Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.
Ülésnapok - 1887-222
222. országos ülés április 8-án, hétfén, 1889. 28 vényjavaslatot elfogadta és így az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendi házhoz fog átküldetni. Következik az „1887. és 1888. évi közösüo-vi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslat" harmadszori felolvasása. Beőthy Algernon jegyző (oltassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik e a most harmadszor felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is elfogadni?(Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot megszavazza és igy az alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a főrendiházhoz fog átküldetni. Kérem a t. házat, méltóztassék a jegyzőkönyvnek ezen harmadszori megszavazásra vonatkozó két pontját hitelesíteni, hogy az a főrendiházhoz átküldhető legyen. Tibád Antal jegyző (olvassa a jegyzőkönyvnek idevonatkozó két pontját). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv ezen két pontját hitelesítettnek jelentem ki. T. ház! A mai ülés napirendje ezzel ki van merítve. Még a ministerelnökur kivan egy törvényjavaslatot benyújtani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Van szerencsém benyújtani egy törvényjavaslatot indokolásával együtt a nyereménykölcsön-kötvények és az ígérvények forgalmáról. Kérem a t. házat, méltóztassék ennek kinyonmtását és szétosztását elrendelni és elhatározni, hogy mielőbbi tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassák, miután azt hiszem, nem is szükséges fejtegetnem, hogy a dolog természeténél fogva a törvény létrejövetele igen sürgős. (He'yeslés.) Elnök : A törvényjavaslat indokolásával együtt ki fog nyomatni és mielőbbi előzetes tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép viselőház! (Halljuk!) Nem tudom, méltóztatik-e megengedni, miután szabály szerint be nem jelenthettem, hogy Szentkirályi Albert t. képviselő urnak a regale-ügyben, hozzám intézett interpellatiójára válaszoljak. (Halljuk!) Egyúttal kijelentem azt is, hogy a két másik interpellatióra, melyeket ugyanebben az ügyben hozzám intéztek, ha t. ház megengedi, hajlandó vagyok szintén válaszolni, de ugy látom, hogy az interpelláló urak nincsenek jelen. Szentkirályi t. képviselő ur, az italmérési jog megváltására vonatkozó pénzügyministeri utasítások és rendeletek tárgyában intézett hozzám interpellatiót, mely igy szól: (Olvassa:) „Miután az utasítások oly rendelkezéseket tartalmaznak, melyek a törvény szellemével és betűjével ellentétben állanak, kérdem a t. pénzügyminister urat, van-e ezen körülményről tudomása. 2-szor, ha van, mit szándékozik tenni e visszásság megszüntetésére ?" Magára az interpellatióra, t. ház, igen röviden felelhetnék és felelek is annyiban, mert mondhatom, hogy bizonyára nincs tudomásom. És biztosítom a t. képviselő urat, hogy sem a pénzügyminister, sem általában a pénzügyministerium, oly utasítást, mely a törvénynyel ellenkeznék, kiadni nem szándékozott s azt hiszem, nem is adott. (Ugy van! jobbfelől.) De ha kiderülné bármikor és bármely pontjára nézve, hogy az utasítás a törvénynyel tévedésbőlnem egyezik,bizonyosan a pénzügyminister és a pénzügyministerium is a törvényt fogja irányadónak tekinteni, nem pedig az utasítást. (Helyeslés.) Ismétlem, nem gondolom, hogy megesett volna, de ha tévedésből egy vagy más esetre vonatkozólag mégis megtörtént volna: irányadóul, döntőül, a dolog természeténél fogva és kötelességszerííleg is, bizonyosan mindig a törvény fog szolgálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Nem tudom, felsorolhatok-e mindent itt röviden, de miután a képviselő ur egy pár kérdést fölvetett indokolásában, ezekre is óhajtok néhány szót szólani. (Halljuk!) A t. képviselő urnak, beszédje után ítélve, nagy aggodalma volt a miatt, mi fog történni a regale-joggal ott, a hol épületek, ingatlanok is voltak együtt bérbe adva. Bőt a képviselő ur még abbeli aggodalmát is kifejezte, hogy miután ezek — meglehet, néha igen sokba kerültek, pedig ma nem érnek annyit, igy a pinczék, állások, kutak, stb., utoljára az az eset állhat elő, hogy a regalejogosult a helyett, hogy kapna valamit, ha a bérbeadott ingatlannak értéke levonatik, esetleg még ő tartoznék valamit fizetni. Ez volt. gondolom, okoskodásának menete. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a képviselő ur — és kérem, legyen szíves majd utána nézni — az idézésben is téved, mert az utasításnak egy oly szakaszát, mely az adóalapon való rendszeres eljárásra vonatkozik, hozta kapcsolatba azon eljárással, mely 7 beáll, ha az adó alapján történő rendszeres eljárástól eltérő utat kell követni. De bármint álljon is a dolog, ha a joggal együtt ingatlanok is voltak bérbeadva— és itt az, hogy „bármely" ingatlanok, vagy csak ingatlanok mondatnak, különbséget nem tesz — a megállapításnál két eset fordulhat elő: vagy elkülöníthető az egyik és a másik után fizetett adó és akkor természetesen az lesz alapja a további eljárásnak; vagy nem különíthető el, akkor előáll annak a szüksége, hogy az ingatlanok megbecsültes ének. De ugy a törvény, mint az utasítás egyenesen megmondja, hogy a becslésnél nem az az irányadó,
