Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-252

I3g 262. orsrftgos Blés május 25-én, siombaton. i§8í>. Wekerle Sándor pénzügyminister: (Halljuk! Halljnk!) T. képviselőház! Kegyes en­gedelmükkel nyomban vagyok bátor válaszolni az interpellatióra. (Hajijuk!) Igenis van tudomásom arról, hogy a regale­kártalanítás értékével arányban nem álló árért igen jelentékeny értékeket vásárolnak magukhoz egyesek, sőt intézetek is. Arról is van tudomásom, hogy ha a kártalanítás egész összegét tekintjük, ezen vásárlások annak csak egy kis részére szo­rítkoznak ugyan, egyes vidékeken mégis a jogo­sultaknak igen érzékeny károsodását idézhetik elő és meghiúsíthatják a törvényhozásnak abbeli tö­rekvését, hogy a kártalanítási összeget, még pedig lehetőleg teljes értékben, az kapja meg, a ki arra jogosítva van. Minthogy ezek a hátrányos eladások külö­nösen a legutóbbi időben, mondhatnám e hó folya­mán szaporodtak fel, mihelyt erről tudomást sze­reztem, érintkezésbe helyeztem magamat egyes pénzintézetekkel a végből, hogy az előlegnyuj­tásnak az illetők érdekeinek is megfelelő valamely módját lehessen megállapítani. Minthogy azonban a folytatott tanácskozások arra az eredményre vezettek, hogy azoknak, a kik előleget adnak, bizonyos jogi biztosítékokat is kell nyújtanunk a végből, hogy ők azután előleg-követeléseiket biz­tosan érvényesíthessék is, a napokban szándéko­zom egy rövid törvényjavaslatot a t. ház elé ter­jeszteni, (Helyeslés) a mely, azt hiszem, e kérdést az adott viszonyoknak megfelelően fogja rendezni. (Élénk helyeslés.) Kérem válaszom tudomásul vételét. (Élénk helyeslés.) Elnöki T. ház! Azt hiszem, méltóztatik a választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Ezt tehát kijelentem. Minthogy a legköze­lebbi ülés ideje és napirendje meg van állapítva, az ülést bezárom. magánosokat illető regale-papirok kiadása egy későbbi időpontra van megállapítva. Akárhányan a viszonyok és körülmények által oda vannak szorítva, hogy ezen vagyonukat most elértékesít­sék, kivált oly vidékeken, a hol a regale az illető birtokosok vagyonának jelentékeny részét képezi. Most a regalemegváltás következtében a hi­telezők a regaletulajdonosokat viszonyaik rende­zésére sürgetik és úgyszólván oda szorítják, hogy potom áron is kénytelenek legyenek regalejogukat értékesíteni. Ez ügyben a t. pénzügyminister úrhoz for­dulok, a ki kijelentette e házban és nyilatkozatát mindnyájan komolyan vettük, hogy nemcsak a fiscalis érdekek előmozdítását tartja szem előtt, hanem egyszersmind, a mennyiben az állam érde­keinek megóvása mellett lehetséges, a közgazda­sági és magán érdekek megóvását is szem előtt fogja tartani. (Helyeslés jőbbfélöL) A t. pénzügyminister urnak, meggyőződésem szerint hatalmában és jogában is áll oly intézke­déseket tenni, melyek a magánosokra káros ily féle üzérkedéseknek véget vessenek, hogy köz­vetlenül az államnak, vagy hazai pénzintézeteink­nek közbelépése által az illetők, a kik szorult helyzetben vannak, akizsákmányolástól megóvas­sanak. Az erre vonatkozó intézkedés vagy nyilat­kozat oly fontos, hogy minden napi késedelem százezrek elvesztegetését jelenti. (Ugy van!) Szükségesnek tartom tehát, a t. pénzügyminister urnak alkalmat adnia közönség megnyugtatására, hogy ilynemű üzérkedések a törvény és az állam aegise alatt nem folytathatók, sőt hogy az érde­keltek biztosíttassanak, hogy ugy a kormány, mint pénzintézeteink, a melyeknek hazafiságában kétkedni oKúnk nincs, a mennyire módjukban áll, ezen üzérkedésnek véget akarnak vetni. (He­lyeslés.) Ebből a szempontból terjesztettem be inter­pellatiómat most és felkérem az igen t. pénzügy­minister urat, hogy arra a lehető legrövidebb idő alatt válaszolni méltóztassék. (Helyeslés a jobb­oldalon.) (A* ülés végződik d. u. 2 óra 5 pereskor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom