Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-272

2?2. országos ülés október 21-én, hétfőn. 1889. 139 sorban azok vehetik igénybe, kik az útadó-minimumok alá esnek, mihez képest magasabb százalékkal vannak terhelve s a kik a kötelezettség lerovásának ezen módját jobban méltányolni is képesek. A közutak igazgatását illetőleg a javaslat kimerítő intézkedéseket tartalmaz. Az állami útvonalakat a kereskedelemügyi minister hatás körébe utalja, a törvényhatósági és rendszerint a vasúti állomásokhoz vezető utak igazgatását a törvényhatóság önkormányzati teendői közé sorozza ; a vicinális utak kezelését a főszolgabíró elnöklete alatt, a közút érdekeltségi csoportjából alakítandó úti bizottságra bizza és végül a községi utaknál kirendeli azon előljárósági tagot, kinek feladata leend az útügy körüli teendőket teljesíteni. Az igazgatás egyöntetűsége, gyorsasága, akadálytalan menete, de a rendelkezések biztos végrehajtása érdekében a személyes felelősség elvének kellő érvényesíthetése végett a vezetést egy kézben összpontosítja s ezen elvet következetesen keresztül viszi; a törvényhatósági utaknál az alispán, a vicinális utaknál a főszolgabíró s a községieknél a kirendelt községi elöljáróra ruházza az egyéni felelősséggel járó feladatokat. Lehetőséget nyújt, hogy szomszédos kisebb törvényhatóságok az úthálózatnak kiépítése, fentartása ég kezelése tekintetében megtakarítások elérése végett egyesülhetnek és megengedi a megyei törvényhatóságoknak, melyek viszonyai ezt szükségessé és indokolttá teszik, hogy külön törvényhatósági mérnöki hivatalokat szervezhetnek. A jogszerű alapon nyugvó vámok érvényét a javaslat továbbra is fentartandónak ismeri el, sőt nem zárkózik el az elől sem, hogy vámszedési jogok a szükséghez képest jövőben is engedélyeztessenek, így indokolt vámok alkalmazása az ország határszélein nagy forgalommal biró utakon, hol útvonalunk folytatásán a szomszéd államok lakosainktól vámot szednek • miért nyújtanánk mi vámmentességet az ő lakosaiknak, mikor ők polgárainkat vámokkal megadóztatják; és szükség van reá ott, hol a vámszedési jog engedélyezése nélkül az illető útvonal kiépíthető vagy a vámtárgy létesíthető nem volna, továbbá egyes városok kövezetének használata fejében, melyek ezen bevételi forrás nélkül útvonalukat és műtárgyaikat megfelelő karban tartani képtelenek lennének. Jövőben azonban a vámszedési jogok minden esetben csakis a közforgalom czéljaira szolgáló oly utakon, hidakon, kompokon vagy réveken, melyeknek létesítése ezen segélyösszeg meg nem adása esetéhen koczkáztatva lenne és melyeknél az engedélyadást a közönséges mértéket meghaladó és nevezetesebb költséget igénylő munkálatok létesítése indokolja és pedig mások jogainak és nevezetesen az igazolt jogok és közgazdasági érdekek figyelembe vételével engedélyezhetők s a vámdíjak oly magasságban állapítandók meg, hogy azok által a kereskedelem és közforgalom érdekei ne sújtassanak s a bevétel csak a vámtárgyba fektetett tőke és kamatainak törlesztésére és a fentartási kiadások fedezésére szolgálhatnak, de külön jövedelmi forrást nem képezhet. A javaslat biztosítja a törvényszerűen fennálló vámszedési jog tulajdonosát, hogy közmű létesítése, esetleg vámszedési jog engedélyezése beleegyezésén kívül 7"5 kilométer távolságon belől közérdekből is csak ugy foglalhat helyt, ha jogos igényei bírói úton kártalanittatnak. A közforgalom érdekében s hogy a vámszedések az egész ország területén törvényszerűen rendeztessenek, a jogosulatlan vámok mielőbbi megszüntetése lehetővé váljék, a vámszedési jogokra elrendelt igazolási eljárás hasonló megoldással, mint a minő a vízjogi törvényben a vízhasználati jogosítványok kérdésének eldöntésénél megállapittatott, akkép terveztetik, hogy az I. fokon eljáró közigazgatási hatóságnak határozatában meg nem nyugvó fél tetszése szerint felebbezésével vagy a kereskedelemügyi ministerhez fordulhat, vagy igényét birói úton érvényesítheti. A mennyiben a vámszedési jog tulajdona iránt merülhetne fel kérdés, valamint a vámszedési jog és a vámtárgyért nyújtandó kártalanítás összegének megállapítása esetében az eljárás oly módozattal, mely egyrészről a közigazgatási hatóságokat közérdekű határozataik meghozatalában nem gátolja s másrészről a joggal támasztható magánjogi igények megsértésére sem nyújt alapot, birói útra tartozónak mondatik ki. A kiváltságos osztály vámmentessége az 1848. év előtt már fennállott magánvámoknál máig is érvényben van, mert a vámmentességnek megszüntetése által a vámjog tulajdonosa nagyobb jogot nyert volna, mint részére a szabadalomban biztosíttatott; a közforgalom czéljaira engedélyezett és jövőben adományozandó vámszedési jogosítványoknál a közteherviselést kimondó 1848: VIH. törvényczikk alapján a mentesség ép oly kevéssé jöhet figyelembe, mint a törvényhatósági és községi vámoknál, mert ezek jövedelmei a közadók jellegével bírnak; ez irányban a javaslat a fennálló törvényes gyakorlatot Nagyja továbbra is érvényben. A közutak s azok tartozékai jókarban tartása s a forgalom akadálytalan biztosítása érdekében a javaslat felsorolja a gyakorlat által mutatott következmények figyelembe vételé vei megállapított mindazon cselekményeket és mulasztásokat, továbbá a reájuk kiszabott büntetéseket, melyeknek az ország egész területére egyöntetű szabályozása, megfelelő sanctióval való ellátása közmunkaügyünknek az eddig sajnosait nélkülözött sikeres védelmet fogja nyújtani. Ezen intézkedések s a