Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-255
292 •255. or-zágos ülés május 28-án, kedden. 188$. gyalogság, mint főfegyvernemről, azután a lovasságról s azután a többi dolgokról. 1886-ban a t. minister ur a féldandár-rendszert léptette életbe a honvédségnél, még pedig, a mint arra az előadó ur is hivatkozott, külön törvény nélkül, tudniillik a nélkül, hogy az 1868 : XL1. törvény ezikket egy novellaris törvénynyel megváltoztatta volna. Mi, e párt, akkor is ellene szóltunk ez intézkedésnek, (Halljuk! Halljuk!) sőt — jól emlékezem reá — én magam, a párt nevében, elsőnek szólalva fel, a féldandár-rendszert egyáltalában mint érthetetlent, megtámadtam. Hozzá tettem, hogy én azt voltaképen ezredrendszernek tekintem s azt kérdeztem a minister úrtól, hogy mivel az „ezred-rendszer" elnevezés rendesen szokásban van mindenfele, miért alkalmazza ő a fél dandár-rendszer elnevezést, a mely sem nem törvényes, sem nem szokásos? De ha a, minister ur már eltért az 1868: XLI. alaptörvénytől szervezés tekintetében, mindegy is, akár a féklandár-rendszer, akár az ezred-rendszer elnevezést fogadjuk el. Akkor a minister ur nem akarta megmondani, miért ragaszkodik a féldandár-rendszerhez ; erre emlékeztettem a minister urat tavaly, a mikor a budgetet tárgyaltuk s akkor ő csakugyan a „honvédezredek" kifejezést használta. A t. minister ur meg fogja engedni, hogy e kettő közt lényeges különbség nincs. Még sokat lehetne beszélni az ezred rendszerről pro és contra, de most nem akarok evvel tüzetesen foglalkozni. A féldandár-rendszernél 28 törzstiszt van, tehát ennyivel több az irka-firka s több phasison kell átmennie minden intézkedésnek. Hátránya e rendszernek az, hogy a zászlóaljparancsnok nem szokhatja meg béke idején az önálló intézkedést, mert* mindent felebbvalójától kell várni. Kiváló katonai szaktekintélyek mondják, hogy ez intézkedés megboszulhatja magát a csatatéren, a hol a zászlóalj parancsnok, kivált a mostani szétszórt harczmód mellett sokszor kénytelen önállóan intézkedni. E hátrányok mellett vannak egyébiránt a féldandár-rendszernek előnyei is. A minister ur előtt azonban kétségtelenül legfőbb előnye az lesz, hogy — mint indokolásából is látszik — a honvédséget mindenképen a sorhad mintájára kívánja átalakítani, az ordre de bataille-ba való beilleszthetése végett; mert a sorhadnál a gyalogság ezredekbe van beosztva, azért kívánja ezt a honvédségnél is. Pedig hát a közös hadsereg némely része is csak zászlóaljakba van szervezve s nem eredekbe; például ott vannak vadász-zászlóaljak, hol csak egyetlen ezred — a Kaiser Jäger ezred — létezik; a többi külön zászlóalj; például a Tiroler Schützen-Bataillon. Azért még sem fogja mondani a minister ur, hogy ez rosszabb szervezetű katonaság, mint ugyanazon szervezetnek ezredekbe tagolt része. Ha van ok, a miért, ez aggodalmam mellett is kész volnék elfogadni az ezred-rendszert, ez főkép a honvéd-tisztikar iránti tekintet. (Halljuk!) E tisztikar sokkal több munkával van megterhelve, mint a sorhadi tisztikar, kevesebb létszámánál fogva és mert egyes újoncztnrnusokat kell beoktatnia. E tisztikar eddig tanúsított buzgóságánál fogva csakugyan megérdemli, hogy gyorsabban léphessen elő, vagyis hogy a törzstiszti helyek szaporittassanak, a végből, hogy az alantas tisztek s különösen a törzstiszti rangra képesített, törzstiszti vizsgát tett századosok fáradozásuk jutalmául a törzstiszti állásokat minél nagyobb mérvben nyerhessék el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elismerem, t. ház, hogy ez az ezred-rendszer mellett inkább lehetséges és ha ez volt az egyik tekintet a honvédelmi minister urnak arra nézve, hogy az ezred rendszert helyreállítsa, ezért a tekintetért én is köszönetet szavazok neki. A másik rám nézve nem irányadó, sőt kissé talán félek attól, hogy mindenben tökéletesen a sorhad mintájára történt az átalakítás, de a honvéd-tisztikar gyorsabb előmenetelének biztosítására szívesen adom szavazatomat és azt mondom, hogy ezen körülmény az, a mely némileg elfogadhatóvá teszi a honvédségnél contemplált gyalogezredrendszert. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A jelen költségvetésben említett század keret szaporításokra vonatkozólag is akarok röviden nyilatkozni. (Halljuk!) Ezen kérdés tüzetesebb megvitatását akkorra Nagyom, mikor majd a törvényjavaslatot tárgyaljuk, mert ezen szervi intézkedés azzal függ inkább össze. Itt csak annyit fejezek ki, hogy részemről ezen intézkedés által a honvédség harczképességének emelését látom, mert a mozgósítás ez által csakugyan gyorsíttatik és a tiszti keretek szaporítása következtében a legénységi anyagnak — a, hogy nevezni szokták — begyakorlása és kiképzése inkább vihető keresztül, mint eddig. De nem tudok eligazodni — bocsánatot kérek a kifejezésért — ebben a nagy erdőben, melyet költségvetési részletezésnek neveznek, arra nézve, hogy tulajdonképen hány új századkeretet kivan a t. minister ur felállítani. A lovasságnál tudom, hogy 20-at, A kérdés csak az, hogy a gyalogságnál mennyire fog szaporodnia századkeretek száma. (Egy hang jdbbf'elől: 276-tál!) A pénzügyi bizottság 244. számú jelentésének 6. lapján 276 század-iroda berendezéséről van szó, a költségvetési részletezés 102, lapján 376 állandó gyalogszázad, továbbá a fiumei 5. század költségeinek megszavazása kéretik. Ez hoz engem egy kissé zavarban. Hisz kicsinység az egész, csak a pontosság kedveért emíltem fel, hogy a fiumei 5. század beleértetik-e az újak közé, vagy a régiek közé, vagy pedig a régiekkel együtt a fiumei századkeret lesz 377-ik? Ez előttem nem egészen
