Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-234

•j^gg 2S4. országos ülés máj Elnök: Hiszen most is kiderült, hogy oly vádakkal terhelt a képviselő ur egy egész bizottságot, a melyeknek alaptalanságát maga is kénytelen egyszerűen bevallani. (Élénk helyeslés jóbbfelől. Nagy zaj.) Egyes emberrel tévén ezt a t. képviselő ur, ez nagyon terhes állapot s azért az ilyentől óvakodnia kell a t. képviselő urnak s a t. háznak csak tisztességét emeli, ha az ilyen vádakat szó nélkül nem Nagyja. (Élénk helyeslés jobbfelol.) Csatár Zsigmond: T. ház ! Nem akartam én senkit sem megsérteni azzal, a mit mondtam; de ha valakinek 2,000 frt a jövedelme, azt hiszem, joggal kérdezhetem, ha egy pár év alatt egy milliót szerez, hogy honnan vette. (Nagy zaj és felkiáltások jobbfelol: Rendre! Rendre! Meg kell vonni tőle a szót!) Elnök: A képviselő ur ilyen állítása nem bir jogosultsággal. (Helyeslés jobbfelöl.) Csatár Zsigmond: Én a minister ur által adott válasz azon részét, a melyben azt mondja, hogy a felügyelő bizottság nem kap 83 ezer forintot, készséggel veszem tudomásul és örülök rajta, hogy az országban egy elterjedt nagy aggályt ez által mindenkorra megsemmisítettem. (Ellenmondások és zaj jobbfelöl.) Hiába mond nekem ellent Hegedüs t. képviselő ur; de a dolog ugy áll, a mint én mondom. (Mozgás jobbfelöl.) Boros Bálint: Azért, mert a képviselő ur azt mondja, hogy „ugy áll", még nem hiszszük el. (Derültség jobbfelöl.) Csatár Zsigmond: Engedje meg nekem Boros t. képviselő ur, hogy a ministerelnök ur válaszának azt a részét, a melyben elismeri, hogy Országh Sándornak (Derültség) az országház építésénél 1,200 frtos esistentiája van, mint a képviselőséggel össze nem férő esetet, tudomásul ne vegyem. (Nagy zaj és mozgás jobbfelol.) Elnök: T. ház! A házszabályok értelmében, ha összeférhetlenségi eset jelentetik be. akár nyilt ülésben — bár erre nem volt szüksége a képviselő urnak, mert egyszerűen a ház elnökségénél is bejelenthette volna — akár pedig az elnökségnél : a ház elnöke köteles az ügyet az összeférhetlenségi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés jobbfelöl.) Csatár Zsigmond: Engedelmet kérek, de én nem ugy hoztam fel az ügyet, mint összeférhetlensépri esetet. (Nagy derültség jobbfelöl.) Elnök: A képviselő ur gondolkozhatik, a mint neki tetszik, ez nekem egészen mindegy; de engem a házszabályok köteleznek. Ezek pedig világosan rendelik, hogy ha összeférhetlenségi eset jut tudomásomra, megtegyem azt, a mit kötelességem megtenni. Ezt tehát megteszem. (Élénk helyeslés a jobboldalon..) 4-én, szombaton. 1889. Különben pedig még egyszer figyelmeztetem a képviselő urat, ne higyje azt, hogy elég a jó szándék akkor, midőn valakinek a személyes ügyei — hogy ugy mondjam — a ház asztalára helyeztetnek; (Helyeslés a jobboldalon) mert valóban igen nehéz aztán olyanok előtt, kik talán nem is olvassák a részleteket, akként kimagyarázni a dolgot, hogy rajta ne maradjon valami azon foltból, a melyet szándékosan rákenni igyekeznek. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Különben kérdem: méltóztatik-e a ministerelnök ur válaszát tudomásul venni, igen vagy nem ? (Tudomásul veszszük!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház a választ tudomásul veszi. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Még egy másik interpellatiót is intézett hozzám a t. képviselő ur. még pedig ezen értelemben : „Tekintve, hogy a „Budapesti Hírlap" f. é. márczius hó 30-án megjelent számában azon, a magyar állameszmét sértő nyilatkozat lett közzétéve, miszerint Rohouczy huszárezredes ur Szombathelyen, a laktanya-építési bizottságban azon nemzet- és alkotmányunk elleni kifejezést használta, hogy egy mindenható urat ismer, ez a közös hadügyminister, hogy ő a magyar alkotmányt és a törvényt semminek sem tartja, egy ura van, ez a közös hadügyminister." Ezen, azt hiszem, minden hazafira egyenlő mértékben kell, hogy kinos hatást okozó hírlapi közlemény mibenléte miatt tisztelettel kérdezem : 1. hajlandó-e a t. ministerelnök ur ezen, az állameszme és alkotmányunk elleni sértő kifejezésekért a hivatalos lépéseket megtenni, hogy, ha valók a hírlapi közlemények, Rohonezy ure sértő kij elentésért megtoroltassék; 2. ha nem lenne való, ugy adassék mód Rohouczy ezredes urnak, miszerint ily lesújtó váddal szemben magát tisztázhassa." Természetesen, t. képviselőház, én mindamellett, hogy előre is megvoltam győződve,hogy ezen vád való nem lehet, kötelességemnek tartottam az ügynek végére járni; és pedig nem is elégedtem meg azzal, hogy egyes-egyedül katonai hatóság utján járjak végére, hanem végére jártam ugy a katonai, mint a polgári hatóság utján. (Helyeslés jobbfelol.) Megjegyzem mellesleg, hogy talán két nappal a közleménynek a vasmegyei egyik lapban való megjelenése után már egy másik lapban helyre is volt a közlemény igazítva. Azt hiszem azonban, a leghelyesebben cselekszem akkor, hogy ha felolvasom nem is az ezredes urnak mentségét, mert még talán a képviselő ur — én ugyan sohasem — az ő mentségében kételkednék, hanem azt, amit Vasmegye alispánja, mint azon kaszárnya építési bizottságának elnöke előterjesztett. (Helyeslés.) Az egész ügy állását az