Képviselőházi napló, 1887. XI. kötet • 1889. április 6–május 15.

Ülésnapok - 1887-234

164 234. országos ülés május 4-én, szombaton. 1889. A főrendiház üzenete szerint a főrendiház változatlanul hozzájárult a. kereskedelmi utazók árúmustráinak ideiglenes vámmentessége iránt Németalfölddel 1888. évi deczember hó 12-én kötött egyezmény beezikkelyezéséről; az ínséges tengerészek kölcsönös segélyezése iránt Olaszországgal 1889-ik év február 18-án kötött egyezmény beezikkelyezéséről; az Ínséges tengerészek kölcsönös segélyezése iránt 1889-ik év márczius hó 11-én Spanyolországgal kötött egyezmény beezikkelyezéséről; az 1847 — 1848. évi III. t.-czikk 11. §-ának módosításáról szóló törvényjavaslatokhoz. Az 1889. évben kiállítandó ujonczokról szóló törvényjavaslatnak 3. §-án azonban a főrendiház módosítást tett. (Halljuk!) E szakasz a képviselőház megállapodása szerint így szól: „Ezen törvén)' végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg". A főrendiház ezt igy módosította: „Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a honvédelmi minister bizatik meg." Ebben a főrendiházat azon czélzat vezette, hogy az idő annyira előrehaladt, hogy ha a 14 nap a törvény kihirdetése után megtartatik, épen a legnagyobb munka idejére fog esni a sorozás. Én azt hiszem ugyan, hogy a módosítás egyszerűségénél fogva mindjárt lehetne határozni, a mint erre hasonló csekély jelentőségű módosításoknál már volt is eset. (Helyeslés a jobboldalon.) Most ez az idő rövidsége miatt volna szükséges, mert ha hétfőn terjesztetik föl szentesítés végett a törvényjavaslat, akkor már május 6-ika lesz, az után eltelik még néhány nap, mig a szentesítés megtörténik s igy félő, hogy a pünkösdi ünnepek is közbejövén, épen azon időre esnék a sorozás, midőn a legszorgosabb aratási munkaidő van. Ennek megfontolása indította a főrendiházat is módosítványa megtételére. Egyébként a t. ház bölcsességétől függ határozni; én kötelességemnek tartottam a t. ház figyelmét ezen körülményre felhívni. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nagyjuk hétfőre!) Irányi Dániel: T. ház! A mennyire emlékszem, a kormány a sorozást május 10-ére kívánja kitűzni. Ma május 4-ike van. Ha holnapután tárgyaljuk a főrendiház módosítását, minden szükséges formalitáson keresztül mehet a törvényjavaslat, még május 10-ike előtt. Ennél fogva szükségtelen, hogy a bevett gyakorlattól eltérőleg azonnal tárgyalás alá vegyük a módosítványt. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj.) Münnich Aurél: T. ház! Ki van mondva a törvényjavaslatban, hogy május 10-én kezdődik az ujonezozás. Ha a törvény életbeléptetése iránt külön határozat nem vétetik fel a törvényjavaslatba, az ujonezozás nem tartható meg azon időben. Én azt hiszem, hogy mivel már ugy is volt ' praecedens arra, hogy a t. ház rögtön tárgyalás alá vette és elfogadta a főrendiháznak ilynemű kisebb módosítványait, nincsen semmi akadálya annak, hogy rögtön tárgyalás alá vegyük a főrendiháznak jelen módosítványát is. (Helyeslés jobbfelől. Felkiáltások szélső balfelől: Nem lehet!) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Abban igaza van az előttem szólott t. képviselő urnak, hogy erre már volt eset s ebből veszély nem származik. De minthogy a t. ház túlsó oldaláról az a kívánság fejeztetett ki, hogy hétfőre halaszszuk a tárgyalást s minthogy — mint a képviselő ur is kifejtette — ennyi késedelemben veszély nincs : kérem, méltóztassék a főrendiház üzenetét a hétfői ülésre első tárgyul kitűzni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A változatlanul elfogadott törvényjavaslatoknak szentesítés végett való felterjesztésére nézve semmi akadály nincs. Az ujonezmegajánlásról szóló törvényjavaslatra nézve pedig méltóztatik elhatározni, hogy a főrendiház által tett módosítás * hétfői ülés napirendjének első tárgyául tűzetik ki. (Helyeslés.) Ezt tehát határozatképen kijelentem, valamint azt is, hogy a hétfői ülés 10 órakor fog kezdődni. Következik a ministerelnök ur válasza Csatár Zsigmond képviselő ur kétrendbeli interpellatiójára. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Csatár képviselő ur, előrebocsátván azon — nem tudom, honnan vett — informatióját, hogy az országház építésének felügyelőbizottsága évenkint 83,000 forintot húz díjakban és úgynevezett praesenc-márkákban, a következő kérdéseket intézte hozzám (olvassa) : n 1. Hány tagból áll az új országház építésének felügyelőbizottságra? 2. Méltóztassék megnevezni, hogy kik vannak azon bizottságban ? 3. Miből és miben áll ezen urak dolga"? 4. Mennyi az az összeg, mely ezen uraknak évi díjakban vagy praesencmárkákban fizettetik és mely pénztárból veszik fel a fizetést vagy díjazást: 5. Összeegyeztethető-e a népképviselői állással az, hogy Országh Sándor képviselő ur, mint az áj országház hivatalnoka, 1,200 forint évi fizetésben részesül? 6. Az eset tisztázása végett szíves lesz-e a ministerelnök utaz új orzszágház eddigi építkezésére fordított minden dologi és személyi kiadásokról a zárszámadás adatait a képviselőház asztalára letenni?" A most felolvasott 6-ik pontra nézve mindjárt megjegyzem, hogy — a mint már azon alkalommal nyilatkoztam — erre szükség nincsen, mert azon adatok a zárszámadások kapcsán évről-évre mindig előterjesztetnek, mindenki meggyőződést szerezhet magának e tárgyban; egyébiránt az építkezések előhaladása és a kiadások a külön évi jelentésekben is mindig benfoglaltatnak.