Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-244

244. országos "Illés május lé-än, csütörtökön. 1889. cj>g ben én megvallom, hogy a magasabb oktatásra kevesebb akadémiát is elegendőnek tartanék, mint a mennyi jelenleg van, concentrálva a kitűnő tan­erőket ; s e helyett a debreczenihez hasonló föld­míves-iskolákat szaporítani óhajtanám. Ebben az egyben eltérek, de kétségtelen, hogy ebben az irányban is igen sok történt. Hogy panaszok vannak, t. ház, az természe­tes. A minister ur ráutalt arra, hogy hol nincsenek? Szabadjon egy példát is előhoznom. Most egy éve, hogy Angliában járván, egy kirándulást tettem és ott voltam egy 600 arce-es gazdaságban, mely eddig acre-onkint egy font sterlinget fizetett, tehát 10 forintot fizetett aranyban aere-onkint. Két évig az a gazdaság üresen állott, mert nem tudták kiadni és az illető korábbi bérlőnek megNagyták jóformán kegyeletképen egy font, mond összesen 1 font sterling uri jog elismerése mellett. Annyira leszállott a haszonbér Angliában, hogy a birtoko­sok legnagyobb része kénytelen volt 30, 40, sőt 50%-ot is engedni az eddigi haszonbérből. Ha ezeket tekintetbe venni méltóztatik és azt hiszem, hogy erre Vállyi Árpád t. képviselőtársam nem fogja azt mondani, hogy ezek üres statistikai adatok, mert ezek saját tapasztalataimon alapuló tények: akkor egészen egyoldalúnak látom azt, hogy csak a mi viszonyaink sántikálásáról panasz­kodjunk, a minek oka a korviszonyokban rejlik és nem ve&zszük tekintetbe azt, hogy bizony másutt is sok irányban látunk közgazdasági miseriákat. Ha az igen t. minister ur abban, a mi már a gazdászat fejlődése körül eddig történt, tovább hatol ,j azon üdvös intézmények kifejtésénél, neve­zetesen pedig a jó intézmények, jó végrehajtásában — mert talán ezen múlt eddig is egyik vagy másik irányban a jó eredmény, a mi panaszra adott okot — ha továbbá kiterjeszti még figyelmét egyes oly javításokra, melyek a mi viszonyaink között különösen kívánatosak volnának, igy például — hogy ismételjek tavalyi felszólalásomból egy pontot — vásáraink szabályozására, a melyek nálunk roppant nagy gazdasági ealamitást okoz­nak, hogy tömérdek ünnep mellett a nép a vásárra menve, irtózatos sok időt pazarol; ha ezt tüzetes tanulmány és reform tárgyává teszi; hogy ha továbbá még a gazdasági ismeretek terjesztésére figyelembe és combinatióba akarja venni a franczia, rendszerben ugyancsak az inspecteurök, a gazda­sági felügyelők intézményét, kik, azt hiszem, sokkal üdvösebben fognának működni, mint jelen­leg az úgynevezett gazdasági tudósítók. Ha a t. minister ur — a mint meg vagyok róla győződve — fel fogja karolni mindazt, a mi a gazdasági politika emelésére üdvösen hathat: én azt hiszem, nem fogok ellenmondással talál­kozni, ha azt mondom, hogy részünkről, mind­nyájunk részéről, mindig a legőszintébb támoga­tásra számíthat. (Élénk helyeslés.) A költségvetést elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Szólásra senki sem lévén följegyezve, ha az előadó ur sem kivan szólani, akkor, t, ház, azt hiszem, miután maga a tétel nem támadtatott meg, személyi járandóságok czímén 238,752 frt megszavaztatik, Szathmáry György jegyző (olvassa): Do­logi kiadások; 138,092 frt. Elnök: Megszavaztatik. Következnék most az ipari, kereskedelmi és külkereskedelmi czélok tárgyalása, melynél azon­ban többen lévén szólásra feljegyezve, a tanács­kozás folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tar­tandó ülésre halasztatik azzal, hogy a holnapi ülésen ezen tárczán kivül más tárczának költség­vetése tárgyaltatni nem fog. Ezzel az ülést bezárom. (As ülés végződik d. u. 1 óra 45 perczkor.) KÉPVH. NAPLÓ. 1887—92. XH. KÖTET. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom