Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-245
34 245. országos ülés május 17-én, pénteken. 1899. vei függnek össze j mert hiszen akkor, mikor Magyarországban bizonyos ágakban virágzó ipar existáJt, a miről a t. képviselő ur beszélt, nemcsak közös vámterület volt, hanem a vámterületi közösség alapján sokkal rosszabb alapon állottunk, mint ma; mert a t. képviselő urat — ki ezt épen olyan jól tudja, mint én — nem kell emlékeztetnem arra, hogy nyers terményeinknek akkor a prohibitiv rendszerrel kellett küzdeniük s iparterményeinknek Austriával szemben védelmük épen ugy nem volt, mint a hogy nincs ma s az 1848. előtti idők bizonyos szakaiban mégis megvoltak az iparfejlődésnek természetes előfeltételei; megvoltak a közlekedési viszonyok és állapotok következtében. Hogy a közlekedés fejlődése első sorban azoknak az államoknak vált hátrányára, a melyekben erős ipar nem volt és igy Magyarország a verseny hatását bizonyos tekintetben ezen időszakban kedvezőtlenül érezte azon államokkal szemben, a melyek erős iparral bírtak: ez természetes állapot volt, a melyen át kellett esnünk, hogy a közlekedési eszközök által nyújtott előnyökkel újabb felvirágzás elé vihessük iparunkat. (Helyeslés jóbbfelől.) Ez tehát, t. ház, a közös vagy külön vámterület kérdésével nem függ össze, sőt bizonyos tekintetben a közös vámterületen az iparfejlesztés jobban érvényesíthető. (Helyeslés jóbbfelől.) Igaza van a t. képviselő urnak, hogy a tőke bizalmának fölkeltése a fődolog. A mit t. képviselőtársam elmondott, igen jellemző példa e tekintetben. Azonban én arra kérem a t. képviselő urat, hogy figyelmeztetéseit ne a kormány padjain ülőkhöz intézze, a kik a tőke bizalmának fölkeltése iránt minden körülmények között mindent meg fognak tenni, hanem intézze szomszédjaihoz .... Fenyvessy Ferencz: Ami e tekintetben mondva lett, csak egyéni nézet! Visi Imre előadó: .... a kik részéről csak tegnap hangzott fel egy felszólalás, a mely nemcsak azt tartalmazta, hogy Magyarországon a részvényesek vagyona ne legyen biztos, hanem még az iránt is hozott fel insinuatiót, hogy a jelzálogban elhelyezett tőkék értéke is devalváltassék és a külföldi tőke megtámadtassék. Hogyha Magyarországon ily hangok hangzanak fel, még pedig Komlóssy képviselő ur részéről, a ki az állami socialismusra, a keresztény socialismusra, mint a jövő jelszavára és irányára, hivatkozott .... Fenyvessy Ferencz: Ez csak az ő nézete! (Halljuk! Halljuk!) Visi Imre előadó:.. .hogy ha — s eztFenyvessy képviselő urnak mondom — a keresztény soeialismusnak azon tantételei, a melyekre Komlóssy képviselő ur hivatkozott, nemcsak azon pártárnyalat részéről részesültek a közelmúltban felkarolásban, a melyhez Komlóssy képviselő ur tartozik, hanem azon pärtárnyalat részéről is, a melynek a képviselő ur oly buzgó tagja .... Lits Gyula: Hol kezdődött az antisemitisrnus? Nem a túlsó padokon-e, honnan Istóczy Győző három éven át hirdette az antisemitismus tanait ? (Nagy zaj jóbbfelől. Halljuk ! Halljuk !) Visi Imre előadó: . . . . akkor én nem beszélve az antisemitismusról, hanem beszélve a tőke elleni támadásokról, azt mondom, hogy ha az ipar számára a tőkét meg akarjuk nyerni, a tőke ellen intézett direct vagy indirect, leplezett vagy leplezetlen támadásokkal fel kell Nagynunk (Helyeslés jóbbftlöl) és el kell ismernünk, hogy Magyarország azon helyzetben van, hogy ma is éreznie kell azon tétel igazságát, a melyet ötven évvel ezelőtt Széchényi tűzött ki először jelszóul, hogy tudniillik itt az idegen tőke nem veszély, hanem arra szükség van, mert e nélkül a közgazdasági téren előhaladást nem tehetünk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezt tartottam szükségesnek Hoitsy képviselő ur fejtegetéseivel kapcsolatban megjegyezni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Komlóssy Ferencz képviselő ur felszólalásában, melynek egyéb megjegyzéseire nem válaszolok, haíározati javaslatot nyújtott be az iparos tanonczok vallás-erkölcsi nevelésének kérdésében. (Halljuk! Halljuk!) Erre nézve arra utalok, hogy az ipartörvény 62-ik szakasza elrendeli, hogy az iparos köteles időt engedni és felügyelni arra, hogy a tanoncz vallása ünnepnapjain az isteni tiszteletet látogassa és vallását el ne hanyagolja. A kellő intézkedés tehát megvan. A mi azt illeti, hogy a nevelés valláserkölcsi részéről gondoskodva legyen, nézetem az, hogy az az egy idő óta igen elterjedt nézet, melyet bizonyos körök hangoztatnak, hogy a mai oktatás valláserkölcsre nem gondol, egyáltalában nem acceptálható. Minden oktatásnak bizonyos tekintetben valláserkölcsi alapon kell haladnia és figyelemmel kell lennie azon erkölcsi momentumokra, melyek nélkül a tanítás nem lehet hatályos. Czéltalan lenne, ha ama heti két órai tanidőből, mely az iparos tanonczok oktatására fordittatik, még a külön vallásoktatásra is elvennénk egy számbavehető részt. Ezzel egyéb téren tennők a tanítást sikertelenné. De abban nem látok semmi nehézséget, hogy az illető minister akár rendeleti, akár más nton felhívja az ipariskolák főfelügyelője közvetítésével az ipariskolák vezetőit, hogy legyen gondjuk arra, hogy a tanonczok oktatásában a valláserkölcsi momentumra is fordítsanak figyelmet. Ez, a mennyiben arra szükség van, megtehető, de tovább menni e részben nem tartom szükségesnek. Kérem tehát Komlóssy képviselő urnak javaslatát mellőzni. (Helyeslés jóbbfelől.)
