Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-245

46 24S. orsírtgos ülés május 17-én, pénteken. 1889. nem volt elérhető azon czél, melyet hivatali elődöm azon feltételhez kötve, akkor kilátásba helyezett. A szénkénegre nézve méltóztatnak tudni, hogy az most csakis egy gyárban állíttatván elő, az előállítható mennyiség bizonyos korlátokhoz van kötve; de épen azon előadásokból, melyek itt tartattak, méltóztattak arról is tudomást szerezni — a mi különben is köztudomású — hogy a szénkéneg csakis korlátolt mennyiségben használható fel, mert csakis azon szőlőkre alkalmazható, a melyek azon költségtöbbletet csakugyan megbírják és hogy a szénkéneg vagy más eszközök alkalmazása iránt a nézetek nagyon eltérők. De épen minthogy ily különböző nézetek léteznek a felett, hogy mi alkalmaztassák a phylloxera ellen, mely kétségkívül igen nagy közgazdasági baj, a mely nemcsak minálunk létezik, hanem más országokban — és sajnos, hogy az a sokkal nagyobb mérték minálunk is legközelebb be fog következni — ez minden esetre oly fontos és komoly kérdés, hogy azzal foglalkozni kell. A kérdés csak az,hogy mely irányban induljon meg a tevékenység ez ügyben. Azt hiszem, t. ház, azon eljárás, melyet tegnap jeleztem, hogy tudniillik az országos phylloxera-bizottságot összehívjam és annak javaslata nyomán induljak el a teendők tekintetében, czélravezetőnek mondható. (Helyeslés jobbfelöl.) Nem következik ebből az, hogy a phylloxeraddzottságnak egyértelmű megállapodásra kell jutni, mert ily megállapodás létesítését a különböző nézetek mellett alig lehet elérni; de czélszeru* lesz mégis, hogy a minister ezen nézetekről tudomást szerezzen és a teendő javaslatok és az eszmecsere nyomán állapítsa meg, hogy a törvényhozásnak a végleges eljárási módról mily előterjesztést tegyen. (Helyeslés jóbbfelöl.) Az iránt is megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy [nem szándékozom egyoldalúan eljárni a vélemények meghallgatásánál, nem fogom azt tenni, hogy kizárólag szakembereket vagy kizárólag gyakorlati embereket hivjak meg s azt sem, hogy csakis a niimisterium kiküldöttei — más független véleményű egyének kizárásával — legyenek a bizottságban; hanem a bizottság kiegészítésénél tekintettel leszek arra, hogy az ország minden vidéke és minden felfogás képviselve legyen. (Élénk helyeslés.) Ily módon vélem azután megállapíthatónak azon irányelveket, melyek e fontos kérdésben követendők lesznek, ugy hogy a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban lehessen majd megállapítani azon költségeket, melyek ezen fontos gazdasági ág érdekében a jelentkező baj megszüntetésére szükségesek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Báró Kaas Ivor: Csak egy megjegyzésre kívánom a t. ház figyelmét igénybe venni. (Halljuk!) A néma halak panaszát akarom előterjeszteni. A t. minister nr azt mondta, hogy nálunk a haltenyésztés csökkenésének egyik főoka a vizek összeszorítana. Ebben teljesen igaza van; de már abban, mint tiszavidéki ember és mint a Tiszaszabályozó társaság egyik elnöke, talán tudja azt is, hogy nem csak ez okozza a haltenyésztés főfolyója, a Tisza termőképességének csökkenését. Mert e bajnak legnagyobb oka az, hogy a Tisza egé<z hosszában kubik-gödrök ásattak, a halak ezen gödrökben ívnak s ott kelnek ki a peték s a kis halak oda beszorulnak. Midőn azután a viz leapad, a halak erősebbjei, melyek már kissé okosabbak, (Derültség) kiszöknek, de a piczike halak milliói ott poshadnak a gödrökben és elvesznek. S míg ezen a bajon nem lesz segítve, addig a halászatnak a Tisza mentén nincs jövője. Ezt kívántam a t. minister ur figyelmébe ajánlani. (Helyeslés hal felől.) Ülnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, a tanácskozást bezárom. Maga a tétel, 350.721 frt, nem támadtatván meg, megszavaztatdí. Szathmáry György jegyző (olvassa) •. Bevétel 116.200 frt. Elnöki Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): iSelyemtenyészfcés emelésére. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 4. czím. Rendes bevételek: VII. fejezet, 3. czím. Kiadás 1,595.000 frt. Visi Imre előadó: T. ház! (Halljuk!) A pénzügyi bizottság megszavazásra ajánlja a selyemtenyésztés czímén előirányzott 1,595.000 forint kiadást és az 1,580.000 frt bevételt. E szerint az országra kiadásképen, az az állandó 15.000 frt hárul, mely a költségvetésbe a múlt évben is felvétetett. A pénzügyi bizottság örömmel üdvözli azon eredményeket, melyek e téren aránylag rövid idő alatt elérettek; azonban tekintettel azon összeg állandó emelkedésére — nem a melyet az ország egyenesen és állandóan kiad e czímen, hanem azon összeg emelkedésére — a mely előirányoztatik és a mely ámbár megtérül, mégis bizonyos mértékben minden évben terheli a költségvetést, egy határozati javaslatot indítványoz, melyhez kéri a t. ház hozzájárulását. Ezen határozati javaslat a következőkép szól: (Olvassa.) „Nem zárkózhatik el a bizottság annak constatálasa elől, hogy e termelési ág arányainak a jelenlegi évben észlelt fejlődésnekmegfelelő további fejlesztése, ha nem is járna az államra állandó megterheléssel vagy áldozatokkal, mégis, habár csak előlegezés alakjában is, túlságos mértékben igénybe vehetné az állam erejét s oly beruházásokat tehetne esetleg szükségesekké, melyeket a bizottság — teljes méltánylásával az e téren ész-