Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.
Ülésnapok - 1887-212
212. országos ülés március 27-én, szerdán. 1889. '255 Kérem módosítványom elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Elnök! Fel fog olvastatni a módosítvány. Madarász József jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom, Báró Fejérváry Géza honvédelmi minister: Én, t. képviselőház, ebbe a magam részéről beleegyezem. (Helyeslés.) Elnök: A 33. §- hoz kétrendbeli módosítvány adatott be. Tóth Ernő képviselő ur az első kekezdésben előforduló c szavakat: „ha rendesen ezen gazdaságukban laknak" kiNagyatni kivánja. Kérdeznem kell tehát, fentartja-e a ház szemben ezen módosítással változatlanul a szöveget, igen, vagy nem ? (Nem !) A szöveg nem tartatik fenn változatlanul és igy az első bekezdés Tóth Ernő képviselő ur módosításával fogadtatik el. A második bekezdésre nézve az előadó ur kivánja, hogy az abban előforduló e szó helyett: „tartozó" e szó „lerovandó" tétessék. Kérdem, fentarti t. ház szemben ezen módosítással változatlanul a szöveget, igen, vagy nem, (Nem!) A ház nem tartja fenn változatlanul a szöveget és igy a másodikbekezdés az előadó ur módosításával fogadtatott el. T. ház ! Mai napra még egy interpellatió is be lévén jelentve, azt hiszem, mivel az idő előrehaladt, méltóztatik a t. ház beleegyezni abba, hogy a tanácskozás további folytatása a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülésre tétessék át. (Helyeslés.) Most méltóztassanak meghallgatni Szederkényi képviselő ur interpellatióját. Szederkényi Nándor: T. ház! (Halljuk!) A t. közmunka- és közlekedésügyi minister úrhoz egy rövid kérdésem lesz. De mielőtt azt felolvasom, ) még rövidebben a következőket vagyok bátor l megjegyezni. Nem először szólalok fel ez ügyben e házban és a t. háznak régibb tagjai bizonyosan ismerősök lesznek ezzel az ügygyei, mert többször hallották ugy interpellatió alakjában, mint egyszersmind a költségvetések tárgyalása alkalmával is, hogy tudniillik 1849-ben a Tisza-Füreden levő állandó hid felégettetett az akkori magyar kormány által stratégiai szempontból és az ma sincs helyreállítva. Nem akarok itt sem történeti fejtegetésekbe, sem az ezekből folyó bizonyos következtetésekbe bocsátkozni, csak annyit fejezek ki, hogy e nagy vidéknek, Tokajtól Szolnokig, átkelési útja nincs a Tiszán és ezt hosszú évtizedek óta nélkülözi. Többször felszólalván, most már jogom volna a szemrehányás hangján is kifejezést adni annak, hogy mindezideig ez ügy minden előmunkálati intézkedés nélkül áll; de fentartom jogomat majd a közmunka- és közlekedésügyi minister ur válaszánál arra, hogy ezt bővebben is megismertessem és csak annyit mondok még, hogy Ígéretben nem volt hiány. Elődei is Ígértek ugy azelőtti interpellatiókra, mint a költség vetések tárgyalásainál. Tehát Ígéretben van már elég bő tapasztalatom és kijelentem a t. közmunka- és közlekedési minister urnak előre, hogy ígérettel már alig ha lehetek megelégedve. Rövid kérdésem a következő (olvassa) : „Az 1849-ben felégetett tiszafüredi hid helyreállítása ügyében elődei ígérete folytán is fog-e s mielőbb intézkedni a t. minister ur?" Nem bocsátkozom most egyéb fejtegetésbe. Fentartom azt, hogy majd összehasonlításokat tegyek azután az egyes vidékeken és egyes megyékben történt dolgokra és kormánytámogatásokra, szemben az itt elkövetett mulasztásokkal. Elnök: T. ház! Az interpellatió közöltetni fog a közmunka- és közlekedési minister úrral. Ezzel t. ház, a mai ülés berekeszthető lévén, ha a t. ház beleegyezni méltóztatik, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 40 perczkor.)
