Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-237

944 237, or-zftros ülés májns 8-án, szerdan. lSSi). Tisza Kálmán ministerelnök: Én, t, ház. senkitől és a törvényhozás kebelében sem nem­csak érdemek decretálását, de mé<r elismerést sem kivánok, de kivált a túlsó oldaltól nem; egyet azonban kérek és ez az, a mit nem tapasztalok: igazságot (Elénk helyedés és tetszés a jobboldalon. Zaj a hal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Én nem voltam minister­elnök ! Tisza Kálmán ministerelnök: Ha a kép­viseli! úr ministerelnök lett volna, Isten mentse meg az országot, nem 14, de csak egy esztendeig, bizonyosan senki sem szavazna reá. (Tetszés a jobb­oldalon. Zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza: Én nem kíséreltem meg államcsínyt! (Na.gy zaj. Halljuk! Halljuk! jobb­felöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: Két rövid megjegyzéssel befejezem beszédemet. Az egyik az. hogy gróf Apponyi t. képviselő ur, midőn elismerte, hogy 1875-ben ziláltak voltak a pénzügyi viszonyok, elismerte, hogy az első években, igaz, mint monda, az általa sok irányban megtámadott, túlságig vitt fisealisrnussal kezdett a dolog rendbe jönni; azután azt mondta, hogy ké­sőbb azonban, ugyanezen kormány működése következtében még sokkal nagyobb zavarok állot­tak be, mint a milyenek 1875-ben voltak. Azt, t. ház, nem kell fejtegetni, de csak rá kell mutatnom, bog} 7 az első rendezés kilátását megzavarták igenis azok a ránk jövő politikai viszonyok, a keleti háború, azután, a mi annak a következése volt, a rendkívüli költségek, melyeket ennek következtében tenni kénytelenek voltunk. (Ugy van! ügy van! jobbfelől.) Hozzájárult, elisme­rem, de ezek nem esnek oly súlyosan a mérlegbe, hogy midőn, ezek daczára, ismét beállt a javulás. nem bírtunk kifejteni elég ellenállást oly követe­lésekkel szemben, melyek pávtkiilönbség nélkül és oly czélokra tétettek, melyeket előmozdítani mi is óhajtottunk, de melyekkel várni talán helye­sebb lett volna. De mindezek daczára azt mondani, hogy nagyobb pénzügyi zavar, nagyobb baj kelet­kezett, mint 1875-ben volt, már engedelmet kérek, csakugyan nem lehet Hiszen hasonlítsa össze akárki Magyarország akkori hitelét a maival. Oly időben vettük át Magyarország pénzügyeit, midiin csak kézi zálogra, uzsora-kamatra kaptunk pénzt (Ugy van! Ugy van! jobbfelől) s minden bonyoda­lom daczára ugy bírtuk vezetni ügyeinket, a hogy minden oly állam szokta vezetni nehéz időkben, melynek hitele van és a melynek fennállása, biz­tonsága iránt Európa összes népei garantiát mer­nek vállalni. (Telszés jobbfelöl- Felkiáltások a szélső balon: Sokszor hallottuk, de soha sem hittük!) Soha­sem mondtam, ha nem provocáltak rá. De ha a tényállás ellenkezőjét hallom, kénytelen vagyok ismételni. Apponyi t. képviselő ur azt i< mondta: külö­nösnek találja, hogy én a trónbeszédre hivatkoz­tam, hogy hiszen benne van abban a közigazgatási bíróság is és azt mondta: különös, hogy valaki meg­szegett szavára, mint argumentumra hivatkozzék. Kngedelniet kérek, t. képviselő ur, a trónbeszéd mindenesetre a kormány követendő politikájának programmja, de programmja annak az egész országgyűlési eyclusnak, melynek megnyitásakor elmondatott. Midőn ezen országgyűlés még fele idejét sem élte át, midőn ma is azt mondtam, hogy a közigazgatási bíráskodással komolyan foglal­kozunk és hogy kötelezettséget nem vállalunk ugyan, de remélem, hogy az erre vonatkozó javas­latot a jövő ülésszak alatt be fogjuk terjeszteni, akkor már szavam megszegéséről beszélni nem lehet. Ilyenek azok, a melyekért a t. képviselő uraktól nem kérek sem elismerést, nem elnézést, de igazságot kérni, van jogom. (Zajos helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezett­nek nyilvánítom, következik a szavazás. A minis­terelnökség költsége személyi járandóságok czímén 73,800 frttal van a költségvetésben elő­irányozva. Erre vonatkozólag Irányi Dániel kép­viselő ur 8,000 frttal kevesebbet kivan előirányoz­tatni, tudniillik a ministerelnök tiszti, működési és személyi pódékok czímén előirányzott 12.000 frtból csak 4,000 frtot kivan megNagyni, a minek következtében a megszavazandó tétel 8,000 frttal változnék. Mindig a nagyobb összeg lévén az, mely szavazással eldöntendő, a kérdés az, elfo­gadja-e a ház e költségvetés szerint a javaslatba hozott 78,800 frtot, szemben Irányi Dániel kép­viselő ur módosítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a, kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtör­ténik.) A ház többsége elfogadta. Ezen költség­vetési tétellel kapcsolatban Irányi Dániel képviselő ur határozati javaslatot terjesztett be, mely szerint kívánja, ho<ry kimondassék, miszerint a kormány utasittassék, hogy először a közigazgatási bíró­ság felállítása, másodszor a tisztviselők szolgálati pragmaticája tárgyában a jövő ülésszak folyamá­ban törvényjavaslatokat terjeszszen elő. Ehhez a. ministerelnök ur azon módosítást terjesztette be, hogy ezen szavak „a jövő ülésszak folyamában'' Nagyassanak ki s tétessék helyükbe „lehetőleg mielőbb". Én tehát először fel fosom tenni szava­zásra az Irányi Dániel képviselő ur által javas­latba hozott határozati javaslat szövegét és ha ez el nem fogadtatik, akkor fogom felteimi a minister­elnök ur által javaslatba hozott szöveget. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az Irányi Dániel képviselő ur által beterjesztett határozati javaslatot változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik

Next

/
Oldalképek
Tartalom