Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-230
76 230. országos ülés április 30-án, kedden. 1889 se másiknak, se a nagybirtokosoknak, se a kisbirtokosoknak érdekei ne károsuljanak (Htlyedésa jobboldalon) és hogy oly intézkedések történjenek, melyek az ország összes lakosainak érdekeivel találkoznak. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha nem ugy fog történni, akkor helyesen teszi majd a képviselő ur, ha annak idején feleletre fogja vonni a kormányt. A vizi ügyeknek egy kézbe összpontosítása volt tehát a főszempont, a miért szükséges volt törvényjavaslat előterjesztése. Mert csakugyan a vizjogi törvény végrehajtása eddig két ministerre volt bizva; az egyikhez tartoznak az ármentesítési ügyek, a másikhoz a vízszabályozási ügyek. Már pedig méltóztassanak megengedni, a két ügykör között a határt megvonni nemcsak igen nehéz, de lehetetlen is és igy azoknak két külön ministeriumba való beosztása nemcsak az egyes érdekelteknek, hanem a ministerium működésének is hátrányára van. Ezért szükséges ez irányban a változtatás. A mi Madarász t. képviselő ur észrevételét illeti, hogy a hajózás ügye kizárólag kereskedelmi ügy és azért annak a közlekedési minister kezében kellene maradni, megjegyzem, hogy ebben a törvényjavaslat nem tesz változtatást. A hajózás ügye ezentúl is a közlekedésügyi minister kezében marad és ő azt, a mi a hajózás érdekében szükséges, meg is fogja tenni. Ez tehát az egyik, nem személyes, hanem tárgyi ok, mely az ezen törvényjavaslatban foglalt változtatást szükségessé teszi. De van még számos más ok is. Egyik az, melyet Darányi í. képviselő ur felemlített, tudniillik a kereskedelem érdeke. Ha valamely állam oly vámpolitikát követne, mely kereskedelmi érdekeinkkel ellentétben van, nem mondom, hogy ezt a tarifapolitikával lehetne ellensúlyozni, de a bajt mérsékelni ez utón igenis lehet; s ezért szükséges és helyes, hogy a vámpolitika és a tarifapolitika egy kézben egyesittessék. (Helyeslés jobbJelöl.) De még inkább szükséges, hogy a tengeri hajózás ügye ugyanazon minister kezében legyen, a ki a vasúti tarifapolitikát viszi, mert nem elégséges az, hogy terményeinket bizonyos tarifa szerint Fiúméba szállítsuk, hanem intézkedni kell arról is, hogy onnan tovább mi történik velünk. Szükséges, hogy a teendő intézkedések ugyanazon egy kézben legyenek, a mely általában a tarifa-ügyeket vezeti. Ez a másik szempont, mely a, javasolt változtatást szükségessé teszi. A dolog lényege ellen Madarász t, képviselő úr nem tud kifogást, hanem főképen az elnevezést nem tartja helyesnek. T. ház ! Az elnevezés ezen törvényjavaslatnál nagyon alárendelt momentum. Nem az elnevezésért történik a változtatás, hanem az ügyek helyes csoportosítása érdekében (ügy van! jobbfelöl) és ha a csoportosítás helyes, akkorszerintem legalább az el I nevezést mellékesnek lehet tekinteni. Nem tartom szükség esnek, t ház,hogy a ministerium elnevezésében ki legyen fejezve, a mi azon ministerium körébe tartozik. Azt a hosszú czímet, melyben az ügyeknek három csoportja meg van jelölve, a gyakorlati életben feleslegesnek tartom. Hogy ezzel az ipar érdekei háttérbe szoríttassanak, az senkinek eszébe nem jut, épen ugy nem, mint az, hogy ezzel Austria részére valami kedvezés történjék. Ez itt nincs szándékban és ezen az nton el sem volna érhető. Azért, bár az elnevezést alárendelt jelentőségűnek, de helyesnek tartom, ugy a mint elő vari terjesztve, kérem a t házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Polónyi képviselő ur kívánja szavainak félremagyarázott értelmét helyreigazítani. , Polónyi Géza: Igen röviden élek jogommal. Ugy a t. minister ur, mint Darányi t. képviselő ur, azt vetik szememre, hogy felszólalásommal az volt czélom,hogya nagy- és kisbirtokosok érdekeit egymással szembe állítsam. Bocsánatot kérek, ez nem volt czélom, sőt abban látom a kérdés culminatioját, hogy létezett egy minister, ki e két érdeknek harmóniáját tudta biztosítani és egyiknek fölényét a másik fölött nem engedte túlsúlyra emelkedni. De azt állítani, hogy nagybirtok és kisbirtok külön érdeke nem létezik, annyi volna, mint a napot az égről letagadni. Én nem elégszem meg azzal, a mivel a többség megelégszik, hogy az elveket helyesli; hanem a gyakorlati életben is követelem azok alkalmazását. (Helyeslés szélső balfelől.)Ma,)á méltóztatnak meghallani a költségvetési vitánál, midőn bebizonyítjuk, hogy a kataszternél mily mértékben történt kedvezményezés a nagybirtokos osztálynak a kisbirtokosokkal szemben. Ezt látjuk most is, mert nem titok, hogy évek óta folyt az aknamunka, hogy a jelenlegi közlekedésügyi minister kezéből a Tisza-szabályozás kérdése kivétessék. Ez volt szavaimnak értelme. En azt óhajtom, hogy a nagy birtokosok érdekei a vizszabályozásnál előnyben • ne részesittessenek. (Helyeslés szélső balfelöl.) Elnök: T. ház.' Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur sem kívánván szólani, a tanácskozást is befejezettnek nyilvánítom. Megjegyzem a szavazás előtt, hogy a törvényjavaslatra a bizottság egy módosítást tett és minthogy a bizottsági jelentés a tanácskozásnak a tulaj donképeni alapja, a részleteknél ezen módosítással együtt fog az illető szakasz felolvastatni. E szerint, ámbár a bizottság új szöveget nem nyomatott ki, a kérdés mindenesetre az: elfogadja-e a ház a szőnyegen levő törvényjavaslatot a bizottság által beterjesztett szöveg szerint általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául; igen
