Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-254

Jgg 2M. országos ülés május 27-én, hétfőn. 1889. karáról általában megjegyezni. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Áttérek most a honvéd lovasság ügyére. Itt mindenek előtt óhajtanám, hogy az eddigi két dandárparanesnokság, az aradi és budapesti, legalább még egy újabb, harmadikkal szaporittassék. A közös hadsereg szervezetét ismerők fogják tudni, hogy ott egy dandárnok alá rendszerint csak két ezred tíirtozik és csak ritkább esetekben három, tehát 12, illetve ritkábban 18 lovas század. Ha már most meggondoljuk, hogy a honvédségnél jövőre a lovasezredek hat századból fognak állani és 10 ilyen honvéd huszárezred van, tehát a két dandárparancsnok egyenkint 5 ezred, vagyis 30 század felett gyakorlandó felügyelettel leendnek megbízva, ugy, ha tudom is, hogy béke idején a keretrendszer van behozva, de tudom azt is, ez már magában véve is a fellebbvaiók részéről folytonos, beható ellenőrzést és befolyásolást igényel a harczszeríí kiképzés és vezetésre, főleg, pedig akkor, ha az őszi gyakorlatok idején teljes létszámmal működnek az ezredek s igy azt hiszem, ugy katonai, valamint administrativ szempontokból egy 3-ik dandárparancsnokság felállításának szüksége eléggé indokolva vau. Óhajtanám továbbá annak decretálását, hogy a honvéd huszárezredek parancsnokai csak ezredesek, vagy alezredesek — osztályparancsnokok csakis őrnagyok, — századparancsnokok csakis századosok lehessenek. (Helyeslés a baloldalon.) Nem szólok itt természetesen a körülmények által parancsolt, egyes kivételes esetekről, a midőn példának okáért idősebb főhadnagyok is bízhatók meg ideiglenes századparancsnoksággal; de az általam most elmondottaknak szabályként leendő kimondását sokféle, ezúttal itt nem szellőztethető szolgálati okból nagyon kívánatosnak tartanám. (Helyeslés balfelóí.) Ez okból nem is értem, miért lett a költségvetésben egy alezredesi állás a lovasságnál törölve. Mert ekként beáll azon általam nem óhajtott eset szüksége, hogy egy őrnagy lesz ezredparancsnoksággal megbízandó ; (Igás! balfelöl) ehhez hasonló intézkedésre pedig sem a közös hadseregnél, de azt hiszem, másutt sem akadunk. (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) Továbbá, t. ház, tény az, hogy a honvédlovassági tisztikarnál főleg az idősebb tisztek természetes, sűrűbben előforduló kilépése miatt nagy az évi fogyaték és ezt a hiányt a Ludovicából évenkint kikerülő 12 növendék nem igen pótolja. E hiányon tehát a Ludoviea-akademia alapítványi helyeinek olyatén szaporítása által lehetne, de kellene is segíteni, (Halljuk!) hogy főleg most, az új szervezés első 6—7 évében évente legalább 30 tiszt, illetve hadapród kerülhessen a honvéd lovassághoz. (Helyeslés a baloldalon.) Ha azután az új szervezet egyszer már meggyökereáedett, akkor ezen szám idővel alább szállítható is lesz; de hogy a mostani 12 növendék kevés, az már bizonyos. (Igás! Ugy van! halfelöL) Ha a Ludovica alapítványi helyeit szaporítani nem lehet, akkor talán a közös hadseregbeli hadapród-iskolák növendékei egy bizonyos hányadának a hadügyminister úrral egyetértőleg történendő átvétele által lehetne segíteni; de hogy ezeken az állapotokon most sokkal inkább, sokkal sürgősebben kell segíteni, mint bármikor, az a tervbe vett állomány-szaporítással — mely nemsokára bekövetkezik — azt hiszem, eléggé indokolva van. (Helyeslés balfelóí.) Továbbá, t. ház, miután most a honvéd huszár legénység is két évi tényleges szolgálatra leend kötelezve, megszüntetendőnek tartanám azon furcsa állapotot, (Halljuk!) hogy államilótenyészintézeteink gazdászati tekintetben a m. kir. földmivelési, a tisztek és hadapródok kiképzése tekintetében a magyar honvédelmi, katonai és kiegészítési tekintetben pedig a közös hadügyministerium alá legyenek rendelve. Tartozzanak ezen intézetek jövőre tisztán a m. kir. honvédelmi ministerium joghatósága alá ugy katonai, mint kiegészítési tekintetben, (Élénk helyeslés balfelöl), a tiszti, és legénységi állomány pedig egészíttessék ki jövőre a honvéd lovasságnak erre most máiteljesen alkalmas állományából, gazdászati tekintetben ezen intézetek továbbra is a földmivelési minister alá tartozhatnak, ez ellen semmi kifogásom. Óhajtanám végül, (Halljuk!) hogy a bármikor bekövetkező mozgósítás elrendelésekor, a 10 honvéd huszárezred a maga teljes 60 századával vonuljon ki és ha szükség volna például az országhatárszéleire kirendelendő, úgynevezett hadtápszázadokra — Etappentruppon, — ugy ezek ne a honvéd huszárságból, hanem a népfelkelői huszárszázadokból szemeitessenek ki. (Helyeslés a baloldalon.) A küszöbön álló, új honvédségi szervezetre vonatkozólag ennyit voltam csak bátor futólag megjegyezni. (Helyeslés balfelöl.) Áttérve már most ezek után magára a költségvetésre, (Halljuk! Halljuk!) bármily őszinte szeretettel viseltessünk is honvédségünk iránt, mit minden alkalommal iparkodtunk is bebizonyítani, ezen költségvetést, mely nem törvényre, hanem oly törvényjavaslatra támaszkodik, mely felett a ház még nem is döntött, a Thaíy Kálmán t. képviselőtársam által benyújtott és általam is elfogadott — habár a t. többség részéről mellőzött — határozati javaslathoz, valamint a Beőthy Ákos által mondottakhoz csatlakozva, a parlamentarismus legprimitívebb alapelveink kötelességszerű tiszteletben tartása mellett, ezen költségvetést ezúttal sajnálkozásunk kifejezése mellett el uem