ház beleegyezni, hogy a tanácskozás folytatása a holnapi illésre halasztassék. (Helyeslés.) Mielőtt azonban a minister ur válaszára áttérnénk, jelentem a t. háznak, hogy a közigazgatási bizottság hiányzó tagjára beadott 112 szavazat közül Vojnics István 111 szavazatot nyert és igy őt a közigazgatási bizottság megválasztott tagjának jelentem ki. (Éljenzés a jobbóldalon.) A holnapi ülés d. e. 10 órakor iog tartatni és tárgya a közutakról és vámokról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása lesz. • Ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, most a honvédelmi minister ur fog válaszolni Irányi Dániel képviselő ur interpellatiójára. (Halljuk! Halljuk!) Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Irányi Dániel t képviselő ur hozzám intézett interpellatiójára ezúttal válaszolván, mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy a t. képviselő ur abbeli kijelentését, miszerint ő „a világos törvény ellenére semmi kibúvót, semmi mesterséges, körmönfont okoskodást elfogadni nem hajlandó" — szó nélkül nem Nagyhatom ; a mennyiben azt hiszem, hogy bátran hivatkozhatom rövid, de mégis 5 évi parlamenti multamra annyiban, hogy mesterséges, körmönfont okoskodással soha sem éltem (Derültség) és még a pillanatnyira legnépszerűtlenebb, de az állam biztonságát, a véderő harczképességének fokozását ezélzó javaslataim tárgyalása alkalmáyal is soha szem elől nem tévesztettem azon őszinteséget és nyíltságot, melylyel ngy a nemzetnek, valamint a törvényhozásnak is tartozom. (Helyeslés.) No de ez mellékes dolog, (Mozgás a szélső balon) csakhogy megjegyzés nélkül Nagyni nem tartottam helyesnek. (Helyeslés jobbfelöl.) És most áttérek az interpellatio lényegére. A t. képviselő ur interpellatiójának ugy szó\ béli, mint Írásbeli indokolása alkalmával hivatkoI zik az 1868. évi XLI. t. ez. 18. §-ára és idézi annak első bekezdését. Bátor vagyok figyelmeztetni a t. képviselő urat, hogy eme szakasznak van egy második bekezdése is. És minthogy a t. képviselő ur interpellatiójának indokolását csakis ezen szakasz első bekezdésére alapítja, annak második bekezdését azonban teljesen figyelmen kívül Nagyja, interpellatiójának kiindulási pontja szerintem téves. Mit tartalmaz a t. képviselő ur által idézett 18.§.első bekezdése? Azt, (olvassa) hogy: „A honvédség vezénynyelve magyar, zászlója ő Felsége nevének jelvényei mellett az ország színeit és a masrvar állam ezímerét viseli." Itt tehát a magyar szolgálati és vezénynyelyen kivül a zászlók, a jelvény, symbolum gyanánt használandó zászlók, melyek alatt a katona leteszi az esküt, melyeket háborúban életének koczkáztatásával is megvédelmezni köteles, meg vannak állapítva. Méltóztassék bármikor és bárhol a honvédség csapatainál meggyőződést szerezni: vájjon a zászlók a törvény eme határozványának megfelelnek-e vagy sem. Mindenütt megvannak; mert ha nem lettek volna meg a törvényeknek raegfelelőleg, már régen kötelességemnek ismertem volna a törvénynek e részben is teljes érvényt szerezni. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a szélső balon. Egy hang: az ,,és

lc-nek.) Annak is. E részben a mondottak szerint panasz nem lehet és — mint látom — nincs is, (Ellenmondás a szélső baloldalon) a miből az következik, hogy a t. képviselő ur idézése téves volt és Strelém alapjául nem szolgálhat, (Mozgás a szélső baloldalon.) Lássuk már most a t. képviselő ur részéről ezen 18. szakasznak figyelmen kivül Nagyott 2-ik bekezdését. Ez igy szól (olvassa): „Horvát-Sziavon és DalmáTörszágban a honvédség vezénynyelve a horvát, zászlója ő Felsége ugyanazon névjegye mellett Horvát Szlavon-DalmáTörszág egyesültjäzineit és a magyar állam ezímerét viseli. Egyébiránt a katonai jelvények, rangjelzetek, a felszerelés és felfegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai a honvédségnél és a sorhadnál egyenlők lesznek." (Nyugtalanság a szélső balon. Halljuk! Halljuk!) Ehhez képest, ha t. i. az idézett 18. §. első, de egyszersmind második bekezdését egyaránt figyelembe yeszszük, a mint hogy kell is, hogy vegyük: a törvény világos szavai szerint a jelvényül, symbolum gyanánt szolgáló zászlókon és a 18*