Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-251
\ gQ 251. országot ülés május 24-én, pénteken. 1889. Nagyományosságuk folytán nem közönyös, külső illemiségek fogatnak fel; viszont a jog és a szokás is azonosulnak egy részben, jogi hatály csak oly eselekvényeknek tulaj doni itattatván, a melyek szigorúan szertartásosak, másrészben azonban azon elv is érvényesülni kezd, hogy „plusvaletid, quod agitur, quam quod dicitur", és a jog szabványai a cselekvőségi viszonyok lényegére, nem jelentkezésük esetleges alakjára alapittatnak, mig a szokás, mint illemiség, mint a társadalmi tisztesség kifejezése mutatkozik." (Derültség balfelöl.) Ebben egy mondat van, a mi érthető, az is latinul van. (Derültség balfelől.) Azt hallom, hogy a tudós professor ur ezt a tisztelt tankönyvet, hogy a világegyetemnek szolgálatot tehessen, lefordította ánglius nyelvre s egy angol hírlap meg is dicsérte a könyvet. Ha ez ánglius nyelven érthető, nagyon kérem a tudós professor urat — ámbár itt a házban, mint professorhoz, nincs szerencsénk hozzá — habilitáltassa magát az angol egyetemen. A harmadik citátum az állam fogalmáról szól. Ez azután, t. ház, csak fontos, ezt csak tudni kell egy kezdő jogásznak s ezt röviden, velősen, magyarán, érthetően kell előadni egy professornak. A tudós professor tankönyve szerint, a mint a 163-ik lapon elvasható, az állam fogalma ez (olvassa): „Az állam alkatáról szólva: valójában, minthogy állam, mint uralkodó, kifejlett társadalom és minthogy a legalsóbb fokon fölül minden társadalom nem csupán az alkatrészeiül szolgáló egyedek halmaza, hanem szövevényes viszonyaikon alapuló különféle csoportozataikból növekedett szervezet, minthogy ezenkívül minden magasabb társadalom több alárendelt társadalmat tartalmaz és kapcsául szolgáló érdekét, ezeknek alsóbb fokú érdekei kiegészítik, minthogy továbbá nemcsak azok az állam tagjai, a kik társadalmának alapelvét világosan átértik s közvetlenül követni képesek,, hanem azok is, a kik a benne foglalt alárendelt társadalmak érdekkapcsolata által vonvák körébe és minthogy végre azok, a kik helyzetüket az állammal szemben öntudatosan felismerik, sem kizárólag és teljesen ennek tekintetéből irányozzák eljárásukat, hanem a szokásnak, ösztönnek, egyéni, valamint kisebb körökkel közös czéljaiknak is befolyást engednek cselekvőségükre : az állam alkata csakis, mint bonyolult és sokszoros összetételű, teljes fejlettségű szervezeté fogható fel, a melynek végső elemei, az egyének, részben közvetlen kapcsolatban is állanak egészével, de részben más kisebb körű összeköttetésekben alárendelt, hol az uralomról lehanyatlott s kisebb-nagyobb töredékekben megmaradt, hol fejlődő társadalmi körökben egyesítve is képezik szövetét." (Élénk derültség balfelől) És ezt, t. ház, meg kell tanulni annak a másodéves jogásznak, mert ha nem mondja el a vizsgán ezt a defmitiót szórói-szóra, a tudós professor nr megbuktatja. Hogy ennek szövetét mi képezi, (Derültség balfelől) azt én nem tudom. De azt hiszem a t. ház megelégelte, hogy ezen tudóskönyvben tovább böngésszek; még csak azt kívánnám a t. ház előtt felolvasni, hogy mi szerinte a jog és annak lénye, de ez oly rövid, de annyira bolond, hogy a jogászok nemcsak azért tanulják meg, mert ha nem tudják elmondani, megbuknak, hanem azért is, hogymint bolond gombát a kioskban mutogassák a tudós világnak, a felolvasástól elállók. (Derültség balfelől) Komlóssy Ferenc :: Ez tárgyilagos beszéd! Fenyvessy Ferencz: T. ház! ismétlem,ha nem volna tankönyv, semmi közöm sem volna hozzá; de felkérem a t. ház bármely tagját, felkérem a minister urat, hogy álljon fel és lelkiismeretére hivatkozva mondja, hogy ez egy tankönyvbe való defmitio. Én mindent megpróbálnék, hogy ily tantankönyvtől és ily tudós professertól a magyar királyi tudományos egyetemet megszabadítsam. A tanszabadság mellett igaz, hogy lehet mindent tanítani, de e minden alatt csakis okos dolgot értettek azok, a kik a tanszabadságot érvényesíteni akarták. Én felhívom erre a t. minister ur figyelmét — az ő dolga, hogy mit csinál — hogy helyes-e, ha egy tudós professer ilyent ír és ilyent praelegál 1 Bizom a t. minister ur erélyében és főleg józan eszében, hogy iparkodni fog ezen a bajon segíteni. A múltkor a bizottságban nyíltan kérdésemre kijelentette, hogy ő politikai működésekért senkit az egyetemre nem fog kinevezni, hanem ő arra néz, hogy kinek milyen a qualificatiója. Ez szerencséje a tudós professor urnak, mert különben Csáky minister ur bizonyára nem nevezte volna ki. Kérem a minister urat, intézkedjék, hogy az ilyen bornírt tankönyvektől a magyar ifjúság megmeneküljön. Csupán csak ezt akartam a t. minister ur becses figyelmébe ajánlani. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve, hogyha tehát senki szólni n em kivan Berzeviczy Albert államtithár: T. ház! Legyen szabad egész röviden a tételhez felszólalnom, hogy pár szóval először Fenyvessy t. képviselőtársam mostani felszólalására, másodszor Herman Ottó képviselőtársamnak tegnapi, hozzám intézett replicájára válaszoljak. (Halljuk! Halljuk!) Fenyvessy Ferencz t. képviselő ur azon állítása, hogy e magyar jogtörténetnek a budapesti egyetemen rendes tanszéke nincs, téves, a mennyiben a magyar jogtörténetnek az európai jogtörténettel együttes rendes tanszéke van. A legújabb időig a magyar jogtörténetet egy másik tanár is tanította, ki épen a napokban fog nyugalomba lépni. Tehát, hogy a jövőben milyen intézkedés