Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-244

s §44, országos ülés május 16.án, cstttBrWkon. 1889, Először is a jó utak hiánya, a szállítási tarif­fák magassága, különösen az ipartermékekre vo­natkozólag, nemkülönben a kiállítás körül észlelt hiányok. Ezek oly tényezők, melyek arra kényszerí­tették a vállalkozókat, hogy iparvállalataikat túlnyomólag a fővárosban vagy ennek környékén helyezzék el. Nem kell bizonyítanom, hogy ez az iparra nézve nem kedvező, részint azért, mert a fővárosban létesített ipartelepek sokkal nagyobb befektetési tőkét igényelnek, mint a vidéken fenn­állók ; másrészt pedig mert a főváros munkás­viszonyai nem kedvezők, vagy legalább nem oly kedvezők a gyáriparra uézve, mint például a Felvidék viszonyai, hol igen sok munkás vár fog­lalkozásra, kiket állandó foglalkoztatás, biztos kereset által a kivándorlástól is a legbiztosabban vissza lehetne tartani. (Helyeslés jobbfelöl.) De, t. ház, vannak még más hibák is, melyek iparunk emelkedésének gátul állottak. Közigazga­tásunk bajai, a törvénykezésnek sokat javított, de azért tényleg létező hibái, a mellett a halfogyasz­tásnak csekély mérve, a külföldi piaczok elégte­lensége, ezek ha nem is egészen indokolták, de megfoghatóvá teszik az idegen tőkének vonako­dását a magyar gyáripartól. Már pedig, t. ház, az tény, melyet eltagadni és elvitázni nem lehet, hogy hazai iparunk emelkedésére okvetlenül szükséges tényező volna az, hogy a gyártelepek­nek, ipartelepnek alakítására, szervezésére a külföldi tőkét szintén képesek legyünk megnyerni azon egyszerű okból, mert nálunk ilynemű tőkék alig léteznek. Midőn az okokat itt ezekben látjuk, a legkö­zelebb fekvő orvoslás volna természetesen ezen okoknak egyszerűen elhárítása és elenyésztetése, vagyis szükségesek volnának: a jó utak építése, a szállítási tarifának mérséklése, a szállítás körül észlelt hiányok megszüntetése, a közigazgatásnak javítása, a törvénykezésnek olcsóbhá és gyorsabbá tétele, azonkívül a külkereskedelmi piaczok meg­szerzése és különösen a belföldi piaeznak. meg­hódítása a hazai ipar számára. (Helyeslés jobbfelöl.) És, t. ház, a mi a külföldi piaczokat illeti, erre vonatkozólag bátor vagyok a t. kormánynak figyel­mét felhívni a keleti tartományokra, a hol az én véleményem szerint legalább nem történt meg iparunk és kereskedelmünk érdekében annyi, a mennyit meg kellett volna kivánni és kérem addig, a míg nem késő, hogy olynemű intézkedések té­tessenek, a melyek a hazai iparnak ott állandó piaczot teremtenek és nem engedik kifejlődni azon viszonyokat, hogy lassanként ott is azon verseny­nyel találjuk magunkat szemben, a melyet itthon, saját hazánkban leküzdeni képesek alig vagyunk. (Helyeslés.) Erre nézve szükséges, t. ház, a kereskedelmi­es az iparviszonyok állandó figyelemmel kisérése s erre nézve egyik leghatalmasabb tényező* az országban a kereskedelmi- és iparkamarák. T. ház ! Áz 1 868 : VI. t.-cz. megalkotása óta az országgyűlés a kereskedelmi- és iparkamarák kérdésével egyáltalán nem foglalkozott. Az ország területén létező tizennégy kamara közül a magyar kormány kettőt állított csak fel, a többi az 50-es évek maradéka. 21 év óta áll tehát változatlanul a kamarai intézmény, nem mintha a fejlődött és pedig előnyösen fejlődött ipari és kereskedelmi viszonyok nem tették volna szükségessé a kamarák korszerű átalakítását és fejlődését. Ezen idő alatt nagyon természetesen a kamarák tekintélye ha­nyatlásnak indult annál is inkább, mivel a keres­kedelmi és ipari szakkérdésekben a kamarák véleménye esak a legritkább esetben kéretett ki s a mennyiben a kamarák saját jószántukból je­lentéseikben ezen véleményüket nyilvánították, azok figyelmen kívül maradtak. Azért szükséges, t. ház, hogy a kamarai intézmény a mai kereske­delmi és ipari viszonyoknak megfelelőleg átala­kíttassák. De addig is, a mig e tekintetben gyö­keres orvoslás fogna történni, szükségesnek tartom a kamarák számának szaporítását, mert, t. ház. hogy csak egy példát hozzak fel, itt van a leg­tekintélyesebb, a budapesti kereskedelmi- és ipar­kamara, a melynek joghatósága jelenleg kiterjed kilencz megyére, a fővárosra, öt szabad királyi és három törvényhatósági joggal felruházott városra, vagyis 42,245 négyszögkilométerre, mely terület­nek lakossága meghaladja a három milliót. A nél­kül, hogy ezen kiváló kamara tekintélyét sérteni akarnám, mégis kénytelen vagyok kijelenteni azt, hogy a terület ezen nagysága épen nem lehet működésének előnyére, sőt talán ezen területnagy­ság gátolj eredményesebb és teljesebb mun­kásság kifejtését. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) A mi a belföldi piaeznak megszerzését illeti, t. ház, itt örömmel constatálom, hogy a t. kormány a hazai ipar pártolásában jó példával megy elől, mert hiszen az egyes ministeriumok, a mennyire csak tőlük telik, szükségleteiket a hazai ipar által szeretik kielégíteni. És ha, a mi fölött nem két­kedem, ez az irány tovább is következetesen foly­tatva lesz, akkor a belföldi piacz megszerzésében és meghódításában az első lépések egyike meg­történik. Azonban, t. ház, itt is leplezetlenül kell egy tekintetben aggodalmaimat kifejeznem, mert kétségkívül nem kerülte el a t. ház figyelmét iparosaink azon állandó törekvése, buzgólkodása, melyet a hadsereg részére eszközlendő szállítások kérdésében tanúsít; és tény az is, hogy az utóbbi időben a közös hadügyi kormány részéről bizonyos előzékenységgel találkoztunk. Azonban ha mér­legelem egyfelől azon roppant nagy áldozatokat, melyeket hazánk a hadsereg fentartására hoz, másfelől az elért és kivívott eredményeket, határo­' zottaa azon conclusióra kell jutnom, hogy az ered-

Next

/
Oldalképek
Tartalom