Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-237

230 237. országos ülés május 8-án, szerdán. 1889. kecsegtetik magukat azzal, hogy a fentartandó és illetőleg átalakítandó önkormányzati testületek felügyeleti jogot fognak gyakorolni a tisztviselők felett. A mely tisztviselőt a kormány nevez ki és fizet, a mely tisztviselőt a kormány léptetheti elő, vagy megNagyhatja életfogytáig a maga helyén, a mely tisztviselőt fegyelmi vétségért utolsó fokon a kormány büntetheti: azt a közigazgatási bizottság, illetőleg azon önkormányzati testület, melynek felállítását kívánják, csak igen kevéssé fogja feszélyezni. Ö mindenesetre azon kormánynak fog hódolni, a melytől léte, a melytől sorsa függ. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De volna bár ugy, hogy ez által és csakis ez által lenne megjavítható a közigazgatás, én — bármennyire kívánatosnak tartom is a közigazgatás reformját — mindamellett ellene fognék nyilatkozni a tisztviselők kineveztetésének s fentartandónak azoknak választását, (Helyeslés a szélső baloldalait) mert nem feledtem el a történet tanúságait ; nem azt, hogy az ország alkotmányos szabadságának legbiztosabb támaszai épen azon megyék voltak, a melyek a tisztviselők választásának megszüntetésével minden jelentőségüket el fognák veszteni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És csalódnak azok, a kik azt hiszik, hogy a mi a múltban történt, az a jövőben soha nem ismétlődhetik. (Tetszés a szélső baloldalon.) Mi annálfogva el vagyunk határozva, hogy ha az önkormányzati rendszer ezen maradványa ellen is bármely részről támadás fog intéztetni, azt a legnagyobb erőmegfeszítéssel visszautasítsuk, (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon) hogy megvédelmezzük úgyszólván romjait azon várnak, melyet az 1848-iki törvényhozás az alkotmány védbástyájának nevezett, (Tetszés a szélső baloldalon) és megfogyva bár és kisebb számra szorítva, meg fogjuk mutatni az országnak, hogy az 1848-iki törvények védelmezésében a negyvennyolcasok nem fognak lankadni. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Ezt nyíltan előre kijelentjük, hogy tudják, kivel lesz dolguk. (Helyeüés és tetszés a szélső baloldalon.) Ezeknek elmondása után ajánlom ug}^ módosítványomat, mint a határozati javaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés és zajos éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány és a határozati javaslat. Madarász József jegyző (olvassa): „Módosítvány. A ministerelnök tiszti működési és személyi pótléka 12,000 írt helyett 4,000 írtban állapittatik meg. Beadja: Irányi Dániel." „Határozati javaslat. A kormány utasittatik, hogy: 1. a közigazgatási bíróság felállítása; 2. a tisztviselők szolgálati szabályzata —pragmatiea— tárgyában a jövő ülésszak folyamában törvényjavaslatokat terjesszen elő. Beadja : Irányi Dániel." (Helyeslés a szélső baloldalon ) Hoitsy Pál! Hoitsy Pál: T. képviselőház! (Halljuk!) Arégi Egyptomban egészen a 18. dynastiáig nem ismerték azt az állást, a mit a modern korban a ministerelnök vagy kormányelnök betölt, a mi akkor valamiféle kormányzó hatalom lett volna. A fáraók a maguk személyében, a maguk neve alatt vezették az ország kormányzását és csak az egyes kerületekben voltak kerületi elöljárók. Csak a 18-ik dynastia után találkozunk Egyptomban először egy hivatallal, a mely ugy körülbelül megegyez azzal, a mi a főkormányzó, a fáraónak helyettesítője, ki az egész közigazgatásnak élén áll, kinek alá van rendelve az Írnokok és hivatalnokok egész hosszú légiója, melyről még a mi államunkban sincs fogalmunk, hogy az milyen volt és a kire reá voltak egyszersmind bizva a királyi kincstárak és a kir. éléskamarák. Ezt a hivatalt a régi egyptomi nyelven igy nevezték : „erb ate". Ezek a régi egyptomiak, ugy mint a mostaniak is, szerették magukat bizonyos virágos kifejezésekkel kifejezni; ép ugy, mint Kairó utczáin ma is találkozunk az efféle kifejezési mudorral. így például, a ki valamely udvari hivatalt viselt, az „a király barátjának" nevezte magát; később, midőu már a borbélyok is használták eztaczímet, akkor a főbbek „a király igaz barátjának", „a király valóságos barátjának" és „a király legjobb barátjának" nevezték magukat; valamint azok, a kiknek feladatában állott, hogy a hadakat élelemmel lássák el, azok meg nevezték magukat „a hadsereg táplálóinak" vagy „a katonák dajkáinak". (Derültség) Ez az „erb ate" kifejezés is valami ilyest jelent; tudniillik régi egyptomi nyelven annyit jelentett: „a legnagyobb száj". (Derültség a szélső baloldalon.) Ezek a, jó egyptomiak azt gondolták bizonyosan, hogy ahhoz, hogy valaki kormányelnök legyen, a legfőbb qualificatio az, hogy neki legyen az országban a legnagyobb szája és nála legyenek a királyi éléskamráknak a kulcsai. (Derültség a szélső baloldalon.) Ezek az idők régen elmultak, t. ház. Ma már egészen más qualificatiót követelünk egy kormánynak az elnökétől. Ma már hajlandók vagyunk és kötelességünk nem az ö szavai, nem az ő beszédei alapján ítélni meg az ő arravalóságát, hanem tisztán és kizárólag azon tettekből, melyeket végbevitt s azon elvekből, melyeket magáévá tett akkor, midőn a ministerelnöki széket elfoglalta. Nos, t. ház, e tekintetben ritka szerencsés helyzetben van a ministerelnök ur, a mennyiben oly hosszú kormányzás áll háta mögött, mint kevés kormányférfiunak a modern államban. Neki elegendő alkalma és ideje volt megvalósítani mindazokat az eszméket és elveket, melyeknek hangoz-