Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-231

90 231. országos ülés május 1-én, saerdáo, 1889. helyes, aláírom feltétlenül: mert hiszen a monar­chia két fele közti kiegyezésnek más czéija és alapgondolata nem volt és nem is lehetett, mint­hogy ugy a közgazdasági téren, a meddig a kö­zösséget az ország jónak látja fentartani, valamint a politikai téren is a paritás és a dualismus meg­hamisítatlamxl érvényesüljön, (Helyeslés balfel'ól) majd ismét a polgári és politikai jogok érvénye­sülésének mértékét — mert hiszen a felolvasandó pissus köriilbelől csak erre vonatkozhatik — azon vezér eszméhez fűzi, melyet a következőkben fe­jez ki: „Nincs nemzet" — már tudniillik mint a magyar — „mely kényesebb volna arra, hogy fe­lette csak törvényes uralom gyakoroltassák. (He­lyeslés balfelöl.) A politikai szabadságnak és ura­lomnak egyaránt törvényesen meghatározottnak kell lennie". (Általános elénk helyeslés.) Tökélete­sen helyes. (Helyeslés jobbfélöl.) Polónyi Géza: Miért nem mondták ezt mindig ?! (Nyugtalanság jobbfélöl.) Horánszky Nándor: Hogy azonban mi volt eddig az élet és a gyakorlat, az más kérdés To­vább menve, az igent, igazságügyministerur, ezzel kapcsolatosan nyilt levelének egy másik részében azt mondja, hogy: „rend és tisztaság az állami szervezet minden ágában, (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon) a visszaélések kiirtása és meggátlása, (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon) pártatlan előzékenység és egyenletes ré­szesítés az állami működés jótéteményeiben." (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) Végül, hogy egyéb kijelentéseit ezúttal elhall­gassam, a jogrend érvényesülése tekintetében szin­tén van egy kifejezése a nyílt levélnek, melyet én is magaménak vallok, mert azt mondja, hogy „jog­életünk szükségei ennélfogva analógok a nyu­gati nemzetekével, de nem azonosak". Én is azt mondom, hogy a nyugati nemzetek cultur fejlő­dése és joguraló helyzete, jelesen a jogrendnek megtestesülése a lehetőség határáig,*ez a jelszó, a mit Magyarországon én is elérni óhajtok. (Helyes­lés balfeJől.) Minthogy az igen t. igazságügyminister ur politikai nyilatkozatokat megfontolás nélkül tenni sohasem szokott és minthogy az igen t. igazság­ügyön nister ur bizonyára azon nézetek megvaló­sításáról, melyeket magáéínak vall, lemondani sohasem fog: önkénytelenül is azon kérdés merül fel, vájjon az marad-e tehát a cabinet egészének politikai iránya és kormányzati rendszere, a mi volt vagy pedig változni fog? Gróf Károlyi Gábor: Streikoljon Tisza! (Derültség.) Horánszky Nándor: Ha, t. ház, a politikai irány és kormányzati rendszer az marad, a mi volt, akkor, azt gondolom, ez további szóra nem szorul, akkor a helyzet lesz, a mi volt. 'Ha pedig a politikai irány és rendszer változni fog és erős meggyőződésem, hogy azon férfiú, ki e nyilatko­zatokat tette, törekedni is fog a maga álláspontját érvényesíteni azon bona fidessel, melylyel az ő lépégének járni kell: akkor legyen szabad kérde­nem, mi keresni valója van mégat. ministerelnök urnak abban a eabinetben? (Ugy van ! Élénk tet­szés a bal- és szélső baloldalon.) Hát a t. minister­elnök ur örökké akar kormányozni? Keresztül akar szolgálni minden íendszert? (Tetszés abal- és szélső balon.) Hajlandó elfogadni minden irányt és kormányzati rendszert? T. ministerelnök ur, ez még is csak legkevesebb, a mit mondanom lehet, a parlamenti morál legelső tekinteteinek negatiója. Mert ha egy politikai rendszer vagy irány meg­változik, hogy azt ugyanaz hajtsa végre, a ki éveken keresztül annak ellenkezőjét cselekedte, (Ugy van ! balfelöl) az legalább is a siker érdekében lehetetlen; (Ugy van! balfelöl) hogy magáróla politikai morálról ne is szóljak. De állandó veszély is a t. ministerelnök urnak ottléte a kormány élén. Először is nem mondhatja meg senki, hogy rövid idő jártával nem fogunk-e ismét hasonló catas­trophákkal találkozni, mint a minőnek én a véd­erő-törvényjavaslatot tartom. És azután ki mond­hatja meg, hogy azon esetre, ha azon törekvések, melyek az említett nyilt levélben foglaltatnak, érvényesülni akarnak, hogy mondom azok lehet­ségesek is lesznek a t. ministerelnök ur mellett. Nem a jóakaratot vonom kétségbe, hanem a poli-, tikai múltnak mindig vannak bizonyos obligoi, melyekkel csak bátor férfiak szoktak szembeszálni. Ezzel a báTörsággal pedig a t. ministerelnök ur nem rendelkezik, sőt természetében sem fekszik. Rendelkezik kimagyarázásokkal bármely helyzet­tel szemben, de hogy az egyszer hibásnak, vagy rossznak tartott eljárással szemben egy mást kövessen, ezt az erényét a t. mi­nisterelnök úrban még uem ismerem. (Helyes­lés a baloldalon.) Ha pedig a t. ministerelnök ur talán arra számít, hogy az együttműködéssel és a politikai együttéléssel elmosódnak azon diffe­rentiák, a mely feltevésnek a folytonos érintkezés folytán talán van valami természetes alapja: akkor legfeljebb gazdagabbak leszünk egy csa­lódással és szegényebbek a morálnak egy újabb fontos alkatrészével. Hogy mi lesz, azt nem tudom, de az ellentétes politika lehetősége, felfogásom szerint, egy cabinetből ki van zárva, az egymást mulhatlanul felemészti, az alkotás pedig, a mely ekként létre jő, egészséges semmi körülmények között nem lehet. (Élénk helyeslés balfelöl.) Én a magam részéről üdvözlöm azon férfiút, a ki ezen nyilt levelet közrebocsájtotta abban a következetességben, a melyet ezen nyilt levélben látok és mert ezen nyilt levélnek kell és bizonyára van is politikai tartalma, de bár általános voná­sokban van tartva, annak politikai tartalma a dolog természete szerint nem lehet más, mint azon ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom