Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-245

<"245. országos ülés május 17-én, pénteken. 1889. gyár 4, kötőszövetgyár 17, len-,kender-, pamutfonógyár 8, kő- és ásványolajfinomító gyár 15, üveggyár 15, összesen 525. (Tetszés jobbfelöl. Egy hang szélső balfélől: I)e hány bukott meg ?) Megengedem., t. ház, hogy ezen 525 gyár közt van apróbb kiterjedésű gyár is, de azt sem lehet tagadni, hogy ezen gyárak közt vannak igen nagy forgalmú, kiterjedésű és nagy értéket képviselő gyárak is. Hogy mást ne említsek, ott van a gazdasági gépgyár, mely ha nem is mint magánvállalat, szintén ezek közt foglal helyet. Az állami gépgyárunk fejlődése, mely lehetővé tette, hogy gazdasága gőzgépek nálunk is gyártassanak, a magyar ipar fejlődésére nagy befolyással volt. (Helyeslés jobbfelől.) Ily uagy fontosságú, nagy kiterjedésű és nagy értékű gyár a petroleumgyár, a rizshántológyár is. (Ugy van! jobbfelöl.) Azt mondani tehát, hogy azon törvény alapján nem történt elegendő, alaposan nem lehet. A t. képviselő ur továbbá egy számítást téve, hangsúlyozza, hogy mennyivel volna előnyösebb Magyarországon gyárakat létesíteni már azért is, mert a nyers anyagnak igen nagy részét itt állítjuk elő és az élelmi szerek a munkásokra nézve olcsóbbak; ugy, hogy ezen kedvező faetorok kivánatossá teszik a gyárak létesítését. Azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni, hogy a gyáraknak minél nagyobb számban való létesítése az országra nézve igen kívánatos. De méltóztassék megengedni, hogy azon két faetor, melyet a t. képviselő ur említett, még nem elégséges a gyáraknak nagyobb számban való keletkezhetésére. hanem szükséges azon kivül szakképzettség, munkakedv, még pedig ugy a vállalkozó, mint a munkavezető és a munkások részéről; szükséges végre nagyobb népesség, mely a munkának ez irányba való terelését lehetővé tegye. Ezek azon számbavehető faetorok, melyek agyárak létesítéséhez szükségesek. (Ugy van! jobbfelöl.) Valamint pedig a kormány eddig, különösen 1881. óta, teljes működését arra irányozta, hogy agyárak létesítése lehetséges legyen — a mi mellett szálának azon eredmények, a melyekre rámutattam — ugy ezentúl is kétségkívül az összes kormánynak, de különösen azon ministernek, a kinek ressortjába ezentúl ezek az ügyek tartozni fognak, ez a kérdés fogja egyik legfontosabb teendőjét képezni. (Helyeslés jobbfelöl.) Magát azon határozati javaslatot illetőleg, melyet Komlóssy Ferencz képviselő ur beadott, az előadó ur részéről felhozott indokok alapján arra kérem a t. házat, hogy azt elfogadni ne méltóztassék, magát a tételt pedig elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! Maga a tétel, „ipari czéíokra" 55.570 frt, meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház azt elfogadja. Kérdem most a t. házat, hogy azon határozati javaslatot, melyet Komlóssy Ferencz országgyűlési képviselő ur betérj esztett, méltóztatik-e elfogadni? (Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. Nem állt fel senki, (Derültség) ennélfogva kijelenthetem, hogy a t. ház ezt nem fogadta el. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• Gépészeti ipariskola Kassán 20-750 frt. Nagy István jegyző: Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. ház! Voltaképen csak egy megjegyzést kívánok e tételnél tenni, az imént felszólalt földmivelési minister ur beszédére. 0 felhozta azon előnyöket, melyek Magyarországra származtak abból, hogy az iménti sokszor említett törvény a gyár és ipari vállalatoknak adandó kedvezményekről létesíttetett. Felhozta a többek közt azt is, hogy e törvény hatása alatt 425 gyár keletkezett Magyarországon, ezek között 24 posztógyár is. Méltóztassék a t. minister urnak csak egyetlen egy posztógyárat is megnevezni Magyarországon — kivévén a már nagyon régen fennálló gácsi posztógyárat, a mely a gyár nevet megérdemli — akkor megengedem, hogy ennek a törvénynek megvolt a'maga hatása. De ezekkel a gyárakkal is ugy vagyunk, mint Ivankovits képviselő ur az iparkamara jelentéséből kimutatta, hogy az kimutatja, hogy Budapest területén 140 gyár működik, de maga az iparkamara elismeri, hogy csak kettő van olyan azok között, a melyet gyárnak lehetne nevezni. Én csak a t. közmunka- és közlekedésügyi ministert arra kérem, hogy ne legyen oly vérmes reményekkel eltelve iparunk jövőjére nézve, mint a t, földmivelési minister, hogy tekintse inkább sötétebb színekben a helyzetet és találjon azon több javítanivalót, mint Szapáry t. minister ur. A tételt különben elfogadom. (Helyeslés balfélől.) Elnök: Maga a tétel meg nem támadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a 20.750 frtot elfogadja. Szathmáry György jegyző (olvassa): Kereskedelmi czélokra 6.370 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Külkereskedelmi czélokra 10.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Szabadalmak és védjegyek kezelése, személyi járandóságok 83.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa): Dologi kiadások 12.500 frt. Elnök: Megszavaztatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).- Az 1878. évi XX. t.-cz. értelmében az osztrák állam-