Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.
Ülésnapok - 1887-244
s §44, országos ülés május 16.án, cstttBrWkon. 1889, Először is a jó utak hiánya, a szállítási tariffák magassága, különösen az ipartermékekre vonatkozólag, nemkülönben a kiállítás körül észlelt hiányok. Ezek oly tényezők, melyek arra kényszerítették a vállalkozókat, hogy iparvállalataikat túlnyomólag a fővárosban vagy ennek környékén helyezzék el. Nem kell bizonyítanom, hogy ez az iparra nézve nem kedvező, részint azért, mert a fővárosban létesített ipartelepek sokkal nagyobb befektetési tőkét igényelnek, mint a vidéken fennállók ; másrészt pedig mert a főváros munkásviszonyai nem kedvezők, vagy legalább nem oly kedvezők a gyáriparra uézve, mint például a Felvidék viszonyai, hol igen sok munkás vár foglalkozásra, kiket állandó foglalkoztatás, biztos kereset által a kivándorlástól is a legbiztosabban vissza lehetne tartani. (Helyeslés jobbfelöl.) De, t. ház, vannak még más hibák is, melyek iparunk emelkedésének gátul állottak. Közigazgatásunk bajai, a törvénykezésnek sokat javított, de azért tényleg létező hibái, a mellett a halfogyasztásnak csekély mérve, a külföldi piaczok elégtelensége, ezek ha nem is egészen indokolták, de megfoghatóvá teszik az idegen tőkének vonakodását a magyar gyáripartól. Már pedig, t. ház, az tény, melyet eltagadni és elvitázni nem lehet, hogy hazai iparunk emelkedésére okvetlenül szükséges tényező volna az, hogy a gyártelepeknek, ipartelepnek alakítására, szervezésére a külföldi tőkét szintén képesek legyünk megnyerni azon egyszerű okból, mert nálunk ilynemű tőkék alig léteznek. Midőn az okokat itt ezekben látjuk, a legközelebb fekvő orvoslás volna természetesen ezen okoknak egyszerűen elhárítása és elenyésztetése, vagyis szükségesek volnának: a jó utak építése, a szállítási tarifának mérséklése, a szállítás körül észlelt hiányok megszüntetése, a közigazgatásnak javítása, a törvénykezésnek olcsóbhá és gyorsabbá tétele, azonkívül a külkereskedelmi piaczok megszerzése és különösen a belföldi piaeznak. meghódítása a hazai ipar számára. (Helyeslés jobbfelöl.) És, t. ház, a mi a külföldi piaczokat illeti, erre vonatkozólag bátor vagyok a t. kormánynak figyelmét felhívni a keleti tartományokra, a hol az én véleményem szerint legalább nem történt meg iparunk és kereskedelmünk érdekében annyi, a mennyit meg kellett volna kivánni és kérem addig, a míg nem késő, hogy olynemű intézkedések tétessenek, a melyek a hazai iparnak ott állandó piaczot teremtenek és nem engedik kifejlődni azon viszonyokat, hogy lassanként ott is azon versenynyel találjuk magunkat szemben, a melyet itthon, saját hazánkban leküzdeni képesek alig vagyunk. (Helyeslés.) Erre nézve szükséges, t. ház, a kereskedelmies az iparviszonyok állandó figyelemmel kisérése s erre nézve egyik leghatalmasabb tényező* az országban a kereskedelmi- és iparkamarák. T. ház ! Áz 1 868 : VI. t.-cz. megalkotása óta az országgyűlés a kereskedelmi- és iparkamarák kérdésével egyáltalán nem foglalkozott. Az ország területén létező tizennégy kamara közül a magyar kormány kettőt állított csak fel, a többi az 50-es évek maradéka. 21 év óta áll tehát változatlanul a kamarai intézmény, nem mintha a fejlődött és pedig előnyösen fejlődött ipari és kereskedelmi viszonyok nem tették volna szükségessé a kamarák korszerű átalakítását és fejlődését. Ezen idő alatt nagyon természetesen a kamarák tekintélye hanyatlásnak indult annál is inkább, mivel a kereskedelmi és ipari szakkérdésekben a kamarák véleménye esak a legritkább esetben kéretett ki s a mennyiben a kamarák saját jószántukból jelentéseikben ezen véleményüket nyilvánították, azok figyelmen kívül maradtak. Azért szükséges, t. ház, hogy a kamarai intézmény a mai kereskedelmi és ipari viszonyoknak megfelelőleg átalakíttassák. De addig is, a mig e tekintetben gyökeres orvoslás fogna történni, szükségesnek tartom a kamarák számának szaporítását, mert, t. ház. hogy csak egy példát hozzak fel, itt van a legtekintélyesebb, a budapesti kereskedelmi- és iparkamara, a melynek joghatósága jelenleg kiterjed kilencz megyére, a fővárosra, öt szabad királyi és három törvényhatósági joggal felruházott városra, vagyis 42,245 négyszögkilométerre, mely területnek lakossága meghaladja a három milliót. A nélkül, hogy ezen kiváló kamara tekintélyét sérteni akarnám, mégis kénytelen vagyok kijelenteni azt, hogy a terület ezen nagysága épen nem lehet működésének előnyére, sőt talán ezen területnagyság gátolj eredményesebb és teljesebb munkásság kifejtését. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) A mi a belföldi piaeznak megszerzését illeti, t. ház, itt örömmel constatálom, hogy a t. kormány a hazai ipar pártolásában jó példával megy elől, mert hiszen az egyes ministeriumok, a mennyire csak tőlük telik, szükségleteiket a hazai ipar által szeretik kielégíteni. És ha, a mi fölött nem kétkedem, ez az irány tovább is következetesen folytatva lesz, akkor a belföldi piacz megszerzésében és meghódításában az első lépések egyike megtörténik. Azonban, t. ház, itt is leplezetlenül kell egy tekintetben aggodalmaimat kifejeznem, mert kétségkívül nem kerülte el a t. ház figyelmét iparosaink azon állandó törekvése, buzgólkodása, melyet a hadsereg részére eszközlendő szállítások kérdésében tanúsít; és tény az is, hogy az utóbbi időben a közös hadügyi kormány részéről bizonyos előzékenységgel találkoztunk. Azonban ha mérlegelem egyfelől azon roppant nagy áldozatokat, melyeket hazánk a hadsereg fentartására hoz, másfelől az elért és kivívott eredményeket, határo' zottaa azon conclusióra kell jutnom, hogy az ered-