Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-252
252. országos ülés mäjos 25-én, szombaton, 1889. flJQg Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentéseket a törvényjavaslatok áj szövegezésével együtt kinyomatni, a ház tagjai között szétosztatni és az osztályok mellőzésével napirendre kitűzni. Elnök: A pénzügyi bizottság 330. számú jelentése a magyar földhitelintézet által engedélyezendő szabályozási és talajjavítási kölcsönökről szóló törvényjavaslat tárgyában; továbbá 322. számú jelentése az 1881. évi XLII. lörvényczikk némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában és 321. számú jelentése az 1880 : XX. törvényczikk némely határozmányainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában ki fognak nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, annak idején, az osztályok mellőzésével, napirendre fognak tűzetni. (Helyeslés.) Több jelentés nem lévén, következik az indítvány- és az interpellatiós könyv felolvasása. Josipovich Géza jegyző l Jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Az interpellatiós-könyvben a következő bej'egyzés van: „1889. május 25. Horváth Gyula: Aregale-igények értékesítése tárgyában, a pénzügyin inister úrhoz. Elnök! A képviselő ur az ülés végén fogja megtehetni interpellatióját. Következik a napirend: a vallás- és közoktatásügyi ministerium 1889. évi költségvetésének folytatólagos tárgyalása éspedig: „Középtanodák, gymnasiumoknála személyi járandóságok és dologi kiadásról". Madarász József jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! (Halljuk!) Engedelmet kérek, hogy hurutos állapotomban röviden és objective néhány megjegyzést tegyek azon észrevételekre, a melyekkei a t. minister ur tegnap a német nyelv tanítására vonatkozó rendeletét védelmezte. Már a t. minister ur előadása közben megjegyeztem, hogy ha a rendelet törvényen alapszik, nem elég azt csak részben, csak ott végrehajtani, hol a t. minister ur egyenes és közvetlen befolyást gyakorol a középiskolákra, hanem a nemzeti cultura, a közoktatás egysége érdekében mindenütt egyformán végre kell hajtani, (ügy van! a szélső baloldalon.) A t. minister ur azt mondta tegnap, a rendelet törvényen alapszik és ezen oldalról senki nem bizonyította, hogy törvényellenes. Hivatkozott az 1883: XXX. törvényczikk 3. §-ának azon tételére, hogy a német nyelv a középiskola rendes tantárgyai sorába vétetik fel. Ez igy van. Eendes tantárgy e szakasz szerint a latin,, a német és a görög nyelv és irodalom is. Ha a t. minister ur ezen intézkedést elégnek tartja arra, hogy a közvetlen hatósága alatt álló államgymnasiumok részére elrendelje a német tannyelv behozatalát, akkor e szakasz értelmében arra is van joga, hogy behozza a latin és görög nyelvre a latin és görög tannyelv alkalmazását. Igaz-e ez? Erre kérek a t. minister úrtól választ. Mert ha igen, akkor ki vagyunk téve annak, hogy iskoláinkban latin, görög, német nyelven fognak tanítani és végre a t. minister ur a szerint, a mint a törvényt értelmezi, egy gymnasiumnak egész tannyelvét tetszés szerint fogja átalakítani, (ügy van! a szélső baloldalon-) Azt gondolom, t. ház, annak igazolása, hogy a minister ur rendelete törvényen nem alapszik, nem történhetik másképen, mint ugy, hogy mi megfordítjuk a kérdést; mutassa meg nekünk a t. minister ur a törvényben azon szakaszt, mely feljogosítja őt arra, hogy valamely gymnasiumban a tannyelvet ő határozhassa meg. Ha erre nem tud határozott választ adni, akkor jogos azon feltevésünk, hogy a t. minister ur rendelete egyenesen törvénybe ütközik. (Ugy van! a szélső balldalon f ) Áttérek most arra, a mit a t. minister ur a törvény végrehajtására vonatkozólag mondott. A t. minister ur megnyugtathatja lelkiismeretét, hogy, mint tegnap mondta, vétkes mulasztást követett volna el, ha e rendeletet ki nem adja, de a t. minister urat egy körülményre vagyok bátor figyelmeztetni. Ha e rendelete megfelel a magyar nemzeti cultura követelményeinek és a paedagogiai követelményeknek, akkor a t. minister urnak ezen rendelet végrehajtását a törvény erejénél fogva mindenütt követelnie kellene. De a minister ur azt mondja, hogy ezen rendeletét csak a közvetlen hatósága alatt álló gymnasiumok részére adta ki, az autonóm gymnasiumok részére majd későbben fogja kiadni. Azt vagyok bátor kérdezni a t. minister úrtól, vájjon ezen törvényellenes rendeletét kiadta-e egyszersmind azon nagyszámú gymnasiumok részére, a melyek felekezeti jellegűek, de autonómiával nem bírván, az íí védelmükre e tekintetben senki sem kelhet, hanem a minister ur rendelkezik és intézkedik tetszése szerint ? Vájjon kiadta-e azon nagyszámú nagyon tisztelt és az országban közelismerést kivívott, szerzetesek által fentartott kathoükus gymnasiumok részére is, melyek szintén a t. minister ur közvetlen hatósága alatt állnak? És megegyeztetheti-e a minister ur lelkiismeretével, hogy midőn az autonóm felekezetek részére ezen rendeletet majd csak későbben fogja megküldeni, akkor már a katholikus felekezetek gymnasiumaival szemben hatalmi erővel lép fel, rájuk parancsol és a rendelet végrehajtását követeli? Megegyeztethető-e ez a felekezetek iránt a ministeri padokról első sorban tartozó méltányossággal és figyelemmel? (ügy van! a szélső baloldalon.)
