Képviselőházi napló, 1887. XIII. kötet • 1889. junius 4–november 19.

Ülésnapok - 1887-271

'Sít. országos iUés október 15-éu, Jíiűden. 1889. 117 kálatok siettetése végett ezek dotatióját is magasabb összegben felvenni. (Helyedé* jobbfelől.) 898 ezer forinttal emeltük a honvédelmi tárcza rendes kiadását, a mi megfelel azon keret­szaporításnak és az erre szükséges összegnek, a mely már a múlt évi, illetve folyó évi költség­vetési tárgyalás alkalmával a t. háznak tudo­mására hozatott Végül, t képviselőház, 2 millió 338 ezer forinttal növekszik az állami adósságok rendes szükséglete. És pedig nem azért, mintha újabban kibocsátott vagy kibocsátandó adósságoknak terhe nehezednék reánk, hanem mert a rogale-kártalaní­tási művelet keresztülvitele után egy egészen új kiadási tételről, tudniillik a regale-kárí,alanítási összegnek kamatairól kellett gondoskodni. E czél­ból a 220 millió forintra számított kártalanítási tőkének 4 és VZ/o-os kamataira 9 millió 900 ezer forintot vettem fel az államadósságok rendes kiadásai közé. De e költségvetés tulaj donképen a mellett tanúskodik, hogy valamint a folyó évben nem éltünk hitelművelettel — emissiót értve alatta — az állami szükségletek czíménél, ugy a legközelebbi évben sem szándékozunk azzal élni, a mennyiben azon összegek fedezetéről, a melyek erejéig papir­és aranyjáradékok kibocsátására nyert a kormány felhatalmazást, — a mint arról később leszek bátor megemlékezni — más utón gondoskodtunk. Maguk az állami adósságok s az ezzel egyet képezett államosított vasutak czímleteinek szükség­letei együtt véve 15 millió 270 ezer forinttal apadnak ezen költségvetésben és pedig azért, mert a mostani viszonyoknak megfelelőleg az agiót 257o helyett 20%-tel vehettem fel, a mi — kerek összegben szólva 1 millió 700 ezer forintnyi különbözetet idéz elő a kiadásban, másrészt pedig azért, mert túlnyomó részben ezen 15 millió 270 ezer forintnyi kisebb kiadás az állam irányá­ban már teljesen befejezettnek tekinthető conversio keresztülvitele folytán állott elő. (Helyeslés jobb­felöl.) Ha ezen 15 millió 270 ezer forint kisebb ki adásból levonjuk a 9 millió 900 ezer forintot, melyet, mint az imént említettem, a regale kártalanítási tőke kamatjának fejében vettem fel és azon 500 ezer forintot, mely mint áttutó tétel, Horvát-Szla­vonországokat az ital mérési jövedék czímén illeti és a pénzügyi tárcza keretében szerepel, a fen­maradó 4 millió 870 ezer forintnyi különbözet adja azon összeget, a melylyel rendes kiadásaink az egyes tárczáknál szaporodtak. Ismétlem, a mint az egyes tárczák részletes adatainak felsorolásánál is említettem, szaporodtak nem azért, mintha admi­nistrativ rendes kiadásaink f okoztattak volna ennyi­vel, hanem szaporodtak azért, mert mellőzheti ennek tartottuk az egyes közgazdasági czéloknak jobb dotatióját. Szaporítottuk és fokoztuk továbbá főleg az üzemi és kezelési kiadásokat azért, mert ezek nagyobb jövedelem által vannak ellensúlyozva és mert azok a nagyobb jövedelem előirányzásának mellőzhetlen következései. (Helyeslés a jobboldalon.) Az át ueneti kiadások, t. ház, 2,161.000 írttal növekednek, a mi kizárólag annak tulajdonítható, hogy a honvédelmi tárcza fegyverbeszerzési költ­ségei 4,353.000 forinttal irány oztatnak elő a jövő évre. Apadnak ellenben a beruházások 1,013.000 forinttal, nem azért, mintha megkezdett beruházá­sokat félben Nagytunk volna, nem is azért, mintha új szükségletek fedezéséről gondoskodni nem akar nánk; hanem kizárólag azért, mert a beruházások köréből egy átmeneti jellegű tétel, t. i. a mező­hegyes! répatermelés berendezésének első költsége egy fél millióval elmaradt, más részről pedig a tisza­vidéki vasút részvényeinek beváltására fordított összeg utolsó részlete fejében az eddigi szükséglet­nek csak fele, vagyis csak 688.000 frt volt a költség­vetésbe felveendő Az állami kiadások előirányzásainál, t. ház. a takarékosság elvét a legszigorúbban igyekeztünk alkalmazni; de jóllehet, a takarékosság elve foly­ton szemünk előtt lebegett az állami szükségletek összegének megállapításánál, mégsem maradhatunk innen az okszerűség határán 8 azért ugy a rendes kiadások, mint a beruházások előirányzásánál, daczára annak, hogy talán annak a vádnak teszszük ki magunkat, hogy nem a kellő takarékossággal járunk el sehol sem kívántuk megvonni a fokoza­tos és rendszeres fejlődés igényelte eszközöket. (Álta­lános helyeslés.) Állami bevételeink megállapításánál szintén a legnagyobb rigorositással jártunk el. (Általános helyeslés.) Több bevételi tételnél mögötte marad­tunk azoknak a bevételeknek, melyek az eddigi eredmények alapján a valószínűség szerint elérhe­tők lesznek s főösszegeikben ugy irányoztuk elő' a bevételeket, hogyha egyik vagy másik ágnál netalán némi visszamaradás mutatkoznék is, maguk a főösszegek a véletlen esélyeinek, a változó viszo­nyoknak kitéve ne legyenek, hanem a józan számí­tás szerint minden valószínűség szerint egészökben elérhetők legyenek. (Általános helyeslés.) Az állami rendes bevételek 348,134.000 írttal vannak előirányozva, a mi 4,278.000 írttal maga­sabb, mint az 1879-ben előirányzott összeg. Itt azonban nem Nagyható figyelmen kivül az, hogy az 1890-iki költségvetésből először A r an kiküszö­bölve egy oly állandó bevételi tétel, melynek föl­vétele bevételi tételként, meglehet, egészen okszerű és jogosult, de a mely legsötétebb alkatrészét képezte állami bevételeinknek és ez az összeg, a mely némely államadósságoknak tőketörlesztésére újabb államadóssági ezímletek kibocsátása utján szereztetett be. (Élénk helyeslés.) Ha 13,100.000 forinttal veszem számításba ezen összeget s hozzá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom