Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-231

86 231. országos illés májas 1-én, szerdán. 1889. tekintetben, hogy igenis jogosultan és helyesen cselekedtünk akkor, midőn a kormányzatnak éveken keresztül folytatott eljárását és az ebben rejlő hibákat elítéltük és épen e szempontból magát a kormányzatot is helytelenítettük. (Helyeslés jobbfelöl.) Azonban, t. ház, hogy magára a reconstructióra vonatkozólag állást foglalhassak, vagy legalább véleményemet kifejezésre juttassam: legyen megengedve nekem az, hogy néhány főbb vonásban, csak ugy megütve és megpendítve, constatáljam azon politikai differentiákat, melyek köztünk és a túlsó oldal között— mert mindketten a közjogi alapon állunk— fenforogtak és a további fejleményekig fen forognak. (Halljuk! Halljuk!) Mi, t. ház, az államháztartás rendezésére akként törekedtünk, hogy az az adózók lehető kímélésével és a terhek fokozásának lehető mérséklésével történjék. A t. kormány erre a szempontra sohasem helyezett súlyt. Költött derííre-borura. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Isem törődött az ország polgárainak újabb megterheltetésével. És az eredmény, mely ma előttünk áll, az, hogy ime legközvetlenebb szükségeink tekintetében is koplalni vagyunk kénytelenek. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) A kiegyezés és közjogi alap tekintetében a mi törekvésünk mindig oda irányult, hogy az abban rejlő két alapgondolat, t. i. a nemzet közgazdasági helyzetének akadálytalan fejlődése, politikailag pedig a teljes paritás és dualismus a maga tiszta és meghamisítatlan valóságában érvényesüljön. (Halljuk! Halljuk!) A gazdasági helyzetre vonatkozólag a t. kormány nyakába akasztotta az országnak az ismert reactionarius védvámos politikát. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon,) Lekötötte az országnak fogyasztási adóit. És jó részben ezek szülték azt a súlyos helyzetet, a mely előtt ma az ország áll. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Politikailag pedig oda jutottunk, hogy az ország határain kivül álló tényezők dictálják Magyarország számára a törvényeket. (Igaz! Ugy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Ezen törvényekhez Magyarországnak — legalább sikeresség tekintetében — fájdalom, vajmi kevés hozzászólni valója van és pirulva kell az országnak visszavonulni még az olyan követelésnek törvénybe iktatása elől is, melyek a nemzet élet- és létérdekeit képezik. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon. Ellenmondások a jobboldalon.) Mi a nemzeti alapokon nyugvó egységes Magyarországot ugy óhajtottuk és óhajtjuk megalkotni, hogy abban az egyenlőség, jogrend, szabadság és a törvényeknek tiszta, meghamisítatlan uralma érvényesüljön. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) A t. kormány a jogrend érdekében állandóan oly alkotásokat hozott be, a melyeknél azt látjuk, hogy a joguraloinmal szakítva, mindent a kormány hatalmi körébe igyekszik vonni, (Élénk helyeslés a bal- és szélső' baloldalon) a hol a polgári és politikai jogokat minden alkalommal meghamisítják; (Elénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) a hol azok tiszta gyakorlását intézvényes törvények által lehetetlenné tették, az egyenlőség tekintetében pedig — csak a tényt constatálom — azt látjuk, hogy akár felekezeti, akár nemzetiségi, akár társadalmi tekintetben a legnagyobb megtagoltság jelenségei mutatkoznak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mi az erkölcsi erő ébresztése érdekében folyton követeltük, hogy ugy a politikában, mint a kormányzatban az igazi morál érvényesüljön ; (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon) és mit látunk, t. ház? azt, hogy a t. kormánynak kétféle politikája van: egy elméleti és egy gyakorlati. Hiszen például koronkint halljuk itt a házban akár Jókai Mór, akár György Endre képviselő urak és mások részéről, de a sajtóban i*, hogy mi értjük a t. függetlenségi pártot, mi értjük az ő törekvésüket, hisz azokat mi is szivünk benső rejtekében őrizzük; (Derültség abal- és szélső baloldalon) de azután mikor arról van szó, hogy törvényt szavazzanak meg ne a függetlenségi pár; által képviselt alapon, de azon alapokon, melyet önök is magukénak tartanak és melyek a nemzet érdekeinek megfelelnek : akkor osztrákabbak az osztráknál. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Elméletileg naponkint halljuk a liberalismust említeni; de méltóztassék a kormány és a t. túloldal alkotásait és tetteit megnézni, minden téren a legnagyobb reactióval találkozunk, akár gazdasági, akár politikai, akár más tekintetben. Hangoztatják, különösen hangoztatja a ministerelnök ur, valahányszor alkalma nyílik rá, hogy mennyire barátja az alkotmányosságnak, hogy azt sohasem sértette meg, holott nyilvánvaló, hogy alkotásaiban a legnagyobb autocraticus alkatrészek foglaltatnak. Hiszen, hogy egyebet ne említsek, a főispáni intézmény hatáskörének kitágítását, a mely még mindig nem ért véget és most a pénzügyi igazgatásra is ki akarják terjeszteni, melylyel nem azt akarom kifejezni, hogy törvényeink ne ugy alkottassanak és ne legyenek olyanok, hogy azok által jó és erélyes administratio létesüljön, de tényekre hivatkozom, hogy a főispánok tevékenysége nem az erélyes közigazgatásban mutatkozik, hanem mutatkozik a kormány politikájának kortestámogatásában. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ha a t. ministerelnök ur ezt tagadni akarná, legyen szabad nekem csak egyetlenegy, köztem és közte felmerült körülményre hivatkoznom. (Halljuk! Halljuk!) Gondolom, az 1884-iki választások idejében történt, hogy Erdély egyik kerületében a válasz-