Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-235

174 235. országos ülés május 6-án, hétfőn, 1889. viselő ur sem, hogy az egyik, az udvar, ugy ala­kítja át Tisza Kálmánt, mint neki tetszik, a másik tényezőt pedig Tisza Kálmán alakítja ugy át, a mint neki tetszik. (Nagy derültség a szélső balon) Az egyik parancsol Tisza Kálmánnak, hogy itt maradj és teszed, a mit tenni kell és mindaddig mig megteszed, itt maradsz. Á másiknak igy parancsol Tisza Kálmán: így szavazz és szavazz meg mindent, a mit meg kell szavaznod és mind­addig mig megszavazod, itt maradsz és ha nem szavazol meg mindent, elkergetlek. Már most a ministerelnök ur azt mondja: 0 megy, ha e két tényező elkergeti. (Tetszés a szélső balon.) Ne fél­jen ; mig a közigazgatás mai szolgabírói és főis­páni rendszere fennáll és fennáll a választások rend­szere és azt Tisza Kálmán dirigálhatja és mig ő a bécsi udvarnak ugy megtesz mindent, mint eddig : addig a háta mögötti párt felől nyugodt lehet, mert azt a pártot nem tartja más fenn, csak ő. S ha nem ugy szavaznak: mint ő akarja, elker­geti őket és tesz helyökbe másokat, a mint elker­getik őt is, ha nem tesz ugy, mint ott fennt ', aktarják. | De tovább megyek s kérdem, hogy hát Tisza Kálmán államférfiúi felfogása szerint több tényező nincs ? Én még tudnék többet is, kinek szava van ahhoz, vájjon ő maradjon-e? Itt volna például a ma­gyar nemzet, vagy mi! (Tetszés a szélső balon.) , Talán ennek is van valami kis köze ahhoz, hogy az ő erkölcsi és anyagi hatalma kinek kezé­ben van összpontosítva ? (Zajos felkiáltások jobbfelöl : Itt ülnek a nemzet képviselői!) Mindjárt rátérek; készen voltam ez ellen­vetésre. És még egy negyedik tényezőt is ismerek, melyről a ministerelnök ur megint nem nyilatko­zott, mert az rá nézve olyan, mint Kálmán királyra nézve a boszorkányok: s ez az államférfiúi önérzet és kötelességérzet. (Tetszés a szélső balon. Egy hang: A hol nincs, ott ne keress.') Mert képzeljünk, t. ház, egy férfiút, egy államférfit, ki, mint a billiard­golyó a billiard-asztal oldalai közt, hol ide, hol oda gurul, a mini taszigálják, majd az udvartól a sza­badelvű párthoz, majd a szabadelvű párttól az ud­varhoz, a közös ministeriumtól a katonai fővezetés­hez és a többi, mindig jár, mint a billiard-golyó, a sors dákó-ja áltíd taszigálva, (Élénk derültség a bal- és szél,ső baloldalon) a minőnek Tisza Kálmán ur magát és államférfiúi pályáját itt előttünk le­festette, vájjon ama harmadik és negyedik tényező, tudniillik a nemzet érdeke és az államférfiúi ön­érzet és kötelességérzet nagy érdeke, nem volna-e képes annak a billiard-golyónak valami önmaga által megszabott megállási pontot kijelölni? (Tet­szés a bal- és sziélsÖ baloldalon.) Azt mondja Móricz Pál t. képviselőtársam, hogy hiszen a nemzet: az a korona és a többség. De bocsánatot kérek, a nemzetnek az érdeke, a nemzetnek igazi és valóságos érdeke bizonyos tekintetben más dolgokból is megítélhető, nemcsak a koronának és az időleges többségnek egyes egybehangzó kijelentéséből. Az a negyedik tényező, az államférfiúi önérzet és kötelességérzet, az bizonyos időkben és bizonyos tekintetek mellett az igazi mértéke a nemzet valóságos érdekének. Hogy mi a nemzet igazi érdeke ? Azt mondta Tisza Kálmán ministerelnök ur, 15 év előtt és 15 év óta mindig : az államháztartás egyensúlyát helyreállí­tani, az ország pénzügyeit rendezni. Ez igaz. Azt is monda: tisztességes és becsületes közigazgatást megalapítani. Igaza van. Valamikor az ő hirlapja azt hirdette, hogy a becsületes emberek pártját kell megalapítani, no hiszen megalapította. (Égy hang a szélső baloldalon: Szépen!) Monda azt is: tiszta választás, a politikai közerkölcsök tisztasága, a bosnyák politika ellen­zése, a corruptió kiirtása, a nemzet nagy napi érde­keinek, ugy a bankügy, mint a szabadelvű vívmá­nyok terén, a polgári házasság behozatalában, az egyéni politikai jogok biztosításában s a többiben való biztosítása. Ezek voltak a nemzet közérdekei, Tisza Kálmán ministerelnök ur 14 esztendei és a háta mögött álló pártnak minden esztendei követ­kezetes állításai szerint. Ha már most ezen mani­festált és a nemzet minden rétege által érzett és érzettnek kijelentett érvekkel szemben a többség s a bécsi udvar tilosán ellenkező nézetre és hatá­rozatra jut: vájjon akkor azt az ellenkező nézetet és határozatot kelljen-e nekünk a nemzet igaz érdekeinek elfogadnunk? Hisz ha a ministerelnök urat saját ünnepélyesen, a legszentebb alakbanki­jelentett államférfiúi nyilatkozata kötelezi s ha őa nemzet igaz érdekének azokat tartja, a melyeket 14 éven keresztül folyton hirdetett és a minis­teriumba lépésének feltétele gyanánt fogadott el és fogadtatott el a nemzettel, ha ezek a nemzet igaz érdekei s nem azok, amelyekért ő arra a szomorú sorsra jut, hogy az utezán rendőrök által kell ma­gát időnkint fedeztetni: akkor, t. ház, megvártam volna a ministerelnök úrtól, hogy ő visszalépésé­nek feltételei gyanánt ne csak az általa megalko­tott, megteremtett, idehozott s tőle függő szabad­elvű párt s a felette rendelkező bécsi udvarnak nyilatkozatait vegye fel, hanem saját államférfiúi önérzetét is vigye ide a parlamenti élet terére és mondja ki, ha meg nem valósíthatom azt, a miért én eddigi pártállásomat elNagytam, a miért a nem­zet az ő bizalmát kezembe tette le 14 év előtt, a miért a tárczát vállaltam, a mire esküdtem 14 éven keresztül; akkor elNagyom ezt a helyet, (Zajos he­lyeslés a bal- és szélső baloldalon) mert ez a nemzet igazi érdeke. Egy államférfiú, ki méltó akar lenni, nem arra a helyre, melyet betölt, mint gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam tegnapelőtt mondotta, hanem a ki méltó akar lenni arra, hogy férfiúnak mondják, a ki méltó akar lenni önmagához csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom