Képviselőházi napló, 1887. XII. kötet • 1889. május 16–junius 3.

Ülésnapok - 1887-248

1 { g 248. országos ülés május 21-én, kedden. 1889. Elnök! Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni, az ülést folytatjuk. Szólásra ki következik? Madarász József jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! (H>dijuk! Halljuk!) Egyedül a katliolikus autonómia kérdéséhez fogok hozzászólani. Tegnap szőnyegre hozatván, a mi­nister ur oly;m nyi'atkozatot tett, a melyet én el nem fogadhatok s a melyet el kell, hogy határo­zottan ítéljek. (Helyeslés balfelöl.) A t. minister ur nyilatkozatát azzal kezdte agyán, hogy elismeri, miszerint a katholikusoknak ;iz autonómiához joguk van, de azzal folytatta, hogy ezen jognak érvényesítését kilátásba nem helyezte, sőt ellenkezőleg kibúvó okokat keresett. E kibúvó okokat azonban én csak visszautasítha­tom, mert azok egészen kicsinyesek és törpék. (Helyeslés a szélső balfelől.) Ezen okok voltak, hogy először a királynak kegyúri jogai kell, hogy érvé­nyesülést nyerjenek a katholikus autonómia ren­dén ; másodszor, hogy a katholikus főpapság, az alsó papság és a katholikus világiak más és más nézeten vannak. (Halljuk! Halljuk!) A Felség kegyúri jogait a katholikus autonó­miának megvalósítása kétségbe nem vonja, hanem az feltétlenül bizonyom, hogy ennek megvalósítá­sakor a kegyúri jogok gyakorlásának módjai)an változásnak kell történnie, (ügy van! balfelől.) Va­lamint minden nemzetnél, midőn a régi dicasterialis rendszerről áttértek az alkotmányos rendszerre és behozták a közegeknek felelősségét, változás kö­vetkezett be a királyi jogoknak gyakorlásában: épen ugy egy absolut hatalommal kezelt jognak gyakorlatában, midőn az a kormányzat keretébe illesztetik be, némi változásnak kell bekövetkeznie, de olyannak, a milyent az önkormányzat termé­szete megkövetel és melyet a jó administratio ér­dekei is kívánatossá tesznek. (Helyeslés balfelöl.) A nemzetek, midőn alkotmányokat szereztek, a fel­ségjogokkal szemben ezen utat követték. (Halljuk! Halljuk!) Ezen a eivilisált nemzeteknél nem ütköznek meg, ezt a dolgok megváltozása természetes ki­folyásának tekintik. (Ugy van! balfelől.) En cso­dálkozom, hogy a magyar közoktatás- és vallás­ügyi minister ezt be nem látja és hogy ezt be nem látva, a király kegyúri jogait akadályként tünteti fel a katholikus autonómia megvalósításánál. Senki, a katholikusok közül, a király legfőbb kegyúri jogait csorbítani nem kívánja s igy azok akadá­lyul nem is szolgálhatnak s azért határozottan visszautasítom, hogy a minister ur ilyen kibúvók mögé rejtőzzék. (Élénk helyeslésbalfelöl.) A másik ok, a melyet a minister ur felhoz, az, hogy más véleményen van a főpapság, máson az alpapság s máson a katholikus nép. A világ kezdetétől fogva a jogokból kizárt nép, a hatósá­goknak alárendelt rabszolgák és a hatalmat gya­korlók egy véleményen nem voltak soha. Ezek mindig eltérő véleményen voltak. (Ugy van! bal­felől.) Ma is a főpapság az egyház mindenhatóságát képviseli, az alsó clerus az elnyomott rabszolgákat, mi pedig, a katholikusok, a jogaiból kizárt népet, melylyel önkényesen, tudtunk és akaratunkon kí­vül rendelkeznek. (Zajos helyeslés balfelől) A magyar eultusministernek arra kell töre­kednie, hogy általános magas és a jelen politikai életnek megfelelő princípiumok érvényesüljenek az egyházi kormányzat életének terén is. (Igaz! Ugy van! balfelől.) S midőn Magyarországon min­den felekezet, még az is, a mely fajunknak, nem­zetünknek és államunknak ellensége, szabad és bir önkormányzattal: mikép lehessen azt már csak az egyenlőség szempontjából is eltűrni, hogy a katholikus egyház önkormányzási joggal ne bír­jon (Élénk helyeslés és tetszés balfelől.) Kern kérünk mi semmi olyat, a mit más hit­felekezet nem bir. Ugyanazt a jogot s ugyanazt a jogegyenlőséget kívánjuk mi is. Kern kívánunk mi az államtól protectiót, ha­nem kívánjuk azt, hogy az a kétes és rossz emlékű viszony és szerep, a mely az állam és a katholikus egyház között fennáll; melyet a királyság és a katholikus egyház zsarnoksága közösen állapított meg s a mely a középkor idejéből származott le minden instituti ójával együtt: szűnjék meg és tűn­jék el. (Élénk helyeslés balfelől) Az a kérdés, t. ház, hogy a nemzet fejlődése érdekében az autonómia, szükséges-e és a nemzet politikai életének biztosítékául szolgálhat-e ? Minél több tevékenység lép ki a közélet terére, minél több munkás és munkaerő vesz részt egy culturalis intézmény felépítésében s ezen intézmény egyes hiányainak pótlásában : annál több a biztosítéKúnk, hogy a közművelődési czéloknak a katholikus egyház is meg fog felelni. (Élénk helyeslés balfelől.) Csak az önkormányzat, csak az öntevékenységnek ösztöne, ingere nyújthat eszközt és módot arra, hogy az eddig indifferens katholikus közönség saját egyházának, iskoláinak és culturalis institutióinak emelésére minden áldozatot készségesen meg­hozzon. Alkotmányos szempontból pedig azt tapasz­taljuk, hogy csak azon vallások voltak az alkot­mány támaszai, melyek maguk is szabadok valá­nak. Szabadság az egyház, szabadság az állami élet körében : ikertestvérek és ha valahol ez, ugy Magyarországon az, a hol a vallásszabadság nevé­ben védelmezték meg a múlt században őseink az állami és nemzeti szabadságot, (ügy van! a szélső baloldalon.) Ha a protestáns egyházaknak szabadsága e nemzet és állam szabadságának megtartására éa

Next

/
Oldalképek
Tartalom