Képviselőházi napló, 1887. X. kötet • 1889. márczius 14–április 5.

Ülésnapok - 1887-204

201. országos ülés márczius 16-án, szombaton. 1S89. ­bíróságok folyamodványaikban kiemelik azt a körülményt, hogy fizetéseik még 1871-ben lettek megállapítva s az azóta lefolyt 18 év alatt beállott árváltozások miatt most már nem elégségesek arra, hogy egy három tagú család ellátására és fentartására elegendők legyenek; kiemelik továbbá azon második körülményt, miszerint a birák, hely­zetüknél és a rájuk vonatkozó törvényeknél fogva semminemű oly mellékfoglalkozást nem folytat­hatnak, mely nekik esetleg némi mellékjövedelmet juttatna. így tehát a bíráknak és a bíróságok sze­mélyzetének kizárólag azon fizetésből kell nieg­élniök, mely rajok nézve a fennálló szabályokban van megállapítva. Ezen indok vezette őket arra, miszerint kér­jék a t. házat, miszerint méltóztassék oda hatni, hogy az ő fizetésük oly módon emeltessék fel, hogy ebből a mostani kor igényei szerint magukat és családjukat eltartani képesek legyenek. A kérvényi bizottság ezen kérvények tárgya­lása alkalmával nem zárkózott el azon tudat elől, hogy az, a mit a birák kérvényeikben előadtak, a valóságnak általánosságban megfelel és méltá­nyolja is azon álláspontot, habár nem lehet figyel­men kivül Nagyni azt sem, hogy a közigazgatási tisztviselők fizetése még aránytalanabbiü alant áll és kevesebb, mint a biráké. Mindazonáltal a kér­vényi bizottságnak azon javaslatát vagyok bátor előterjeszteni, hogy ezen kérvények az igazság­ügy minister urnak adassanak ki. (Helyeslés.) Fenyvessy Ferencz: Pártolókig! Hagara Viktor, a kérvényi bizottság előadója : A határozati javaslat egyebet nem tartalmaz, mint azt, hogy a kérvények az igazság­ügy minister urnak kiadatnak. Fenyvessy Ferencz: T. ház! (Halljuk!) Azok után, a miket a t. előadó ur szives volt el­mondani, én ugy vettem észre, hogy maga a bizott­ság is méltányolja a kérvényeket. És ha mél­tányolja, nem elégséges azokat egyszerűen a ministernek kiadni, hanem a javaslatban hozzá kell tenni, hogy „pártolólag" adja ki. Van szerencsém tehát indítványozni, hogy ezen kérvények pártolólag adassanak ki az igaz­ságiigyminister urnak. (Élénk helyeslés a hal- és szélső balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, min­denki óhajtja és bizonyára mi is óhajtjuk, hogy a bíráknak, de az állam más, főleg alsóbb fokú hivatalnokainak is a fizetése javítható legyen. ("Agg hang a szélső haloldalon: A ministereké!) Én az alsóbb fokúakról szólottam. (Halljuk! jőbbfelől) De épen pénzügyministeri minőségemben kény­telen vagyok a t. házat arra kérni, méltóztassék a határozatot elfogadni ugy, a mint azt a kér­vényi bizottság javasolja; mert utoljára is a ren­dezéshez közeledő pénzügyeinket, bármely mél­tányos igények miatt sem lehet bővebb és rész­letesebb megfontolás nélkül, nagy összeggel megterhelni. (Élénkhelyeslésjohbfelől.) Méltóztassék tehát a kérvényi bizottság által ajánlott határo­zatijavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök : T. ház! A kérvényi bizottság javaslatára észrevétel ugyan tétetett, de indítvány nem adatott be. Kérdem tehát a t. házat, méltóztati ;-e a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) T. ház! Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a bizottság javaslata elfogadtatott. (Helyeslés.) Dárdai Sándor jegyző (olvassa): Fej ér­megye, Abauj-Tornamegye, Zemplénmegye, Sze­pesmegye, Ungmegye, Fogarasmegye, Csongrád­megye, Baranyamegye, Nógrádmegye, Ugocsa­megye közönségei az 1883 : XV. t.-cz.-módosítása iránt folyamodnak. Hagara Viktor előadó: T. ház! (Halljuk!) A felsorolt megyék törvényhatóságainak kérvénye oda irányul, hogy az 1883: XV. törvény czikkben megállapított megyei dotatio a közigazgatás külön­böző ágaiban azóta előfordult munkaszaporulat » folytán már nem nyújt módot arra, hogy a megyei közigazgatás oly személyzettel bírhasson, a mely ezen munkaszaporulatnak kellő és correct ellátá­sára elegendő volna. Ezt felemlítve, arra kérik a t. házat, miszerint ezen törvénynek a dotatióra vonatkozó szakaszát ismételve tárgyalás alá venni, felülvizsgálni és az egyes megyék részére megszabott dotatiót a körül­ményekhez mérten felemelni méltóztassék. A kérvényi bizottság e kérvényekkel szemben beható tárgyalás után azon megállapodásra és meggyőződésre jutott, hogy — ámbár lehetséges, sőt tudja is, hogy vannak esetek, a midőn ezen dotatio már nem felelhet meg teljesen az igények­nek — mindazonáltal, tekintve, hogy ezen kér­vények olyan mélyreható intézkedést igényelnek a kívánalom teljesítése érdekében, hogy az csak hosszasabb tanulmányozás, a viszonyok kellő figyelembe vétele és az illető törvényhatóságokkal folytatott tüzetes tárgyalás után lehetséges; és miután a kérvényi bizottság tudja, hogy midőn a jelenlegi dotatio annak idején megállapittatott, a belügyministerium az egyes vármegyékkel tárgya­lásokat folytatott és ezen tárgyalások eredményét képezték azon tételek, melyek annak idején a t. ház elé terjesztve, törvényjavaslatba foglaltat­tak ; ennélfogva a bizottság tárgyalás és esetleg javaslat beterjesztése czéljából, a kérvényeket a belügyministerhez kiadatni javasolja. (Helyeslés.) Elnök; Méltóztatik a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni ? (Elfogadjuk!) E sze­rint ezen kérvények kiadatnak a belügyminis­ternek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom