Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-230

•230. országos ülés űprilis 30-áu, kedden. 1889. 7Í Mindezen feliratok és kérvények kiadatnak a ház kérvényi bizottságának tárgyalás és jelentéstétel végett. Tibád Antal jegyző: Széll Ákos, az állandó igazoló bizottság előadója! Széll Ákos, az állandó igazoló bizottság előadója: T. ház! Az állandó igazoló bizottság nevében tiszteletteljelentem, hogy a bizottság Vályi Árpád, Szilágymegye szilágy-somlyói kerületében folyó évi ápril 25-én megválasztott országgyűlési képviselő megbízó levelét vizsgálat alá vévén, miután a választási jegyzőkönyv a törvény rendeletének ugy alakilag, mint tartalmilag megfelel, nevezett képviselő urat, a 30 napi kérvényezési jog fentartása mellett igazolt, képviselőnek találta. Elnök: Az állandó igazoló bizottság jelentése alapján Vályi Árpád, Szilágymegye szilágysomlyói kerületében megválasztott or&zággyülési képviselő a 30 nap fentartásával igazoltatik és azl. osztályba soroztatik, minthogy ebben a legkevesebb tag van. Több jelentés nem lévén, jelentem a t. háznak,, hogy Szederkényi Nándor képviselő nr egy sürgős interpellatiót jelentett be az italmérési jog tárgyában. Azt hiszem, a t. ház, méltóztatik belenyugodni abba, hogy a képviselő ur a mai ülés végén tehesse meg interpellatióját. Méltóztassék a t. ház az interpellatiós könyv felolvasását meghallgatni. Tibád Antal jegyző (olvassa): „Szederkényi Nándor, az italmérési jogot szabályozó utasítás tárgyában, a pénzügyministerhez." Elnök: Következik a napirend: az 1889. évben kiállítandó xíjonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslatnak harmadszori felolvasása. Dárdai Sándor jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most harmadszor fölolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem.') Azt hiszem, kijelenthetein, hogy megszavaztatik és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Kérem a* t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját hitelesíteni, hogy főrendiházhoz átküldhető legyen. Dárdai Sándor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek erre vonatkozó pontját). Elnöki Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen pontját hitelesítettnek jelentem ki. Következik a pénzügyi bizottság 331 számú jelentése „az 1847/8. évi III. törvényczikk 14. §-ának módosításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, a t. ház méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni és igy az általános vitát megnyitom. Áz első szó illeti a bizottság előadóját. Hegedüs Sándor előadó : T. ház! Az 1848-iki törvényhozás a dieasterium rendszerével szakítva, a cabinetrendszert és a parlamentáris kormányt megteremtve, még nem birt azzal az idővel és tapasztalással, hogy az egyes ministeriumok hatáskörének fejlődése tekintetében a megfelelő észleleteket megtehesse. Később, midőn az alkotmányos élet újra megnyílt, az ezen időközben beállott változások folytán, a gyakran nagyon is parancsoló szükségletek a fejlődésnek némely tekintetben oly irányokat adtak, melyeket előre látni nem lehetett. Igy különösen a vizszabályozás tekintetében a teendők oly rohamosan szakadtak a kormány nyakába, hogy e tekintetben a legnagyobb erőfeszítésre s egyúttal a nemzet részéről a legnagyobb áldozatokra volt szükség; különösen a vizszabályozásnak az ármentesítés szempontjából való feladatai domináltak, a melyek mig egyrészről a vagyons életbiztonság követelményeinek tettek eleget, másfelöl a földmivelés érdekeinek szolgáltak. Ezzel kapcsolatban a kereskedelmi érdekeket is szem előtt kellett tartani, ele a teendők halmaza és költséges volta ezeket inkább háttérbe szorította, ugy hogy legnagyobb folyónkon a kereskedelmi szempontokból való intézkedések inkább csak a legutóbbi időben nyomultak előtérbe, különösen a Vaskapura és a Felső-Dunára vonatkozó törvényhozási intézkedésekben. De a helyzetet a földmivelés érdeke dominálta. Hozzájárult ehhez, hogy a vízjogi és a belvizek szabályozására vonatkozó törvényhozási intézkedésekkel kapcsolatban a földmivelési érdekek még szorosabb összefüggésbe jöttek a vizszabályozás ügyével. Minthogy pedig e két ügykör két különböző ministeriumhoz tartozott, ebből gyakran anomáliák, eltérések, sőt összeütközések fejlődtek ki. Szükség volt tehát az iránt intézkedni;, hogy a teendők lehetőleg egy tárcza keretébe illesztessenek be. A mint ez eszme parancsoló szüksége előállott, természetes következménye volt, hogy ezzel a ministeri tárczák körében az egyensúly megromolván, intézkedni kellett a két ministeri tárcza hatáskörének más beosztása iránt is. Hozzájárult, hogy a nemzetgazdasági fejlődésben az állam működése nálunk leginkább a vasutak terén érvényesült. Nemcsak a vasúthálózat eldarabolt volta és különböző társulati érdekek alárendeltsége követelte a vasutak minél nagyobb mérvben való államosítását j de az európai vámviszonyok fejlődésénél fogva szükség volt gondoskodni arról, hogy a mennyiben kereskedelmünk és iparunk a vámviszonyokban nem kaphatnak elég eszközt fejlesztésükre, sőt e tekintetben áldó-