Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-231

82 231. országos ülés májas 1-őn, szerdán. 1889. ben ebben a tempóban haladunk és azzal az óva­tossággal tartjuk fenn e költségvetés kereteit, a melylyelaz utóbbi években fentartottuk : elmond­hatom túlzás nélkül, hogy talán nem á la minute megszabva, de mindenesetre a legközelebbi időben az államháztartás egyensúlyának helyreállítását komolyan várhatjuk, remélhetjük, de csinálhat­juk is. Azonban nem szabad elhallgatnom a t. ház előtt azt, hogy ennek még vannak akadályai, melyek nemcsak e költségvetésben rejlenek. Van­nak kiadások, melyekkel még szembe kell néznünk és nehézségek, melyeket még le kell küzdenünk, így már jelentésünkben felemlítettük, hogy a hon­védelmi minister urnak a költségvetési előirány­zaton kivül a közelebbi években körülbelül 13.400,000 frtra lesz szüksége, melynek igazolása nem ide tartozik, de melynek terhe a legközelebbi évekre fog háramolni. És tagadhatatlan, hogy állami bevételeink küzt van tényező, az államjavak eladásából folyó bevétel,mely 1887-ben6.300,000, 1888-ban 5 és fél millió, 1889-ben pedig 5 millió­val van előirányozva, mely szinten oly forrás, melynek ideig-óráig hasznát vesszük és méltán vehetjük, mert más irányban a nemzeti vagyont sokkal gyümölcsözőbben használtuk fel — hogy többet ne említsek, vasutakra, gépgyárra stb. — de tagadhatatlan, hogy az óvatos politikusnak előre kell látnia azt az időpontot, midőn ezen bevételi forrásnak más által való helyettesítésérői és ille­tőleg az államháztartás keretének ezen forrás kizárásával való fentartásáról kell gondoskodni S az is kétségtelen, hogy a valuta-reform, a regálé­megváltás keresztülvitele és a nélkülözhetlenség mértékével előtörő némely reform a kiadások ideiglenes vagy végleges szaporodása nélkül aligha lesz valósítható. Nagyon szükséges és kí­vánatos és azt hiszem, el is érhető, hogy a tör­vényhozás minden intézkedésnél magára az állam­háztar.'ás mérlegére is figyelemmel legyen. De a különböző érdekek mérlegelése okvetlenül szük­séges és ennek következtében szükséges az, hogy mindeniknek a kellő mértéket megadva, vigyáz­zunk arra, hogy államháztartásunkban se vissza­esés, se megállás ne legyen, mert minél inkább elérjük ezt. annál jobb politikát fogunk csinálni es annál jobban biztosíthatjuk a reformok létesít­hetését is. Nem szeretnék a múltba nagyon meszsze visszamenni; de tanulságot nyújt az eleget s azt hiszem, ha az 1868/9-ben nehezen fentartott rendet több évben nagy rendetlenség követte, ha az 1875­től 1878-ig lényegesen javult helyzet után, éveken át részben külső események, de részben más ténye­zők közrehatása folytán is a költségvetések újabb megzavarása következett; ha az 1880 — 82. évi javaslat után újabb nehézségek következtek és ennek következtében részben a túlkiadások ellen kellett intézkedni, részben új bevételi forrásokról kellett gondoskodni: mert vagy a túlkiadások elleni szigor hiánya, vagy a bevételek elégtelen­sége folytán könnyen keletkezhetnék újabb zavar azon rendezésben, mely határozottan és praegnan­sul kezd 1886. után, 1887-ben és 1888-ban mutat­kozni s ez annál nagyobb hiba lenne, mert a tör­vényhozás áldozatkészsége folytán most már sokkal bővebb és egyöntetűbb, rendszeresebb források nyíltak az államháztartás rendezésére. Ezeket is koczkáztatni, kellő eredmény nélkül elenyésztetni akarni, azt hiszem, nagy hiba lenne. Epén azért midőn az 1889-iki költségvetést ezen főbb vonásokban a t. ház előtt, azt hiszem, kellő tárgyilagossággal előadni bátor voltam, nem tehetek egyebet, mint azt, hogy a költségvetést ebből a szempontból ajánljam a t. háznak, mert ez azon az utón halad, a melyen meg kell maradnunk, ha államháztartásunkat rendezni akarjuk és egy­úttal oly kereteket ölel fel, oly tényezőket tartal­maz, a melyek a mostani viszonyok szerint és jelenlegi erőnkhöz képest a nemzetgazdasági és culturalis haladásnak is kellő mértékben szolgála­tokat tesz. Nem mondhatok tehát egyebet, mint hogy ha kellő szigorral és óvatossággal ezen az alapon megmaradunk, az államháztartás rendezését és a szükséges reformokat is minden veszély nélkül valósíthatjuk. Ebből a szempontból ajánlom a költ­ségvetést a t. háznak elfogadásra. (Élénk helyeslés a jobboldalon ) Nagy István jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor; T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn a tárgyalás alatt levő állami költségvetésre és ezzel kapcsolatosan magára a politikai helyzetre vonatkozólag is állás­pontomat jelezni és kifejteni kívánom, szükséges­nek tartom előrebocsátani, hogy számtételek fel­sorolásába csakis annyiban fogok bocsátkozni, a mennyiben azt egyfelől a helyzetnek constatálása, másfelől a jövendő fejlődés esélyeinek combinálása megkívánja. Teszem pedig ezt azért, mert azon sxílyos hibák, a melyek a múltban elkövettettek és a melyeknek árát a nemzet oly drágán fizeti meg, (Igaz! balfelöl) sokkal ismeretesebbek, semhogy azokkal részletesebben foglalkoznom kellene, más­részről pedig a jövendő fejlődésnek tényezői ma még annyira ismeretlenek, különösen az egyensúly helyreállítására való tekintettel, hogy azokhoz combinatiókat fűzni ugyan lehet, de azokra ma még építeni nem lehet, Álláspontom tehát, melyet pénzügyeinknek jövő fejlődésével szemben elfoglalni kívánok — a múlt évről e perczben még megemlékezni nem aka­rok — a várakozónak álláspontja, mert a törvény­hozás által közelebb megszavazott rendkívüli ter­hek folytán ma még korai minden oly combinatio, a melyet arra nézve felállítani akarnánk és óhaj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom