Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-244

52 ***« "szégfts ülés május 16-án, csütörtökön. 188». egy más teendő is át fog jönni ezen ministerium hatáskörébe, tudniillik az államjavak azon része feletti intézkedés, melyet a kormány nem szándékozik eladni. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Ha ezen intézkedés nem történik is meg azonnal, a jövő évi költségvetés benyújtásával kapcsolatosan mindenesetre érvényesülni fog. (Helyeslés jobbfelöl.) Ennek következtében a telepítés fontos kérdésének megoldása ezen ministerium feladatát fogja képezni. (Élénk helyeslés jobbfélöl.) Ezen ügyre a lehető legnagyobb gondot fordítani, azt elősegíteni és vele tüzetesen foglalkozni egyik főfeladatomat fogja képezni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezekben vázoltam, t. képviselőház, főbb vonásaiban azon irányt, melyet követni szándékozom 8 ezek alapján kérem a t. képviselőházat, méltóztassék a költségvetést elfogadni. (Hosszas helyeslés jobbfelöl.) Szathmáry György jegyző: Petrich Ferencz! Petrich Ferencz: T. képviselőház ! Nézetem az, hogy gazdasági téren minden aggodalmat és bármiféle tervet a részletes tárgyalásnál lehet leginkább szigorúan a tárgyhoz ragaszkodva megvilágítani és felhozni; és én őszintén megvallom, az általános tárgyaláshoz egyáltalán hozzá sem szólottam volna, de épen az jellemzi gazdasági szegénységünket, hogy hazánk legéletrevalóbb, leginkább fejlődésképes és legtöbb jövedelmet igérő terményei egyikének a költségvetés részletei között én legalább egyáltalán szinét sem találom és nem akarok a házszabályokkal visszaélni, hogy a tárcza részleteinek tárgyalásánál oly gazdasági növényzetet hozzak fel, a mely azokban nem is foglaltatik. Ez pedig, t. ház, nem más, mint a pénzügy által lefoglalt dohánytermelés. A tárcza részleteinek tárgyalásánál nem térhetvén rá erre, itt az általános tárgyalásnál hozom fel a dohánytermelést; a pénzügynél volt szándékom felhozni, de mert akkor nem lehetett szerencsém a t. ház tárgyalásain résztvenni, most akarom ezen hiányt pótolni és e kitünőleg fontos köz gazdasági ágnak nagy jelentőségét a t. ház kegyes engedelmével lehetőleg röviden, a tárgyhoz ragaszkodva fejtegetni. (Halljuk!) Ezen párt részéről már felhozta igen t. képviselőtársam Vállyi Árpád, hogy hazánk közgazdasága az egész kormányzatnak mintegy mostoha gyermeke, d annak, hogy erre kellene legelső sorban gondot fordítani. De itt is látjuk, hogy épen a dohánytermelést, a mely tagadhatatlanul létalapját képezi gazdasági előrehaladásunknak, kivették a gazdasági kormányzat köréből és az mintegy áldozata lesz a minden áron való pénzteremtésnek, (ügy van! a szélső baloldalon.) Hiszen ki tagadhatja, hogy ez az egyetlen egy összes gazdasági növényzetünk közül, melynek termelésében az egész világon semmiféle nemzet túl nem haladhat bennünket. A tömeges termesztésnél hazánk mindenesetre ugy talaj, mint égalji viszonyainknál fogva, mint talán földrajzi fekvésünknél fogva is az egyedüli, amelyben semmiféle szomszéd nemzet túl nem szárnyalhat bennünket. Elismerem, hogy talán Törökországban, vagy Bulgáriában kitűnőbb dohány terem, mint nálunk, de a nyers anyagot oly tömegesen termeszteni egyik szomszédunk sem képes. Talán az egyetlen Amerika az, a mely velünk versenyt tarthatna, ha ott a kézimunka hiánya nem szolgálna akadályul, mert hiszen a dohányt az ültetéstől a simításig csak kézi munkával lehet végezni. Már pedig Amerika csak ott ver le bennünket, a hol a kézi munkát gépezettel támogathatja és igy a kiadásokat kevesbítheti. A magyar nép ősi szokásainál fogva oly kitűnő, ügyes dohánytermesztő, hogy a dohány termesztése tekintetében egyetlen nép sem versenyezhet velünk. Elismerem, t. ház, az állam azon jogát, hogy a hol fontos állami kérdésekről, a hol az államjólét fentartásáról van szó, joga van elfoglalni azon tért, melyet a jövedelem szaporításához szükségesnek talál. De e jog csak addig tarthat, mig az elfoglalt tér alapját a jövedelem kárpótolja. Félek, hogy a dohánytermeléssel nem igy vagyunk. A dohánytermelés, ha a nyersanyagok termesztését, szállítását megkönnyítjük, elözönölhetjük egész Európát nyersterméuyeinkkel és ezzel kimeríthetlen kútforrását honosítjuk meg a keresetnek. Hiszen tudjuk, hogy a tengereken, jeges vidékeken, az egész világon ezen czikket mindig fogyasztják. Miért ne aknáznok ki ezen helyzetet, midőn kezünkbe van adva ezen jótétemény? Azt fogják erre mondani a túloldalról, hogy hova lesz akkor az a 20 millió forint, melyet az egyedárúság jövedelmez. Elismerem, hogy ez nem csekélység, de már egy előbbi beszédemben rámutattam, hogy a dohány-egyedárúságot más alapra lehet fektetni; ez által pár millióval kevesebb lesz ugyan a jövedelem, de pár millióval kevesebb lesz a kiadás is. A dohányjövedékről szóló törvény tárgyalása alkalmával pártunk részéről Helfy Ignácz t. képviselőtársam egy egészen kidolgozott tervet mutatott be, a mely szerint a gyártást tartsa meg a kormány, a dohányföldeket és a dohányzókat adóztassa meg és biztosabb lesz a jövedelem, mint most, midőn a bevételeknek több mint fele a kezelési költségekre megy. Szövetséges társunk, Austria sem szólhat bele ezen Iegvitálisabb érdekünkbe, mert nyersterményeinket kiadhatjuk termeivényeinkben. Megvallom, t. ház, hogy ezen kérdéstől oly sokat várok, annak oly nagy fontosságot tulajdonítok, hogy nem ajánlhatom eléggé a t. kormány figyelmébe e kérdést és el merem mondani, hogy